Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1878

— 19 mint a kaffereknél s négereknél, és a házban is sokkal nagyobb tekintélynek örvendenek, sőt még az uralkodásból sínesnek kizárva : azonban mindamellett állásukat lealázóvá teszi azon körülmény, hogy a pogány madagaskari nem ismeri, jobban mondva nem akarja ismerni a házasság felbon thatatlanságát és egységét s igy a nő nem elválhatlan élettársa férjének, hanem csak szolgálója, kit akármikor és akárhányszor elűzhet magától. A többnejűség jobban csak a gazdagok vétke, kik két, három sőt némelykor még több nőt is tartanak, tizenkettőt már csak a fejedelemnek volt szabad ; a szegényebbek azonban rendesen egynejüek. A madagaskariak a többnejüséget Famporafesana-nak — veszekedés s czivakodás szerzőjének - nevezik , s ez által mintegy kifejezik, hogy elméletileg maguk is kárhoztatják. Az itt divatozó gyerrnekölésre nézve pedig a következőket lehet mondani. A kik a tengerhez közel laknak, dagály kezdetével a kitenni szándékolt gyermeket a tenger oly partjára helyezik, ahol a hullámok el lógják borítani; a kik folyó mellett laknak, a folyó partjára teszik, hol a krokodilok tápláléka lesz. a kik a nagyobb vizektől távolabb laknak, gödörbe dobják s ott éhen hagyják elveszni. A gyermek ily módon való megölése mindennapi e szigeten, s nem a szülői szeretet fogyatkozásának kell betudni, mint a chinaiaknál, hanem inkább azon törekvésnek, hogy magukat és gyermekeiket szerencsétlenségtől óvják még, a babonás félelem s téves hitnek, melyek gyakran az anyáknak kötelességökké teszik gyermekeik kitevését. Vannak szerencsétlen napok, pl. a nyugati partokon kedd és péntek, a mely napokon született gyermekeket véleményük szerint ki kell tenni, to vábbá azokat is, akik testi hibával jönnek a világra s a kiknek szülői megbetegednek. Sőt némelykor négy, öt éves gyermekeket is megölnek, ha a jósló e családot fenyegető szerencsétlenség okának e gyermeket mondja, vagy pedig, ha az istálló ajtóba tett gyermeket, kit a fenyegető szeren2*