Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

23 mint az erkölcsiségnél itt is a tehetség létezését fogom megmutatni s az ebből folyó egykét általános tényre utalni, nem vesződvén, mint eddig sem. bölcsészeti vagy hittani érvelésekkel. Legelső és legfontosabb tény, melyet ez irányban meg kell ál­lapítanunk. az, hogy az ember minden népségénél, minden fajban, minden éghajlat alatt fölsőbb és sorsára jó vagy rosz befolyást gyakorolható lényekben, valamint ezen földi élet utáni más életben hisz. E két eszme minden vallás alapja, s aki ezeket elfogadja, bi­zonyára vallásosnak mondható. Az ember tehát általánosságában vallásos lény. Ezen jelleg általánossága ellen több oldalról ellenvetés merült föl némely iró részéről, kik hivatkozván a hittéritők és utazók ta­núságaira, álliták, hogy léteznek istentelen, azaz istenségről mitsem tudó népségek. Idézték különösen az austráliai maori-, a béchua­nas-, a bushman törzsöket. Azonban az állitás helytelen es a téve­dés könnyen megmagyarázható. Három ok működik vagy egyenkint vagy együttvéve össze, hogy sokan félreismerték az emberiség alan­tibb tagjainál a vallásos hiedelmeket. Az első ok magában az utazók hitében keresendő. A hittéritők gyakran vallásos buzgalmat korlátolt fölfogással egyésítve, a vad népek hiedelmeit a gonosz lelkek sugalmának tulajdonították, és tüzetes ku tatásra érdemeseknek sem találván őket, istenteleneknek nyilvániták a népeket, melyek nem valának azok. Hozzá járult más utazóknál a nyelvismeret hiánya. Valamely utazó egy vad törzsre akadván nagy keserűen jelek által kérdezi az istenség és a lélek halhatatlanságáróli hitöket ; a szegény vad ember nem értvén a kérdést, valami tagadási jel által felel, s azonnal kész az utazónak Ítélete, hogy ezen törzs sem istenségben, szem lélekben nem hisz. De legfőbb oka az általunk megczáfolandó tévedésnek az euró­painak a vad népségek iránti megvetésében keresendő. Általán a fehér ember, tudományára és fölsőbbségére büszke, a többi testvér­fajokat eleve képteleneknek itéli fölsőbb eszmék megértésére és föl­fogására. Nem is vesz magának nagy fáradságot föltalálni azt, ami szerinte ugy sem létezik, és az első meghiusult kisérlet után föl­jogosítottnak érzi magát az itélethozásra. hogy ezen alanti fajok képtelenek az istenség és a földöntúli lét eszméjének fölfogására. Szerencsénkre azonban találkoztak értelmes és türelmes hitté­ritők és utazók, kik fáradhatlanul tanulmányozták az emberi család műveletlen gyermekeit. Ezen kitűnő férfiak fáradozásainak köszön-

Next

/
Thumbnails
Contents