Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

23 mint az erkölcsiségnél itt is a tehetség létezését fogom megmutatni s az ebből folyó egykét általános tényre utalni, nem vesződvén, mint eddig sem. bölcsészeti vagy hittani érvelésekkel. Legelső és legfontosabb tény, melyet ez irányban meg kell állapítanunk. az, hogy az ember minden népségénél, minden fajban, minden éghajlat alatt fölsőbb és sorsára jó vagy rosz befolyást gyakorolható lényekben, valamint ezen földi élet utáni más életben hisz. E két eszme minden vallás alapja, s aki ezeket elfogadja, bizonyára vallásosnak mondható. Az ember tehát általánosságában vallásos lény. Ezen jelleg általánossága ellen több oldalról ellenvetés merült föl némely iró részéről, kik hivatkozván a hittéritők és utazók tanúságaira, álliták, hogy léteznek istentelen, azaz istenségről mitsem tudó népségek. Idézték különösen az austráliai maori-, a béchuanas-, a bushman törzsöket. Azonban az állitás helytelen es a tévedés könnyen megmagyarázható. Három ok működik vagy egyenkint vagy együttvéve össze, hogy sokan félreismerték az emberiség alantibb tagjainál a vallásos hiedelmeket. Az első ok magában az utazók hitében keresendő. A hittéritők gyakran vallásos buzgalmat korlátolt fölfogással egyésítve, a vad népek hiedelmeit a gonosz lelkek sugalmának tulajdonították, és tüzetes ku tatásra érdemeseknek sem találván őket, istenteleneknek nyilvániták a népeket, melyek nem valának azok. Hozzá járult más utazóknál a nyelvismeret hiánya. Valamely utazó egy vad törzsre akadván nagy keserűen jelek által kérdezi az istenség és a lélek halhatatlanságáróli hitöket ; a szegény vad ember nem értvén a kérdést, valami tagadási jel által felel, s azonnal kész az utazónak Ítélete, hogy ezen törzs sem istenségben, szem lélekben nem hisz. De legfőbb oka az általunk megczáfolandó tévedésnek az európainak a vad népségek iránti megvetésében keresendő. Általán a fehér ember, tudományára és fölsőbbségére büszke, a többi testvérfajokat eleve képteleneknek itéli fölsőbb eszmék megértésére és fölfogására. Nem is vesz magának nagy fáradságot föltalálni azt, ami szerinte ugy sem létezik, és az első meghiusult kisérlet után följogosítottnak érzi magát az itélethozásra. hogy ezen alanti fajok képtelenek az istenség és a földöntúli lét eszméjének fölfogására. Szerencsénkre azonban találkoztak értelmes és türelmes hittéritők és utazók, kik fáradhatlanul tanulmányozták az emberi család műveletlen gyermekeit. Ezen kitűnő férfiak fáradozásainak köszön-