Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1876

12 a kopenhági anthropologikus gyülekezeten. Továbbá az ember és az anthropomorph majmok agyvelejének kifejlődése fölötti összehasonlító tanulmány, melyet Gratiolet bámulandó pontossággal állított össze, ugyanazon eredményre vezet : mert miután ezen kifejlődés a két fajnál homlokegyenest ellenkező irányban történik, döntőleg bizonyítja, hogy egyik sem képviselheti a másiknak különleges módozatát. Végtére a harmincz és néhány év óta a barlangok és üregek legmélyebb rétegeiben talált emberi koponyák, melyek az Európában létező történeti emlékek legnagyobb részét korra nézve fölülmúlják. megerősítik Qu. fönt elősorolt érveléseit. Egy két koponyapéldányból akartak t. i. érveket meríteni a majomtóli származás elmélete mellett, mintha t. i. ezek valamely közvetítő vagyis átmeneti helyet foglalnának el az emberi és az állati faj közt. De egyetlen egy koponya sem igazolja ezen nézpontot. A leginkább állatinak kihiresztelt koponya — a Neanderthali — miután a legkitűnőbb koponyavizsgálók által lőn figyelemmel megvizsgálva, megmérve és megforgatva, végtére tisztán emberi koponyának ismertetett el. melyen semmiféle pithecoide, azaz majomfaju jelleg nincs, s melyről be van bizonyítva, hogy Kelta-eredetü ember koponyája vala. minő Francziaország, Britannia és Irhon őslakóinál számtalan példányban előfordul. IV, Ás emberi nem természettani jellegei, Az általános kérdések tárgyalása után az embertan az ember jellegeinek elemzésére megy át. Ezen jellegek részint testiek, részint lelkiek. Ezen utóbbiakat azonban, t. i. az értelmi, erkölcsi és vallási jellegeket Quatrefages külön fölolvasásban tárgyalja. Maradjunk tehát mi is egyelőre a természettani aknái, azon jellegeknél t. i. melyeket az emberi test nyújt. Az embernél valamint az állatoknál a test részek — vagyis szervekből áll. Ezeket vagy összletökben tekintjük, vagy egyenkint véve, továbbá vagy külsejöket vizsgáljuk, vagy a test belsejébe is hatolunk ; és ez a boncztan — anatómia — föladata. Ezen kutatás alkalmával szemügyre vehetjük a szervek alakját és helyzetét, vagy pedig egyszersmind teendőiket és rendeltetésüket is, és akkor a boncztan élettanná — physiologia — lesz. De ezen