Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-12-25 / 292. szám

Békéscsaba, 1927 december 25. BÉKÉSMF.OYEÍ KflZLÖlíY 7 Hogyan folyt a cseh propaganda a monarchiában már 1914. őszén Nemsokára már egy évtizede lesz, hogy a világháború lezajlott. Ahogy az idő távolodik s a világhistóriának eddig legvéresebb eseménye lassankint történeti távlatba kerül, egyre inkább felszakadnak azok a misztikus ködfoszlányok, amelyek a titkos mozgató erőket, ismeretlen inditó okokat és névtelen szereplőket eltakarják előlünk. A folyton nagyobb számban napfényre kerülő háborús emlékiratok közül érdekességben és ránk nézve szomorú jelentőségévél messze kiemelkedik Masaryknok, a mai Csehszlovákia államfőjének »A világforradalom* cimen megjelent müve.*) Masaryk megindítója és lelke volt annak a nagyarányú propagandának, amely az eseményeknek rájuk nézve szerencsés alakulása folytán végül is a soha ilyen nagynak nem álmodott cseh köztársaság megalapításához vezetett. Ez az írásmű természetesen telítve van a győztes ellenfél nagyképű fölényével, ami akkor is boszszantó volna, ha nem mi lennénk ennek az akciónak legszerencsétlenebb áldozatai. De kétségkívül igen sok érdekes, sőt igen sok tanulságos adatot is találhatunk benne s mi ebben a cikkben csupán azokat fogjuk ismertetni, amelyek a háború elején benn, a monarchiában és a néhai osztrák—magyar hadseregben folytatott propagandára vonatkoznak. Miről ismerték fel az oroszok a cseh fiberlaufereket? A háború kezdetén az osztrák rendőrség és a hatóságok nem sok gondot fordítottak Masarykra, a cseh reichsrati képviselőre, aki óvatosan került minden feltűnést s mindenekelőtt arra törekedett, hogy kapcsolatot teremtsen antantbarátaival. Kapóra jött egy Voska nevű ur, akit Masaryk Amerikából ismert s aki látogatóban volt Prágában. Mint amerikai állampolgárnak, Voskának szabad bejárása volt az összes hadviselő államokba. Ezért Masaryk arra kérte, hogy Anglián keresztül induljon haza Amerikába s közvetítsen híreket és leveleket Masaryk londoni barátaihoz. Voska augusztus végén (1914-ben) útnak is indult s kogy a dolog feltűnő ne legyen, y több amerikai földije is elkísérte. Masaryk nagyrészt szóbeli közléseket tett neki; Írásban csupán számokat és neveket adott át, félve, hogy ezeket Voska útközben elfelejtheti. A hirek nagyrészt a monarchia pénzügyi helyzetei és katonai dolgokra vonatkoztak. Szeptember 2-án r

Voska megérkezve Londonba azonnal közölte a híreket a Times külpolitikai szerkesztőjével, Steeddel s átadta neki Masaryk feljegyzéseit. Steed pedig továbbitotta azokat a v címzetteknek, közöttük az orosz követségnek is. Ugyancsak Steed *) Masaryk T. G.: Die Weltrevolution. Erich Reiss Verlag, Berlin* Kapható: dr. Gyöngyösi János könyvkereskedésében. utján kötötték meg azt a megállapodást is az orosz követtel, Beckendorffal, hogy az oroszok ne bántsák és fogadják szívesen a fronton átszökő cseheket, akik azzal fognak jelt adni magukról, hogy a „Hej Slované" kezdetű cseh dalt éneklik. Voska nemcsak jól teljesítette feladatát, de külön futárszolgálatot is szervezett az antantállamokból,amelynek tagjai vagy semleges állambeli polgárok, vagy olyan csehek voltak, akik idegenben éltek, de akiknek a háború miatt haza kellett térniök. A hirek, amikhez Masaryk ilyen módon jutott, viszont az antantállamok készőlődéseiről, hadi erejéről és katonai helyzetéről informálták őt. Árulók a hadseregben De bent a hadseregben is megvoltak a cseh forradalmároknak a besúgóik, igy elsősorban Hoppé lovassági kapitány, aki a prágai Korpskommandónál teljesített szolgálatot. Ezek Masarykot mindenről informálták, ami a hadseregban, vagy az állami közigazgatásban történt. Ugy hogy előre értesültek arról is, amikor a hadseregfőparancsnok elfogató parancsot adott ki a cseh nacionalisták több tagja ellen. 1914. október 14.-én Masaryk, akinek szabályszerű útlevele volt, Hollandiába utazott és személyesen találkozott Seton-Watson angol professzorral, akit szlávbarát és magyarfaló cikkeiről nálunk Magyarországon Scotus Viator néven ismertek. Ez alkalommal Masaryk pontos közléseket tett barátjának a monarchia egész helyzetéről és feltárta előtte terveit is. Az angol professzor a találkozás után azonnal Londonba utazott és Masaryk előadása alapján memorandumot dolgozott ki, amelyet eljuttatott a londoni, párizsi és pétervári kormányhoz! Vinogradov oxfordi tanár, aki éppen akkor Oroszországba utazott, személyesen adta azt át Szaszonov orosz külügyminiszternek. Kövér libák a bevonuló oroszoknak A csehek közt uralkodó hangulatra jellemző, hogy Masaryk közlése szerint 1914. őszén a cseh kofák legkövérebb libáikat a bevonuló oroszok számára tartogatták és hogy egész Csehországban sok másolatban cirkulált Nikolajevics Miklós orosz nagyherceg kiáltványa, amely a monarchia nemzetiségeinek, köztük a cseheknek közeli felszabadítást igért. t 1914. decemberében Masaryk elhatározza, hogy propagandájának szabadabb kifejtése végett külföldre szökik. Előbb azonban pontos képet akar magának teremteni arról, milyen legyen az álmodott, uj cseh állam. »Én mindenkor arra gondoltam* — irja — »hogy Szlovákiát (a tót Fel•e -8 -8 -8 hS -8 -8 € -8 •8 •8 •8 -8 -8 -8 «8 -8 -8 •8 -8 •8 -8 -8 •8 ••8 •8 -8 •8 4 •8 MAGYAR ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR Rt. FIÓKINTÉZETE BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY UT' 4. TELFFON: 255. es kitűnő Folyósít: Amortizációs váltókölcsönöket uj feltételekkel Elfogad: Betéteket takarékpénztári könyvecskékre, folyószámlára | előnyös kamattétel mellett | ffr fr fr Bfr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr fr földet) a cseh államhoz csatoljuk. Gyakran voltam ott, jól ismerem a tót Felföldet és megállapítottam magamban a határt Magyarországgal szemben.* De biztonság kedvéért azért egyik tisztismerősét, Hajn Antal dr.-t megkéri, hogy rajzolja meg a térképen a tót vidék határát. Ezzel a vázlattal és a határmenti fontosabb helységek jegyzékével indul útnak külföldre. Az is igen érdekes, hogy szökik ki Masaryk a monarchia területéről. Felmegy a prágai helytartóhoz, akinek bepanaszolja, hogy a hadseregnél gyalázzák a cseheket. Ez a panasz meglepi a gyanakvó helytartót és orvoslást igér. Azután Bécsbe utazik és a hadügyminisztériumban meg az udvari tisztviselőknél részletesen informálódik. Végül pontos tervezetet hagy hátra Benesnek és politikai barátainak s 1914 december 17.-én elutazik Prágából. Bécsen keresztül az olasz határ felé tart, akikkel ekkor még nem voltunk hadiállapotban. Kíséretében van Olga nevű leánya, akiről a cseh lapokban azt a hirt közölteti, hogy megbetegedett. Az ürügy tehát az, hogy orvosi tanácsra beteg leányát kiséri Itáliába. A határon az utlevélvizsgáló tisztviselőnek gyanúja támad, táviratozik Prágába, vájjon átengedje-e. A velencei vonat azonban indulóban s a táviratra nem érkezett még válasz. Masaryk ekkor erélyesen hangsúlyozza képviselő voltát, amire a tisztviselő megijed s betessékeli egy elsőosztályu fülkébe. A vonat elindul. Mire Masaryk 4 év múlva újra visszakerül, a monarchia romokban s a szerkesztőségi szobákban titkon megfogant uj esek állam mint megalapítóját köszönti. WWWWWWWWWWVWWW Ünnepi óda Klebelsberg gróf kultuszminiszterhez — Beküldte egy nyugdíjas tanitó olvasónk —• Van igazság itt a földön, Pár példából látjuk rögtön. Jobb fizetést nyújt az állam, Fel ne kopjál kedves állam. November egy, december egy Bizonyisten csak egyre megy. Az már eltelt, ez elmúlik. Ráérünk még Karácsonyig. Tűrni, várni, pengőt kapni, Zálogunkat kiváltani, Megvenni a ruhafélét, Mit ugy se bír a százalék. Éhességét az állami Ugy se meri bevallani. Nincs éhségsztrájk, gyomor korog Tanítóknál régi dolog. Zug bug minden felekezet: Hol nyomult meg a rendelet ? Papja inti szent Adventre. Pest sürgönyzi, hogy most ment le. »Hold-uccában« minden csendes Éji madár egy se repdes. O-év végén, Uj-év tájon : Pengő peng sok, sovány markon. Állami s a felekezet Egységesen fognak kezet: — A százalék megérkezett. Gróf ur áldott a te neved! P.