Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-06 / 251. szám

K9r8m vMélk !£íké»c»*ba. 1927 november 6. Város Egy elbukott keservei (Levél a szerkesztőhöz) Kedves Szerkesztő ur! Minapában egy öreg barátommal sétálgattam a városháza során és kellemes, jóbső elmélyedésben medi tálgattunk a világ múlandóságán, amihez a bágyadt ószi napsütés szállította a hangulatot. Épp arról tárgyalgattunk, hogy micsoda nagy tudomány is a mérnöki tudomány. Egyértelműen áliapitottuk meg, hogy a legtöbb és legmeglepőbb újításokat a technika hozza, amelynek bajnokai, a mérnökemberek a műszaki szellem fáradhatatlan képességeivel szüntelenül azon vannak, hogy ezt az életet minél kényelmesebbé tegyék. Mert a mérnöki kísérletezésnek minden véres áldozata drága tanúságokat hoz, amikre a technikus tovább építheti csodálatos alkotásainak hatalmas •árát, ahonnan könyörtelenül szlvős ostromával rendre uj meg uj természeti erőket vesz be és hajt egy nagyszerű szolgaságba, amit ugy hívnak, hogy civilizáció. Hiába, a jövő a mérnöki tudományoké, amelyek az isteni szikra se gitségével uj világot teremtenek uj emberek számára, ahol a legelső értékképző tényező, az emberi muaka üli majd diadalát... így beszélgíttünk és egyszerre csak nyekk, — és azonnal megváltozott a mérnöki tudományról vallott véleményünk. Bet pedig nem okozta más, mint az, hogy elmélyedt beszél getésünk során a betonjárdának a mérnöki hivatal által elkészíttetett lépcsőjéhez érkeztünk, amit a szép álmodozásunkból durván felébresztő nyekkenés és elvágódás hozott tudo másunkra. Bezzeg azonnal más lett a véleményünk a mérnöki tudományról, ha nem is egészen általában, csak a helyiről, mert ugy eivágódni, mint ahogy nekünk sikerült, nem egyszerű dolog és hirtelen változásokat tud okozni. Ha a mérnöki h vatal nem hiszi, próbálja meg ! Minthogy — hallomásaink, de meg tapasztalásaink szerint is — a betonjárda lépcsőjével már mások is meg járták és minthogy — eső után késő a köpenyeg — a lépcsőt eltüntetni nem igen lehet, a buktatások elkerülésére, amelyek akár nyelvharapással, akár töréssel, vagy aká| mindkettővel járva, könnyen végzetesekké válhatnak, hamarjában a következőkei ajánlhatnánk: 1. Tudott dolog, hogy a járda síkjának az alföldi ember számára szokatlan folytonossági hiányát csak az nem veszi észre, aki nem néz a lába alá. A láb alá való nézést pedig, tőlünk békéscsabaiaktól, akik városunk nagyszerű rendezése óta a büszkeségtől csak felemelt fejjel járhatunk, senki sem kívánhatja meg s egyébként is a környező világ, amelyet a betonjárda éppen két egyenlő részre választ, olyan sok történéssel szolgál, hogy az azok ellenállhatatlan bámulása vonja el majdnem miaden esetben a figyelmet a betonjárdától. Tehát, hogy ezt a testi épségbe vágó figyelemelvonást elke rüljük, azt ajánlanánk, hogy a világ azon két oldalát, amelyet a beton járda széleivel érint, deszkáztassa be a mérnöki hivatal, hogy annak gyarló szemlélete el ne felejtesse velünk azt a kötelességet, hogy itt nekünk testi épségünkre is vigyáznuak kell, mert tovább szeretnénk még adót fizetni, hogy azokból a mérnöki hivatal a várost még tovább rendezhesse. 2. Akinek ez sem elég, de meg hogy a technikai tudományok minden igyekezete ellenére az éjszaka sötétje úgyis rászáll a Kossuth-térre, a védőintézkedések teljessé tétele érdekében azt is bátrak vogyuak ejáoíaní. hogy a lépcsőket esténként világítsák ki. A kivilágítást kombinálni lehetne egy többszínben tündöklő transzparenssel is, amely spinek között természetesen a fehér dominálna, mint az ártatlanság hagyományosszine. Atranszparens, a mi egyúttal Békéscsaba nagyvárosi képét is emelné, meggyőző fogalmazasban, drámai rővidségü mondatokban oktatná ki a közönséget arra, hogy a mérnöki praxisban legesleg nehezebb feladat a szintezés. Még annyit, hogy a betonlépcsők oldalainak fehérre meszelése a buk taió helyzeten mit sem válióztatott, sőt az elbukkottakal még az ártatlanságot sem tudja elhitetni. Közérdekű soraim közléséért fogadja szerkesztő ur hálás köszönetemet 1 Kiváló tisztelettel Egy elbukott, aki töretlen karral és egész nyelvvel úszta meg az egészet. A szerbek nyugtalankodnak a macedón szervezetek működése miatt (Bp. Ért.) A belgrádi „Vreme" mai számában egy magas állami funkcionárius megerősíti azoknaknak a híreknek valódiságát, melyek szerint a macedón forradalmi szervezetek ujabb merényietet terveznek vezető jugoszláv politikusok és magasrangu állami tisztviselők, igy a csendőrség főparancsnoka ellen. Ez a magasrangu állami funkcionárius azt is mondja, hogy a macedón forradalmi bizottság addig nem nyugszik, mig kenyértörésre nem viszi a dolgot Jugoszlávia ét Bulgária között.. Ausztriában kezdik megelégelni a szocialisták uralmát A bécsi sajtó nagy része foglalkozik azokkal a német sajtóban elterjedt híresztelésekkel, melyek szerint Ausztriában puccsmozgalmak vannak. A „Neue Preue Pre3se" töb bek között ezsket irja : Egászen eképzelheteíiennek tartunk miuden olyan feltevést, hogy Ausztriában meg van a lehetősége akár egy olasz péazen finanszírozott fascista puccsnak, akár egy provokáló bal. oldali puccsnak. Mussolini bizonyára nem ad pénzt a tiroli Hsimwahr finanszírozására, hasonlóképen Rintelen dr. is csalódik, ha azt hiszi, hogy egy baloldali puccsnak provokálása nem idézne eiő minden józan osztrák tiltakozását. Lefegyverzés helyett csak korlátozás London, nov. 5. (Wolff) A „Daiiy Telígraph'

1 dip lomáciai levelezője azt irja, hogy Ba'dwiu beszédének az a része, a mely szerint a Népszövetségnek leg közelebb a fegyverkezés csökentése helyett meg keil elégednie a fegyverkezés korlátozásával, ugy a Nép szövetség előtt, mint külpolitikai körökben nagy feltűnést keltett. Több ország részéről az a vélemény hangzott el, hogy ez csak arra volna jd, hogy az egyes országok katonai erejének egyenetlenségét állandósítsa. Népkönyvtárak A könyvek a nép ismeretszerző sének legfontosabb forrásai közé tartoznak és igy a népműveltség ter jedésének is legalkalmasabb eszkö zei. Az a nép, amely gyönyört, élve zetet talál hasznos, tanulságos, értékes, szivet ielket egyaránt nemesítő olvasmányokban, a biztos haladás utján áll s azt nem kell félteni sem az anyagi, sem az erkölcsi romlás tói. Arre, hogy a nép legszélesebb rétegei a szegényebb sorsú iparosok, a gazdasági és gyári munkasok, föld mívesek, stb. jó olvasmányokhoz jussanak, csak egy mód kínálkozik: a Népkönyvtáraknak mennél nagyobb számban való felállítása. A Népkönyvtárak rendkívül fontos ságát, a nemzetek műveltségének alapozásában az utóbbi évtizedekben minden kulturállam felismerte s ma már ily államokban miadenütt jól berendezett könyvtárakat bocsátanak a üép rendelkezésére. A könyvek utján biztosan é3 rohamosan terjsd a tudás ós felvilágosítás, a nép minden rétegében s nem marad befejezetlenül az a képzettség, amit a nép gyermekei a tanköteles sorban szereztek, nem marad parlagon az a nagy megmüveletlen erő, mely a náp fiaiban rejlik. A tapasztalat azt bi zonyitja, hogy a legkülönbözőbb nép rétegek fiaiban is sok értékes erő rejlik, melynek öntudatra ébresztéséhez, műveléséhez és érvényesüléséhez nem ritka esetekben egy elolvasott könyv adta meg a lökést. — Természetes — s ezt hangsúlyozva bocsátom közre, — hogy a nép müvelésére szánt könyvek alatt csak a jó könyveket értem. Ezen törekvés mellett tehát, hogy a népnek alkalmat adjunk az olvasásra, éppen olyan lényeges az a másik feladat,, hogy mit adjunk olvasni. E kérdéseket nagy körültekintéssel, szakavatott kézzel, fenkölt lélekkel oldotta meg kulturánk legfőbb őre: gróf Klebelsberg Kuuó kultuszminiszter ur. Bár államunk szegény, nagy küzdelmekkel tartja font háztartásának egyensúlyát, mégis e kulturszükséglet kielégítésére nagy befektetéseket tettek, amikor 1500 könyviárat fognak a közel napokban töba, mint negyedmillió könyvvel szétosztani. Vármegyénk területére 57 közkönyvtár jut, amelyet bizottságunk az alábbi helyekre küldet szét díjmentesen : 9 nagytipusu könyvtárbói: Gyula r.t. város, Békés, Mezőberény, Eodrőd, Szarvas, Orosháza, Tótkomlós, Szeghalom, Vésztő. 12 középtipusu könyvtárból : KörÖ3tarcsa, Doboz, Kétsgyháza, Újkígyós, Békémeatandrá*, Kondoros, Csorvás, Nagyszénás, Szentetornya II. ker. Gádoros, Füzesgyarmat, Körösladány, 2 kistipusu könyvtárból : Gyulavári, Békéssámson. 34 tanyai tipusu könyvtárból: Gyula-Ajtósfalva, Gyula-Gyürkehely, Csaba- Beliczey major, BékéscsabaGyula-Remete, Békéscsaba Kereki tanya, Békés BilmegyerlI., Békéscsaba Kocziszki tanya, Csaba-Telekgerendás, Békésföldrári-tanya, Békés Ditér, Kő röstarcss Csárda-tanya, Dobozraegyer, Gyome-Nyilas, Gyoma Hal;nágy, Endrőd-öregszőlő I„ EndrődÖregszőlőn , Endrőd Kondoros tanya II., Szarvas Óizőlő, Szarvas Ezüstszőlő, Szarvas Galóhalom, Szarvas örméayzug, Öcsöd Varesegyháza, Öcüöd-Babóczki, Kondoros Apponyiföld, Bákóssám3on-Gyu!amező, Nagyszénás Vasutmenti iskola, Szentetornya Keletioldal, Pusztaföldvár, Bucsatelep, Csabacsüd, GerendásTrauttmamdorf ev. iskola, Orosháza Kifcsákó. Pogadja a könyvtárakat a nagyközönség olyan megértéssel és szeretettel, amellyel a miniszter ur adja ós bizottságuak végezte a szétosztás nehéz feladatát. Forgassák a könyveket minél gyakrabban, mint a műveltségnek kiváló eszközét, mert célja az, hogy minden irányzatosság nélkül, a nép minden rétegét numasen szórakoztassa s magasabb művelődésre vezesse. Kívánatos azért is, mert mindaz, ami a nép műveltsége és felvilágosítása érdekében történik, annyira fontos, hogy éia el nem tudom választani attól a küzdelemtől, amely szeretett hazánk megerősítésének, naggyátételének, felvirágoztatásának zászlaja alatt folyik. Gyula, 1927. november 4. Tantó József, várm. népművelési titkár. Fixe$sen elő a Körösvidékre ! Schmldthauer Igmándi Keserűvíz reggeli előtt fél pohárral langyosan használva meotisztitja a szervezetat a belekben Ksohí tó kis és nagy üvegben. Képződő eoészséotelen anyaookl, éMiti a mirioyelL mttMését, felfrissíti a vérfceríwiést, Szétküldés! hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. az érelmeszesedés és az öreoséoi elváliozásoK Élfejlödését. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.