Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-06 / 251. szám

Békéscsaba, 1927 november 6 Ara ÍO fillér Vasárnap VÍÍL évfolya

m 251. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: ••késcsaba Szent Tstván-tér 18. Telefon 60. Szövetség hivatalos lapja Feleifisszerkesztő MIQEND DEZSŐ KOSSUTH íme, az örökélet, ime az eszme halhatatlansága 1 Zsarnok uralkodók sok évezer előtt büszke piramisokat emeltek, amelyek sziklaköveit igába fogott rabszolgák seregeinek korbáccsal kiontott vére tapasztotta össze. És mi lett a piramisokból ? A kő néma, rideg kő maradt. Vállaira vette türelmesen a felette elviharzott évezrek porát, amelyet a puszták fuvó szele hordott reá. Vállaira vette türelmesen anélkül, hogy másfelé terelhette volna — magát és méltóságát védve, — a fuvó szeleket s a lassú enyészet porát. S a piramisok alatt? Hideg, fagyos, értelmetlen a gőgfi3 uralkodók mumia-mosolygása. A drága balzsam megvédte testüket, a mely igy, lélektelenül közönséges, irtózattal csodált muzeumi tárgy. összegyűjtőit kincseik, fejüknél, lábuknál felhalmozott drágaköveik, amelyeknek talán minden darabjához leigázott népek vére tapad, — csak magukban ragyognak, de nincs egyetlen gyújtó szikrájuk, nincs egyetlen meleg fénysugaruk sem, amely a szivekbe világitana. A piramisok a megölt szabadság szobrai, s amit egymásra görgetett sziklakövek alá rejlett méhük valóban megvédett az évezreken át, az csak egy tanúságtétel: Bizonysága annak, hogy minden földi erő és minden földi hatalom fölött fegyverek, ostorok és gőgös zsarnokok mérhetetlennek vélt nagysága fölött csak olyan korlátlan ur as Idő, mint a névtelen rabszolga nyomorult élete fölött, amely ott aludt ki a büsske piramis köveinek vonszo lása közben. Halhatatlan, sziklakőnél erősebb, piramisnál hatalmasabb, szelek hívásával, enyészet porával szembe szálló csak egy van : az Eszme, a a Lélek szülötte, amely balzsamnál maradandóbban őrzi meg régi nem. zedékek nagyjait, amelynek isteni szikrája fényesebben ragyog századokon, ezredeken át, mint a drágakő, amelynek fénysugara gyújt, amelynek ereje lángralobbantja a sziveket, irányt szab messzi korok életének, harcra ösztönöz és sebeket gyógyit I Ilyen pramisnál hatalmasabb, gyújtó, harcra vezérlő és sebeket gyógyító, vezérlő világosságuok azoknak a nagy eszméknek összessége, amelyek a halhatatlan Kossuth lelkéből fakadtak és nemzedékrő.'-nemzedékre öröklődve ott éloek minden igez magyar szív rejtekén! Ha Kossuth magának piramist építtetett volna, a zsarnokság ereje hányszor lerombolhatta volna azt 1 Ha Kossuth örökül drágaköveket hagyott volna, alávaló üzérek — akik nevéből, jelszavaiból is annyi sior akartak pénzreváltott hasznot kaparintani maguknak — hányszor eladták volna már örökét azóta ! Kossuth eszméiben él, eszméi padig a magyar szivekben élnek és ez az ő halhatatlanságának biztos őrizője. A hatalom keze, amely ellen Kossuth küzdött, lehullott már torkunkról. Nincs jobbágyság, nincs Metternich, niccs Camarilla, nincs császári önkény felettünk. Mégis, mintha szavait hallanók, amelyeket 1848 márc'us 2 án mon dott az utolsó diétán a T. Rendek előtt: „Mi rajtunk egy fojtó gőznek nehéz átka ül, egy sorvasztó szél üagyar—albán kereskedelmi szerződés Tirana, nov. 5. Hóry Aodrás kvirináli magyar követ,. aki már az elbán köztársaság által i? akkreditáld vta, a tirenai tárgyalások eredményeként megkötötte Albánia és Magyarország között a legtöbb kedvezmény jogát biztosító kereskedelmi szerződést. A szerződés megkötése ünnepélyes keretek között történt. Albánia résziről Ilias Be] Vrioni külügyminiszter irta alá. Világraszóló ünnepség keretében leplezi le a magyarság Kossnth Lajos szobrát Hatalmas küldöttségek az ország minden részéből. — Többezer koszornt helyeznek el a szoborra (Bp. Ért.) Kossuth Lajos szobrának leleplezési ünnepségén képviselteti magát az ország csaknem minden községe. A küldöttségek nagy része koszorút is hoz magával és az előjelek után itélve, a magyar nép többezer koszorút helyez majd el a szobron. A magyar vidéki városokon kívül a felvidéki városok is impozáns küldöttségekkel képviseltetik magukat a szobor leleplezésén. Zemplén, vármegyének 150 tagu, Borsod Gömörvármegyéknek pedig 200 tagu küldöttsége érkezett ma Budapestre. Bratianu fél valamitől A hazaárulással vádolt Manoilescu szabadonbocsájtását követelik Károly hivei A sajtó élénken foglalkozik a román helyzettel Bratianuaak most közzétett kormánynyilatkozata kap csán, melyben Manoiletcu letartóztatását okolja meg. A „Matin" értesülése szerint az ügyben Goga volt miniszter is kompromittálva van és letartóztatását csak Avarescu közbenjárására kerülhette el. A >Patit Bluec Romániával foglalkozó cikkében megemliti, hogy Bratianu helyzete a nemzeti párt ellenállása kö vetkeztében igen súlyos. A kormány által közzétett és nyilván koholt kommentárok ellenére, melyek szerint teljesen helyreállott a nyugalom, Bratianu annyira óvatos és előrelátó a jövőre nézve, hogy a hazaárulás vádját csak Manoilescuval szemben tartja feAn és Károly herceget nem keveri az ügybe. A lap azzal végzi, hogy >a Bratianu konyha minden művelete piszkos és érzik, hogy a szakács fél valamitől.c (Bp. Ért,) Bukaresti jelentés szerint a bukaresti hadtestparancsnokságnál megjelent a letartóztatott Manoilescu több hive, közöttük Avaréi cu is és kérték Manoilescu azonnal való szabadonbocsájtását arra való utalással, hogy az ellene indított vizsgálat befejeződött. Rothermere njabb 100.000 pengőt adott a magyar menekülteknek London, nov. 5. MTI. Rothermere az általa megteremtett magyar menekülteket segélyező alapitváoy javára 100.000 pengőt utalt át Budapestre. Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy Sióra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér fű reánk, mely idegeinket megmerevíti és lelkünk röptére zsibbasztó, lag hat." Igen, mert Kossuth eszméinek árulói is voltak az örökösök között. Áruló üzérek, akik sohasem értették őt, csak élősködni akartak nevéből és vakító, üres frázisokat kovácsoltak nagy eszméiből, haszonleső előretörésük céljaira. A felszabadítás bitorlott jelszavai' val rongy személyüket és a maguk önkényes uralmát akarták az ország fölé csempészni és amig orozva lopták el, sárbataposva szennyezték be a magyar szabadságharc legszentebb vezérlő jelszavait, addig felszabadították — minden leselkedő ellenségünk útját. Ez a mai, nem az a Magyarország, amelyről Kossuth álmodott. Ez a mi mai függetlenségünk nem az, amelyért Kossuth zászlót bontott. Ez a >szebadság< nem az, amelyért Kossuth honvédéi véreztek 1 Magyarország csonka. Ezeréves határai összetörve. Kard helyett ismét csak láncot hordunk és itt terjeng most is a fojtó gőznek nehéz átka, fú, sivít rajtunk végig a sorvasztó szél és könnyeket facsar kisírt szemünkbe. így állunk meg ma Előtted Kossuth Apánk I Így, könnyes szemmel, mert egy zsarnok helyett ma négynek bilincsei alatt roskadozunk, mert Janku utódai megkapták a vérdijat, amit a császár igért nekik Erdély meggyilkolásáért, mert a Lajta felett elnémult a Kossuthnóta, mert a Száván tul és innen Rajasich és Jellasich szuronyai mélyednek a magyar szivekbe. Könnyezve állunk ma előtted és kérve-kérünk, szólalj meg ismét, hogy erősödjön tettek indítójává szivünkben szavad. > ... A nép örök és öröknek kívánjuk a nép hazáját I.. .< Szólj 1 Oh gyújtson ismét szavad I Hevítsen szent egybeforrásra, hevítsen szent tetterőre és amint itt vagy közöttünk ma, maradj is velünk mindörökre I Szellemed bátorítson, szellemed erősítsen, szellemed vezéreljen, hogy ne a múlton merengjünk, hogy ne neveden osztozzunk, hanem eszméid magvát hintve, ápolva és győzedelmes, erős magyar tölgyfává nevelve diadallal harcoljunk a jövőért, szent céljaidért, a Kárpátoktól az Adriáig minden magyar szivet boldogító magyar szabadságért! M.