Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-27 / 269. szám

Bókésctsba. 1927 november 27. val az őslakosságot szegényiti, hasznával pedig csak az újon­nan kitermelt rétegeknel szol­gál, rossz kertészünk és ellenünkre fárad, Városfejlesztési programunk leg­utóbbi elkötései között több olyan akad, amely a rossz kertészek túl­ságos befolyásának érvényesülését bizonyítja a város óiatébea. Ha igy tart, nem telik bele egy évtized és nem leli honját Békéscsa­bán a bennszülött csabai polgár, aki­nek keservesen kiizzadt adőpénzéból emelkednek, születnek a »városlas« uj intézmények és alkotások. Adónkból fürdő épült, nem az adózó nép, hanem a „fejlettebb igényű" idfgon merkantil elemek számára. Adónkból ugyanazon a középüle­ten milliárdokat vitt el az idegen vállalkozó és meztelenre vetkeztek le, vegy legalább is egy fillért sem kerestek helyi, bennszülött iparo­saink. Adónkból fenntartott szervek sza­bályrendeletet készítenek, amely meg­szabja biraág terhe mellett, hogy a tehéstartó gaída a trágyát csak fe deít kocsival vitetheti ki, disznót csak hatot tarthat há:ánál, dű ugyan­akkor a merkantil üzemek szenny­vize a Közcsatornában bűzlik sza­badon és vígan csírázik ugyanott a Roseüibsl malom sok vagon búzá­járól lemosott üszög ! Nincs halyünk a távolabbi példák felsorolására, a helyzetet ós e „faj lódőa" irányát külömben ennyivei is jellemezhettük már. Ellenállhatatlanul születik ismét a kérdés : Miért van, hogy Békéscsa­bán, a gazdavárosbau a város ka­rakterétől idegen irányt vett a szük­ségszerű fejlődés ? Sok apró ok tevődik itt össze egy döntő befolyássá, amely merkantil agyban született „városias'* cif­rálkodást teremt idebent és sár­bafullasztja az őslakosságnak a tanyákról befelé vezető útját! Ez pedig csak városias köntösünk­nek a szól álta! való felfelé fuva­tása, magának a városnak emelése nélkül, habár ennél a tanyai utak gondozása is fontosabb. Hisz eze­ken a sáros utakon jön be a vá­rosba az élet s ha ezeket az utakat elhanyegoljuk, megáil a táplálék utánpótlása, megáll még ama bízó nyos merkantil szélnek fúvása is, akkor pedig még csak a köntösünk sem repülhet többé felfelé I Uj képviselőtestületi választások előtt állunk. Időszerű talán a sze­rény intelem : A természetes, egész­séges, jóiráayu haladás érdekében őrizze meg döntő szavát a vá­ros parlamentjében a város ős­lakossága! Amit elvesztett a viri­lis névjegyzékben, pótolja most ideig­lenesen a választásokon, da ne fa ledkezzék meg egy pillanatra se arról, hogy a gazdasági, a vagyoni viszonyoknak legnagyobb szerepük van a társadalom átalakulásának fo­lyamatában. Ne engedje ki lába alól a földei, küzdjöu egységes táborban a föld eladósodása e len és taníttassa fiait, mert minden diploma dupla cenzust jelent. Önzze meg igazi erejét és őriz zen meg mindea lehetőséget arra. hogy ezt ez ereiét magfalalő mérték­ben érvényre is juttathassa a város életének és fejlődésének irányításá­ban. A város fejlődése na csak az uj elemek honfoglalása legyen, hanem szabja meg a fa növésének irányát a gyökér, amely a tápláló nedvet alulról küldi fel az uj hajtások felé. S ha a rossz szelek tépnék, hajlí­tanák a síró csemetét, ekkor annak egyenes növését védje meg az egész­séges, reális várospolitikának mélyre vert, fá're nem leadülő támasztó ka­rója I M. Népszaporodás Irta: Jókai-Ihász Miklós orsz. képviselő. Régi igszság, hogy a nemzet ereje népességében rejlik. Csak népes nem zetek lehetnek igazán nagyok. Es csak egészséges népességű ország lebet fajlődéskóps3. Sajnos, a magyar nemzet, az évszázadok viharaiban nem tudott ugy meg3zaporodai,mict a nyugati népek, amelyekcek sokkal nyugalmasabb sors jutott osztályré­szül, amelyeknek egyike másika év századokkal azelőtt nem ssámolt több tegot, mint nemzetünk, azonban idők folyamán megsokasodott, a mi nem­zetünk pedig kicsi maradt. Szomorúan kellett tapasztalnunk est már a múltban is, amidőn gyen­geségünk főoka ópen az volt, hogy nem tölthettük meg az egész Ma­gyarországot. Ma, n nagy vérvesz­teség után, midőn a színmagyar la­kosság igen nagy részét is eiszaki­toiták tőlünk a trianoni bóka, míg jobban ksll látnuak ezt a gyengesá­güűkei és ezért soha sem volt oly fontos, mint ma, hogy foglalkozzunk a népe3edé3 kérdésével. A múltban ez nem látszott olyan égetőnek, ma­napság azonban szükségünk ven ebbeo az országban minden magyar életre, arra is, amely már a világra jött ós arra is, amely eljövendő. Arra van szükségünk, hogy minél életerősebb nemzedék jöjjön a vi­lágra, mert a magyar nemzet élet fája es ik ekkor indulhat virágzásnak, ha friss hajtásai minél erőteljesebbek lesznek. A népesedés szaporodását a születés és halálozás egymáshoz valő aránya, illetőleg a kettő külön­bözeta határozza meg. Varnak államok, amelyeknek la kossága, habár náluk a születési arányszám nsgyobk, a magas halá­lozási arányszám miatt nem szapo rodik olyan mértékben, mint más ál­lamok lakossága alacsonyabb szüle­tési arányszámmal, da jobb egész­ségügyi viszonyok között. Norrégiá ban, Skóciában, Dániában ezer lé­lekre 30-on alul eső születési arány­szám mellett, nagyobb a szaporodás, mint Portugáliában, vagy Spanyolor­szágban, ahol az ezer lésekre eső szüle­tési arányszám 35 körül mozog. Ezeket szem előtt tartva, a nápasa dési politikával tudományosan fog lalkozók egyrésze arra az álláspontra heiyezküdatt, hogy nen is a szüle tések számának fokozása a fontos, hanem az, hogy ezzel kapcsolatban, csökkenjen & halálozási arányszám. Ezt tanította a nemzetgazdaság tan és a statisztika negynevü pro­fesszora, néhai báró Láng Lajos is. Ei azoab&n csak részben, csak bi­zonyos körülmények közölt igaz. Van egy bizonyos határ, Amelyen alul nea szorítható le a halálozási aránysíá-o. Ez as aisófok 9—10 körül mozog és ez a földkereksé­gen egyedül Uj-Zeelaod szigatén áil fenn és tudjuk, hogy ez az asjgol gyarmat a kultura és a közegész­ségügy meglehetős magas fokán áll. Eiak ez adatok a legjobb egész­ságügyi viszonyok között élő or­szágokra vpaatkozoak. Sajnos, mi nem tartozunk ezek közé és nem is számíthatunk srrs, hogy a közsljö vőben ezek közé sorolhassuk ma­gunkat. Ha a háború előtti statisztikei adatokat nézzük, látjuk, hogy akkor fokozatosan és áilaedóan csökkent nálunk a születések száma s hogy es a csökkenés a háború után csak fokozódott. Igaz, hogy ez részben ennak tulajdonítható, hogy az élet­képe fcorbaa levő férfiak 16 szá zalaka elveszett a háborúban, ezt azonban többé kevésbbé ki kellene egyenlítenie ennak az örvendetes ténynek, hogy a háborút követő években nálunk a házasságok száma olyaa nagy mértékben emelkedett, amilyenre a külföldi államokban is alig van példa. A születési csökke­nés a külföldi és éppen az utódál­lamokban egyáltalában nem olyan fokú, mint nálunk, sőt a mi arány­számunkhoz viszonyítva, még emel­kedés is mutatkozik, úgyhogy a szü­letési arányszám terén, a sorban, kétségkívül hátrább kerültünk. Ez kall, ht>gv gondolkodóba ejtsen bennünket és arra indítsa a kormány­zatot, hogy ezzel a kérdéssel beha­tóan foglalkozzék I Fixessen elő a Körösvidélcre i E G L E 0 FOGPÉPET VEGYEN A FOGAK CÉLSZERŰ ÁPOLÁSÁRA! Borzalmas vasúti szerencsétlenség a Csöng rád-Szentes Közötti vonalon Szeged, november 26. Csütörtö­kön dalutáa halálos szerencsétlen­ség történt a Csongrád— Szentas kö­zött levő vasútvonalon, ahol a sze­lavényi áíjárónál egy Csongrád felől jövő személyvonat elütött egy takar­mánnyal megrakott para.<ztkocsit és a rajta lévő özv. László Sándornét halálra gázolta. A Nemzeti Szalon kiállítása Békéscsabán Vidovszky Béla is résztvesz a kiállításon Hamarosan ismét komoly. értékes műélvezetben less része Békéscsaba város közönségének. A Nemzeti Sza­Ión, budapesti művészeti egyesület, amely namzetközi viszonylatban is kiválósn beérkezett mürászegyéni­ségskat ölei illusztris körébe, a bé­ké£C3sbei .Auróra" meghívására december 4 óa Békéscsabán nyitja meg 67 ik vidéki kiállítását. Üq: pisámba menő esemény ez BéLi;c:aba rrüpár tolói számára, ki­váj* ha hozrátos3zük, hogy a kiállí­tók sorában találjuk a nagy Vi­dovszky Bélát is. Vidovszky Bála a mienk és örü­lünk, ha dicsőségteljes, babérokkal behintett utainak járása közben néha el-ellátogat hozzánk is, hogy gyö­nyörködhessünk uj alkotásaisak va­rázsos szépségeiben. Ahol ő van, ott csak tiszteletet parancsoló komoly művészet lehet. Bizonyos, hogy Békéscsaba város közönsége méltó megbecsülésben és nagy értékelésben tudja majd része­síteni a Namseti Szalon decamber 4-én megnyíló kiállítását. m r •• f w Tanacsules A pénteki tanácsülésen a követ­kező ügyeket intézték el: Iparlga­zolványt kaptak: Muntyán János pék, Boldis Pál pék, Szulimán Vik­torné élelmiszerkereskedő, Lilingar István borkereskedő és Czizmár Já­nos bérautó fuvarozó iparra. Vasárnapi nyitvatartási engedélyt kapott Szász György. Építőéi engedélyt kaptak : Turcsek Káimdn, Petrovszki István, Rokka r. t., Liker Pál, Gyurkó Jánosné. Elutasította Benyó Pál építési en­gedély iránti kérelmét. Schmldthauer keserűulz reggeli előtt fél pohárral langyo­san használva mcQlisztitja a szsrvezetot a beMben Kaphsié kis és nagy üvegben. Képződd eoészséstelen anyaooKtöl, élénlátl a mirioyeK mllMését, felfrissül a vérMnoést, Szétküldés! hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. az érelmeszesedés és az öreoséol elváltozásod Kifejlődését. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents