Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám

1927-11-27 / 269. szám

Békéscsaba, 1927 november 27 Ara ÍO fillér Vasárnap VIII évfolyam 269. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: • lkéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. Falu" Sxöveiaég & tv a t alo a 1 a p / a Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér Uj honfoglalás Békéscsabán Valamilyen társadalmi egység fejlődése alatt sok mindent érthetünk. Fej'ődni lehet magasabbra, vagy visszafelé, jobbra, vagy hibás szélsőségek felé, mert a fejlődés törvényei majdnem egyformán érvényesülnek az élet minden megnyilatkozásában. A fejlődés egységes, jő irányának biz tositásához szükséges, hogy a társadalmi egység vezetői tisztán lássák maguk előtt a célt és az élet erősödésének biztosítására legalkalmasabb utet, egyben pedig legyenek eléggé izmoskezüek minden olyan erő túlzott behatásának elhárításához, amely a fejlődés irányát az egyetlen igazi útról letériteni igyekszik. Nem elég a kertembe ültetett facsemetét szárazságtól, hernyók és betegségek támadásaitól megóvnom, ha azt akarom, hogy szép, egészséges, egyenestörzsü fává nőjjön, hanem növésének irányát is szabályoznom kell, törzsének egyenes vonalát akár karózással is meg kell védenem növekedése során, mert ha ezt nem cselekszem, addig haj'itgatják a rossz síelek, amig vagy letördelik, vagy legjobb esetben is görcsös nyomorékká ferditik. Nagy divat mondani mostanában, hogy Békéscsaba fejlődik. Igaz is. A fejlődés jelei szemmel láthatók, de nehezebb megállapítani felületes szemlélet alapján, hogy a fejlődés írácya jó-e, egészséges e, az igazi e? A sirály, a végtelen kéklő tengerek viharmadara ráül a szélre, amely felkapja szárnyait és emeli, dobálja könnyű testét, fel, toronymagas hullámhegyek tarajos háta főié, csupán a lenge tollruhánál fogva. Ám mi hiába öltenénk lenge ruhát, hogy szél által dobassuk magunkat egyre feljebb. A szél ugyan felkapdossa a könnyű, lecge rongyokat, hanem az ember csak lassan és fáradságos munkával juthat felfelé a bölcs Ter mészét rendelése szerint. Vannak, akik bizonyos áramlatok hátára ülnek és megasra röppennek azoknak síélrohameival, de szárnyak hijján nem repülhetnek, sőt lezuhannak és összetörnek, mihelyt kisiklik az áramlat stele a hónuk aló!. Kinek kinek magánügye, hogy saját sorsát milyen konjunktura szélkocsijára ülteti, de tömegek, testületek, városok sorsát az össiezuzódás veszedelmébe száguldó szélkocsihoz kötni nem csak könnyelmű, hanem lelkiismeretlen dolcg is volna, amiért a mei irányítóknak az utódok előtt is felelciök kellene. Békéscsaba város fejlődését vájjon nem kötötték-e saélkocsihoz ? Vájjon nemcsak a ruhánkat kepdossa e felfelé a szél, amig mi magunk, maga a város, lent maradunk a sárban s talán még egyre jobban süppedünk belé ? Pélő, hogy talán a mi nagy költ séggel ültetett és sók ízzadással, gonddal ápolt diszes csemeténk sem egyenesen nő felfelé, hanem fuvő szelek ki védetlen nyomása alatt sírva, nyikorogva hajlik el egyenesen fel törő útjából, hogy a muló évek so rán lassan, de biztosan nyomorékká váljék. Félő, hogy Csaba város sem arra nő, amerre a gyökér akarja 1 Vagy mit jelentenének más egyebet az alábbi számadatok: Megnéztem Békéscsaba város 1926. évi viriliseinek névjegyzékét s abban 47 földbirtokos (középbirtokos, kisgazda) virilissel szemben 27 zsidó kereskedőt és fiskálist láttam. A most közszemlén levő virilis névjegyzékben csak 34 a földbirtokos, de 33 a zsidó fiskális és kereskedő 1 Ez fejlődés, rohamos fejlődés, amit röviden Békéscsaba város elzsidósodásának is nevezhetünk I Vagyonosodjék, tekintélyben és befolyásban gyarapodjék a városnak minden egyes igyekvő, szorgalmatos kodó, hasznothajtó po'gára. Ám talán több, vagy más történik itt, mint ennek az elvnek az egyszerű érvéA genfi munkásügyi egyezmények a felsőház előtt Budapest, 'no.v. 26, A felsőház mai ülését fél 11 órakor njitotta meg báró WiassiC3 Qyula elnök. A mai ülésen a nem zetközi munkaügyi hivatal munka ügyi ajánlása becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A törvényjavaslathoz senki sem szólalt fel, úgyhogy Vas József nép jóléti miniszter mutatott rá annak lényegére. Azt kívánja, hogy az a néhány sző, amelyet az ajánlásokkal kapcsolatban mondott, bailatszon el Qenfbe, hogy lássák : Magyarország teljes tudatában van a munkaügyi hivatal nagy horderejének. Kéri a javaslat elfogadását, Beszédét hosszantartó éljenzés és taps követte. Ezután áttértek az 1925. évben Genfben tartott nemzetközi munka ügyi értekezlet által az üzemi balesetük kártalanítása kérdésében el fogadott négyrendbeli ajánlás tárgyalására. A felsőház elfogadta a képviselőház által elfogadott határozatot, melyet ezáltal országos határozattá emelt. A hadikölcsönvaíorizáció tervezetének médositásai a pénteki minisztertanács előtt A tegnapi minsttertanacs foglalkozott a hadiköícaönkötványek való rizációjának kérdésével. Az eredeti tervezeten számos módosítást vittek keresztül. Ezek között egyik legfon tosabb változtatás, hogy a segélyben részesülő kötvénytulajdonosok kötvényértékhatárát 5000 koronában állapították meg az eredsti 10.' 00 korona helyett, amint ezt ma Vass József népjóléti miniszter a felsőház folyosóján a sajtó képviselői előtt kijeleatette, csak a tiltó jövedelmi értékhatárhoz kénytelen ragaszkodni. A módosítások tehát a tervezet többi rendelkezései körül forognak. Ami a tiltó értékhatárt illeti, az alól is kiveszik azokat, akik annak idején házukat vogy földjüket adták el, hogy hadikölcsönt jegyezhessenek és igy vesztették el a vagyonukat, továbbá az árvák pénzér. A testületek és alapítványok hadikölcsönvalorizá lása kivül esik ezen a rendelkezé sen. Megjegyzendő, hogy a tiltó jövedelmi határok kiterjesztésénél azoknak, akik annak idején házukat, vagy földjüket eladíák, illetőleg az árváknak, egyénileg kell kérniök a segélyezést. Válságos Románia belpolitikai helyzete A parasztpárt egyrésze követeli Károly visszatérését (Bp. Ért.) Bukarestben a politikai helyzet még mindig nem tisztázódott. Bár a kormány és az ellenzéki pártok vezérei tegnap egész nap tanács koztak. Azonban még mindig nem sikerült találni olyan platiformot, amelyen a nemzeti egység kormánya megalaku hatna. A parasztpárt egyrésze nam helyesli Wsniu előzékenységét az uj miniszterelnökkel szemben. Bratianu Vintila még azt is felajánlotta, hogy hat hónap múlva feloszlatja a parla mentet és kiíratja az uj választásokat. A trónöröklés kérdéséről mindeddig nem esett sző közöttük. Maniu el van tökélve arra, bogy nem eegedi megbolygatni a trónöröklés kérdését és nem enged a párt intranzigens részének, amely Károly haladéktalan visszatérését követeli. nyesülése. A szorgalmas munka természetszerű jutalmaződásából folyó gyarapodás lehetne talán indoka egyik oldalon a zsidóság szédületesen gyors előretörésének vagyoni cenzusban és ezzel együttjárő közéleti befolyásban, ám mi indokolja azt, hogy ez az előretörés itt éppen az őslakosság, éppen a gazdatársadalom rovására történt rövid két év alatt ? I... Talán lusta fajta, talán Iszákos, talán henyélő és tékozló a békéscsabai gazdatársadalom ? Nem, hanem ennek éppen az ellenkezője : szorgalmas, józan, igyekvő, kuporgató és takarékos. Az arányszámoknak ilyen szédületesen gyors és gondolkozásra késztető megváltozását tehát magasabb erők kormányozták, olyan szelek, amelyek minden egyéni igyekezet munkája felett vigan dudálva fújtak el. Miért erősebbek ezek az idegen szelek minden őszinte jóigyekezetnél ? A fejlődési folyamat nem más egy társadalmi egység életében, mint differenciálódás, szükségszerű kiválása olyan uj elemeknek, amelyek a régiekben csak potenciálisan voltak meg : Egy agrárváros fejlődése során a differenciálódó és fokozódó igényeknek megfelelően kiválása uj társadalmi rétegeknek, uj egzisztenciák csoportjainak. Ez a törvény nem követeli, hogy agrár város egyc3apásra merkantil várossá váljék 1 Sőt vigyázni kell, hogy az uj rétegek kicsapódása, kitermelődése ne menjen túlságba a kitermelő ősanyag — nálunk az agrár réteg — rovására I Vakság és végzetes következményekkel járhat, ha az uj részeket nem csak a lassú szükségszerűség tempójában neveljük az életet termő őstalaj fölé, hanem kiszipolyozzuk az ős talajt, hogy az uj hajtások túlnőve törzsüket, idő előtt pompázhassanak. Bolond szélhez kötik Békéscsaba szekerét, akik a merkantil várost erőszakkal akarják itt hirtelen kifejleszteni az ős agrár réteg elsorvadása árán. Fejlődjön Békáscsaba, de fejlődése közben is maradjon a mienk : maradjon a természet rendelésének és reáiis viszonyainak megfelelően magyar agrárváros! Akik ezt az életbevágó szempontot nem veszik figyelembe és drága, külsőségei városfejlesztési programot hajtanak keresztül, amely árá