Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-09-24 / 216. szám

Ara ÍO fillér Békéscsaba, 1927 szeptember 2 4 Szomba t VIII. évfolyam 216. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. független keresztény politikai napilap A „Fa In" Szövetség hivatalos lap fa Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér Embervédelem Irta: Dr. DRÉHR IMRE népjóléti államtitkár II. Nagy szeretettel és nagy gonddal kellett kifejteni a gyermekvédelem ügyét, aminek legutóbbi mérlege az, hogy a hadiárvákon kivül ötvenkétezer árvája van az államnak, úgynevezett elhagyott gyermekek, akiket a ma­gyar állam tart el és nevel föl a haza hasznos polgárainak. íme nagy vonásokban egyes stációi annak a munkásságnak, amely Ma­gyarországon a négyéves háborúnak és az utána következő felfordulás, nak rettentő utóbejait kivetette a társadalom testéből. Nemzetmentő munka volt ez egyik legközvetlenebb tényezője a mai állami és társadalmi konszolidáció megszületésének, de egyben oka és magyarázata annak, hogy a népjóléti minisztérium ma tulajdonképen még csak kezdetén van annak, hogy messzebb tekintő, gaz­dag és nagyvonalú programját meg. valósítsa. Az eddigi munkásságból, amelyre céloztam, természetesen foly­tatja azt, ami túlnőtt az elmúlt aktu alitások keretein, igy a gyermekvé­delem és a közegészségügy fejlesz­tését, alapprogramjából pedig első-* sorban azokat valósítja meg, melye­ket az idő sürget. Az ember legértékesebb kincse az államnak; olyan igazság ez, amelyet ma már valamennyi kulturországban hangoztatnak; speciális magyar szem­pontok pedig a mi számunkra még élénkebben átérezhetővé teszik ezt £z igazságot. A mi jövőnk elválaszt hatatlan az értékes magyar fajta szaporodó képességétől, mert ha ezen a ponton visszafejlődnénk, a meg­semmisülés várna reánk. Ezért kel­tett a kormányban éppen most foko­zottabb figyelmet az „egyke" prob­lémája, amellyel föl kell veonünk a harcot. A veszedelmet nem akarjuk túlbecsülni, mert hiszen csak szórvá­nyosan fellépő jelenséggel állunk szemben — kompakt, zárt egykés terület, ahol valósággal járványként lépett fel az egykerendszer, csak egyetlenegy van az országban, — de azért mindent el kell követnünk, hogy ezt is visszafejlesszük és rom­boló útjában megállítsuk. Vass nép­jóléti miniszter még az ősszel az országgyűlés elé terjeszti törvény­javaslalát az egyke elleni védeke­zésről, amely javaslat azon az el gondoláson alapszik, hogy a több­gyermekes családokat megfelelő anyagi segítésben és támogatásban kell részesíteni. Ugyancsak es a tör­vény gondoskodik a megfelelő anyagi eszközök előteremtéséről is, aminek egyik módja az agglegénység meg­adóztatása lesz, a másik pedig az agrár örökösödési jog megváltozta­tásával az örökösödési illetékek meg­felelő szabályozása. Érdekes uji ás­ként kimondja a javaslat, hogy ezt az örökösödési illetéket nem kell pénzben fizetni, hanem leróható föld­ben is, ezt a földet azután a sok gyermekes családok fogiák kapni. Elevenen él annak a gondolata is, hogy olyan helyekre, ahol erősen divik az egyke, sokgyermekes csalá­dokat telepítsenek. A munkáskérdés, ugy az ipari, mint a mezőgazdasági munkások gazdasági és jogi halyzete ma még nagymértékben a rendezetlenség ké­pét mutatja, különösen pedig bijjával voltunk olyan törvényalkotásoknak és intézményeknek, melyek a mun kást a teljes elszegényedéstől, tönkre­jutástól megmentsék és amelyek al­kalmasak arra, hogy benne a nem­zeti társadalomhoz való tartozás tu­datát fokozottabban ébrentartsák. Ezen az uton az első lépése a nép­jóléti minisztériumnak a baleset és betegség, elleni biztosításról szóló nagyszabású törvény megalkotása volt, a munkásbiztositó pénztárak reformjával kapcsolatban. Még ez évben a törvényhozás elé kerül ez a már terjedelmében is hatalmas ja­vaslat, mely azt hiszem túlzás nélkül lesz korszakalkotónak nevezhető a magyar munkásvédelmi alkotások történetében, ez a javaslat megalkotja a munkások öregségi és rokkantság esetére szóló biztosítását, amit később más foglalkozási kategóriákra való kiterjesztés fog követni. (Folyt, köv.) Ünneplik a hazatérő Apponyi Albert grófot Budapest, szeptember 23. Apponyi Albert, aki a bécsi gyorssal haza­jöret ma este érkezik Szombathelyre, a város vezetősége meleg ünneplés­ben részesiti. Szíriában ujabb támadás fenyegeti a francia uralmat Jeruzsálem, szeptember 23. Mint az itteni lapok beavatott helyről értesülnek, a szíriai felkeíők ujabb akcióra készülnek a franciák ellen. A szultán kiáltványt adott ki, amelyben felhívja a népet, hogy egyesült erő­feszítéssel hozzon ujabb áldozatokat a nemzeti becsület megvédelmezése érdekében. Orosz határőrök elloptak és Minszkbe hurcoltak egy lengyel tisztet Varsó, szeptember 23. Cseh Távirati Iroda. A lapok vilnai jelentése szerint orosz határőrök tegnap erőszakkal orosz területre cipelték a lengyel határőrség egy tisztjét. Hir szerint a tisztet Minszkbe szállították. Steiner Izsák csalt és kivándorlásra csábitolt (Bp. Ért.) A pestvidéki törvényszék előtt állott ma vádlottként Steiner Izsák Dezső, aki ellen az volt a vád, hogy kivándorlásra csábította az embereket és ebből a célból nagyobb összegeket csalt ki tőlük. A bíróság 56 rendbeli csalás és kivándorlásra való csábítás cimén emelt vádat ellene. Steiner védője már régebben kérte védence elmeállapotának megvissgá­lását. A törvényszéki orvosszakértő véleménye szerint Steiner ugyan nagy mértékben degenerált, de épelméjű. A mai tárgyaláson Steiner egyre annak a látszatát akarta kelteni, hogy elméje nincs rendben és folyton ma­gas küldetéséről beszélt. A törvény­szék 5 esztendei fegyházra ítélte. Gyerm ekparalizis a K utO én földön is Ungvár, szept. 23. (Cseh Távirati Iroda.) A Ruthénföldön, Tiszafehér­hegyen egy gyermekparalizis esetet állapítottak meg hivatalosan. A ható­ságok fertőtlenítést végeztettek, a községet elszigetelték és a gyerme­keket kizárták a Romániával * való határforgalomből. J-llkonzulok revolveres afférja Brisbane, szept. 23. (Havas) Mint Garruchából jelentik, Harrison ottani angol alkonzul összetűzött Longe görög alkoniullal. A szóváltás hevé­ben Harrison revolverlövéssel súlyo­san megsebesítette a görög alkon­zult. Harrisont letartóztatták. Gajda Béla Hét esztendeig élt itt közöttünk és most, amikor elmegy, a mindent jól­megfontoló értelem segítségül hívá­sával csináljuk meg tevékenységének azt a mérlegét, amely érzelmi alapon annyira a javára billen, hogy reális igazsága iránt önkéntelelenül kétség születik a szivünkben. A legnehezebb időkben sodorta ide a számkivetett magyarok szomorú végzete. Ami élet még akkor itt és mindenütt a csonka hazában haló­dott, csak a nagyon bizni tudók sze­mével nézve látszott a szebb jövő megdönthetetlen alapjának. És ő ilyennek látta, mert a bölcsességnek, az élettapasztalatnak minél vasta­gabb rétegei nőttek a lelkére, annál élesebben vált el egyéniségének har­mőnikus egészéből optimizmusának sokszor a naivság látszatát viselő sokasága ... Akik hitté erősödött re­ménységén mosolyogtak, most látni kénytelenek — és bizonnyal öröm­mel teszik <— hogy neki volt igaza. Aki kitűzött célja felé a siker remé­nye, hite nélkül indul, jobb ha fél­úton viss/atér, mert célját úgysem érheti el soha I Városunk köztudatában az eleven valóság erejével él az irredenta. Is­kolákban, társadalmi egyesületekben, a közélet fórumán és a sajtóban egyik legeredményesebb szószólója, erősítője, terjesztője épen ő volt, akit mindennél jobban igazol, ha a reménytelenség sötétjével fekete mul­tat összemérjük a Rothermere lord fáklyájával élesen megvilágított jelen­nel . . . Soha nem lankadó és bámulatos teljesítőképességű munkabírása le­hetővé tette számára, hogy szolgála­tát soha meg ne tagadja azoktól, akik segítségét kérték. És, ha egy­szerre négy-öt felé húzták, itt is, ott is emberül állta meg a helyét, de igazán emberül A politikai, társa­dalmi, közéleti sokoldalú tevékeny­sége soha nem állott útjába annak, hogy hivatali teendőit mint egész ember elvégezze. Sőt maradt annyi felesleges energiája, hogy minden vállalt kötelezettségének a minden­napit jóval felülmúló mértékben való teljesítése után ércnél maradandóbb emléket állítson magának. A legválságosabb időkben tűzte ki célul, hogy a rövid hét év alatt háromszor típust változtató Iskoláját fejlődését lehetővé tevő korszerű uj otlhonhoz juttatja. Akik légvár épi-

Next

/
Thumbnails
Contents