Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám
1927-09-24 / 216. szám
2 Békéscsaba. 1927 szeptember 24. tést láttak ebben a tervezgetésben, a tető alatt levő uj épület szemlélésekor bizonyára kénytelenek legalább annyit elismerni, hogy a jövőbe az látott, akit álmodozónak gondoltak és Ítéltek. A javithatatlan optimista „véletlenül" megint az igazság utján járt. Békéscsaba fejlődésének, kultúrájának történetéből immár nem lehet kifelejteni az ő nevét. A magyar élni akarás és tudás bizonyságait halyi vonatkozásaiban annyi eredményes munkával vitte előbbre, hogy még a rosszakarat — amit vonzó és megnyerő egyénisége a legteljesebb mértékben távol tartott tőle mindeu vonatkozásban — sem vitathatja el érdemeit 1 Mindenki mindig szeretettel em lékszik róla, amit kevés közéleti férfiú mondhat el magáról. íme az életem alkotta mérleg I Napi jegyzetek A leleplezett orosz nagyhercegnő Alexandra Romanovna „nagyhercegnő" esete tartja legújabban izgalomban egész Debrecent, sőt az ország minden részében kezd már érdeklődést kelteni maga iránt ez a hölgy, akiről néhány nappal ezelőtt tünt ki, hogy nem is nagyhercegnő, sőt egyenesen bolseviki agitátor 1 Szerencsére már Budapesten ül a rendőrség politikai osztályának hűvös fogdájában, de arnig ő odabent elmélkedik regényes élete tarka kalandjain, addig mi is gondolkozhatunk „Alexandra nagyhercegnő" példája felett. Soha annyi szélhámos és csaló nem kóválygott Magyarországon, mint éppen most, amikor ilyen szegények, ilyen kifosztottak vegyünk. Ezek közöttjaz ártatlanabbak sorába tartoznak, akik furfanggal és kipróbált, körmönfont eszközökkel egyes emberek anyagi javait igyekszenek kicsalni, elkaparintani, hogy a maguk rongy életét cicomázzák fel vele. Sokkal veszedelmesebb az a fajta, amelybe a „nagyhercegnő'' is tartozott. Ezek gyujtogatók. Alattomban üszköt, pa razsat szórnak a háztetőkre és kilopják az egyszerű szivek békéjét. Ezeknek a gonoszoknak a körmeitől nem lehet eléggé őrizkedni. A jóérzésű közönség kötelessége támogatni a hatóságokat a gyanús elemek kézrekeritésében. Mindenki saját érdekében és a köz javára cselekszik, ha megérdemelt helyére segit egy. egy netalán útjába kerülő messziről jött „előkelő" idegent. Kell-e numerus clausus? Egy kimondottan zsidó fővárosi lapban olvasom, hogy a fővárosi tudományos egyetem bölcsészeti ka rán az idén 650 elsőéves hallgató jelentkezett felvételre és ebből 240 zsidó. Talán nem is gondolja ez az egyébként „fejlett technikájú" újság, hogy ezzel a két szerény számadattal egy csapásra megcáfolta egész eddigi programmjának komolyságát és létjogosultságát. — Ez az újság egyike ugyanis azoknak a „liberális" sajtótermékeknek, amelyek a mai kormányzati rendszerben zsidóellenes tendenciát látnak. Elég hangosan szokták világgá kiáltani vádjaikat és talán észre sem veszik, hogy ez a két néma számadat mégis túlharsogja a pénzen vett sajtó legfülrepesztőbb kiáltozását is. A tanulás ugyanis sohasem volt annyira pénzkérdés, mint ma. Az uj egyetemi hallgatók fajszerinti megoszlását jelölő számokat bátran elfogadhatjuk a vagyonmegoszlás jellemzésére szolgáló arányszámoknak is. Vagyis a keresztény Magy&rAz Alföld legcsendesebb városkájába, Szentesre érkezve még annak is észre kell vennie a nagy napokra készülődést, aki nem olvas lapokat és nem hallott még semmit arról a nagyszabású alföldi kultur megmozdulásról, amelynek október 1—5. között Szentesen rendezendő Tisza vidéki Kiállítás lesz a megnyilvánulása. Szentes ünnepre készül, csinosítják, rendezik az utcákat, a legnagyobb munka azonban kétségtelenül a kiállítás rendező bizottságának vármegyeházi irodájában folyik. A kiállítás legnagyobb eseménye kétségtelenül az lesz, hogy annak második napján, október 2-án Szentesre érkezik a kormányzói pár is a magyar közélet valamennyi számotKártyatoarlangok alkonya (Bp. Ért.) A ma délelőtti minisztertanácson hir szerint Szczitovszky Béla belügyminiszter azokról a radikális intézkedésekről beszélt, amelyeket a mindjobban elharapódzó kártyaszenredély ellen akar végrehajtani. A közeli napokban több kártyaklub felett meghúzzák a lélekharangot s mintegy tíz kártyaklub ajtaja csukódik be örökre. Agyonszúrta a férjét (Bp. Ért) Tegnap délután a fehérmegyei Polgárdiban Csonták Istvánné 13 késszurással megölte férjét. A házaspár különváltan élt. Tegnap a férj elment felesége lakására, ahol veszekedni kezdtek. Ennek a vége lett a véres tragédia. — A gyilkos asszonyt őrizetbe vette a csendőrség. Előkészületek a tisztviselők fizetésemelésére (Bp. Ért.) A pénzügyminisztériumban most folynak a számadások, a melyeknek az a célja, hogy pontosan megállapítsák, mennyibe kerülne az állami tisztviselők fizetésének 10-15—20 százalékkal való felemelése. Ha a számadások elkészülnek, csak akkor tesz a pénzügyminiszter konkrét javaslatot a felemelés mérvére. Minthogy kb. 40 millió pengő áli rendelkezésre erre a célra, valószínűleg 15—20 százalék között fogják megállapítani az illetmények növelését. országon azok közül a szülők közül, akik olyan módban élnek, hogy fiaikat főiskolán taníttathatják, majdnem minden második zsidó 1 Ebből a megállapításból vezethetjük le a legegészségesebb és leg természetesebb numerus clausust: Tessék olyan keresztény gazdasági politikát űzni, hogy arányosan több keresztény szülő jusson a főiskolai taníttatás súlyos terhét elbíró jó anyagi viszonyok közé. Amig azon ban ez az állapot bekövetkezhetik, addig maradjon csak sértetlenül*érvényben a numerus clausus mostani formája. M. tevő tényezőjével együtt. A főméltóságu pár méltó fogadtatására természetesen a legmeszszebb menő intézkedések történtek. A hódoló felvonulás festőien szép lesz. A menetet a vármegye városainak, községeinek magyarruhás bandériumai nyitják meg. Nyomuk ban haladnak a vármegyei vitézek. Azután a Bajtársi Szövetségek tagjai. Utánuk a „Csongrádi Nemzeti Gyermeknap"-akció kis magyarruhás csoportja következik, a mozgalmat kezdeményező Urbán Mihály rk. hitoktató vezetésével, majd a leventék fogják bemutatni hódoiatukat. A gyönyörű menetet 100—150 felvirágzott kocsiból álló kocsikorzó rekeszti be. —• fi m ímHü •••••••• iHDim ubhhi iMnna Irtsuk ki a Jazz-band-et! Talán a világnak semmiféle zenésze nem tud a sokféle emberi érzelemnek oly nagyszerű hangot adni, mint tudnak Páraó füstös arcú ivadékai, akik bár nomád, tehát fáiig vad népből származnak, mégis a leggyöngédebb szivhangokat és a legszilajabb szenvedélyeket is, anélkül, hogy valaha kottát tanultak volna, a legmesteribben tudják szárazfájukon kifejezni. A magyar cigányok hosszú évszázadok óta élnek itt nálunk s nem lehetett születés, lakodalom, vagy temetés, nem búsulhatott és nem vigadhatott a magyar nélkülük. Ezek a kedves, drága cigányok mindenütt megjelentek, ahol megszimatolták, hogy gyönyörű érzelmek akarnak kicsordulni a magyar szivekből. Melyik férfi nem busult, vagy kurjongatott már cigány mellett s melyik nőnek nem dobogott édes boldogsággal a szive, mikor éjféltájban a szerelem, a vágy epekedő daliamait sírták ablaka alatt a cigányok nyirettyüi ... A magyar ember ezer óv óta sirva vigadt s ehhez a sirva-vigadáshoz hosszú ideig a cigányok adták a kísérő zenét. A magyar cigányok oly művészi megszólaltató! voltak a hegedű négy húrjának, hogy nemcsak idehaza, hanem a külföldön is mindenkit elragadtattak játékukkal, akiknek mellében érző sziv dobog. Nagyhercegeket és királyokat hozott a cigányok magyar nótája extazisba s Pá» risban Patikárus Perkó, Londonban az öreg Berkes Lajos és az öreg Rácz Pali muzsikájáért rajongtak valamikor. Balog Poldiért husz évig lelkesedtek Párisban. Mindenütt azt irták róluk, hogy szenzációsan szép zenei mutatványokat produkálnak kotta nélkül. Magszerették mindenütt a szomorú magyar nótákat ős a vidám csárdásokat. Tehát a magyar cigányok valósággal propagandát csináltak nemcsak a gyönyörű magyar nótáknak, hanem ő általuk tudta meg a világ már békében is, hogy messze Keleten él egy nép, a magyar — s ez igen háláraméltó cselekedetük volt, mert békében a külföld — sajnos — édes.kereset tudott rólunk . . . S most a mi cigányainknak oiyan szomorú nótát huz a Sors, amilyen szomorút még ők sem tudnak játszani ... A csodálatosan szép magyar nótát és vele együtt a magyar cigányokat kezdi kiirtani a borzalmas, förtelmes néger muzsika: a jazz-band . . . A forradalmak lezajlása után titkos utakon hozzánk is beszökött az a muzsika, amely hihetetlen gyorsasággal bezengte egész Európát: a jazz-band. A jazz zenekarban nevetésre ingerlő és dühbe guritó hangszerek vannak, jellemmzők azokra a fél-állati népekre, amelyek Afriká ban élnek s botfülük számára kitalálták a Jazz bandot. Vannak ebben a zenekarban paragrafus alakú kürtök, ciutányérok és kolompok, sivalkodó és röfögő fúvók s csak a jó Isten tudja, mi még I . . . Ezzel a zenekarral csupán azt lehet elérni, hogy vademberek kötélidegeit, vagy a világháborúban elpetyhüdt .európai ember idegeit bizseregtessék. De semmiféle nemes érzelmet nem lehet kifejezni velük... A jazz bandzenészek ki akarják irtani nemcsak a magyar nótát, hanem a magyar cigányokat is . . , Szomorú és felbőszítő, hogy ma már nemcsak Budapesten, hanem a nagyobb vidéki városokban is a jazzband zene ocsmány hangjai undorítják az ember fülét ós émelyitik a gyomrát... S a magyar zene egykor buja nóta rétjén egyre kevesebb a virág s egyre gyérülnek sorai a cigányoknak, akik ezeknek a drága virágoknak muzsikás illatával gyönyörködtették a lelkünket... A Magyar Cigányok Országos Szövetsége küldöttségileg jelent meg a napokban a belügyminisztériumban és ott azt a kérést terjesztette elő, akadályozza meg a belügyminisztérium a jazz bandok elharapozását, mert különben a magyar nóta elpusztul a cgánnyal együtt, hiszen már a kávéházak sem játszatják a cigányzenekarokat. Mi magyar fajunk iránt érzett minden rajongó'szeretetünkkel s a mi cigányainkkal szemben érzett szeretetünkkel kérve kérjük az igazi magyarokat : Ne látogassák azokat a helyeket, abol a jazz band nyavalyog, hanem istápolják a magyar cigányokat, mert a nemzet nemcsak nyelvében él, hanem nótájában is I Aradi-Szabó István. Hódolatos szeretettel készül az Alföld a kormányzói pár szentesi fogadtatására A díszsátor előtt elvonuló festői szépségű menet fejezi ki az alföldi nép szeretetét és hódolatát
