Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) június-október • 140-246. szám

1927-10-02 / 222. szám

Ara ÍO fillér Békéscsaba, 1927 október 2 Vasárna

p VIII évfolyam 222. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. független Keresztény politikai napilap /l „Falu" Szövetség hivatalos lap fa Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 10 fillér Románia nem mondigazat A népszövetség legutóbbi illésén tárgyalás aiá került as erdélyi magyar birtokosok ügye, amikor is a román delegátusok azzal érveltek a plénum előtt, hogy Románia a bolsevizmus elkerülése érdekében volt kénytelen az erdélyi magyar nagy birtokosok földjeit a föidigénylő parasztság között felosztani. Erre a koholmányra most megdönt hetetlen edatok alapján olyen választ adhatunk, amely éles fénybe helyezi a románoknak azt az állítását, hogy csak a nagybirtokosok földjeit sajátították ki s hogy e kisajátítás elmaradása esetén Romániát a bolsevizmus veszedelme fenyegette volna. A párisi megyar— román vegyes döntőbíróság előtt 285 peres ügy vár elintézésre. A 235 perlő közüi 170 szegény jogon perel és e 170-ből 126-uak a fö.'dje oly csekély terjedelmű, hogy az eredeti román agrártörvény rendelkezései szerint sem lett volaa kisajátítható. E 126 birtokostól eltekintve a megmaradó 149-ből 56 nak a birtoka 500 holdon alul van, 35nek pedig 1000 hcldon alul s csak a megmaradó 58 birtokosnak van 1000 holdon felüli birtoka. Tehát a románok által emlegetett 300 nagybirtokos végeredményben 58 nagybirtokossá zsugorodik össze, míg a többiek túlnyomó része törpe kisés középbirtokos, akiket a románok e gyalázatos és szinte minden kártalanítás nélkül végrehajtott földbirtokreform során elemi megélhetési forrásaiktól fosztottak meg. Jellemző, hogy a 285 per közül eddig 22 ben mondta ki illetékességét a párisi vegyes döntőbíróság s a 22 birtokos közül 15 még csak nem is közép, hanem törpebirtokos. Özvegyek, árvák szerepelnek a peres felek között, akiknek egész vagyona pár holdas kis kert, vagy szántó volt. Az agrár reformról megjelent hivatalos román kimutatás szerint Erdélybea 2.745.788 holdat sajátítottak ki s ebből 1.168,468 hold erdő, vagyis olyan terület, a melyet semmiféle szociális szükséglet, semmiféle bolsevizmustől való félelem alapján nem sajátíthattak ki, hiszen nem oszthatták ki a földigénylők között, hogy elkerüljék as u. n. román bolsevista veszedelmet. Külömben is a román agrártörvény értelmében erdőt nem is lehet a földigénylők között kiosztani, mert ezek állami kezelésben maradnak. Hogy mennyire nem a Genfben hangoztatott ok volt a romániai eg rárreform szülőanyja, annak ékes bizonyítéka továbbá ez a tény is, hogy a kisajátított földekből 925.350 hóid állami tartalékbirtok s ez már önmagában jóval nagyobb annál a területnél, amelyet a 285 peres fél visszakövetel. Ha tehát a románok nem ferdítenének, akkor ebből a tartalékbirtokból a bolsevizmus veszedelmének felidézése nélkül kártalaníthatnák a 285 peres felet. Nem itt van azonban a kutya eltemetve, hanem ott, hogy a román agrárreformsak egyedül és kizárólagos célja cz erdílyi magyarság anyagi tönkretétele volt a a politikai pártárdemeket a magyaroktól elrabolt és ellopott földek segítségével jutalmazták. Hogy pedig milyen emberek ügyeltek fel a szegény honfitársainktól elvett földek karbantartására, arra jellemző az as egyetlen tény, hogy as állami tartalékbirtok kezelői közül eddig 600-nál több ellen folyik bünügyi eljárás csalás miatt. Igazán felesleges e kimutatáshoz bárcnit is hozzátenni, a számok beszélnek arról a rut csalásról és hazugságról, amellyel Románia a népszövetséget félrevezette. Átadták a forgalomnak a budapest—bécsi távbeszélő kábelt Budapest, október 1. (MTI.> A budapast—bécsi interurbán távbeszélő kábelt a mai napon edtáfc át hivatalosan a forgalomnak. Ennek segélyével kapcsolódik be Magyarország az osztrák és német kábelhálózat révén sz európai nagy nemzetközi távbeszélőhálózatba. Ez által a kábel által nyer Magyarország közvetlen érintkezést a kü földi nagy gazdasági gócpontokkal. Valami bűzlik odaát ? Aradról elvitték a vízvezeték szűrőkészülékeit és a gyárak drága gépeit — Nemcsak az utcákon, hanem a hivatalokban is újra ma gyárul beszél mindenki Gyuláról írják : Aradról, a 13 vértanú elszakított városából meg. lepő tudósítás érkezett. Nem titok ott többé, mert az egész város szemeláttára történik, hogy a románok bizonyos intézkedéseket tesznek, amik nem arra vallanak, mintha örök időkig biznának Arad megtartásában. Avval kezdődött a dolog, hogy a mult hetekben észrevették az aradiak, hogy a vízvezeték vize piszkos és zavaros. Eleinte azt hitték, hogy időleges bajról van sző, a lehetetlen helyzet azonban állandósult és az aradi vízvezeték vizét még ma sem lehet élvezni. Csakhamar kiderült, hogy a románok a vízvezeték szűrők készülékeit leszerelték. Ezek a készülékek már békeidőben híresek voltak az egész országban. Arad városa annakidején óriási költséggel Belgiumban készíttette azokat. A rendkívüli nagy összegbe került készüléknek tökéletességébea és maradandóságában alig egy -két országban akadt párja. — Hir szerint a románok ezeket a szürőszerkezeteket Bukarestbe szállították és pótlásukról csak később fognak gondoskodni. Megjegyzendő, hogy a híres belga gyár, amely a gépeket készítette, a háború alatt hadigyárrá alakult át és a drága gépeket sehol sem lehet többé megrendelni. Az aradi vízvezeték ilyen megcsonkításával egyidejűleg egyéb különös jelenségek is merültek fel Aradon. Emiékezünk a román megszállás idejéből, hogy a románok, mikor az ország ragy részét kifosztották, különösen a gyárak ritka, pótolhatatlan gépeire vetették rá magukat. A had vezetőséggel szakértő mérnökök jöttek, akik végigjárták a gyárakat és nagyobb üzemeket és percek alatt kiszemelték azokat az értékes gépeket, amiket aztán legnagyobbrészt jogtalanul magukkal vittek. Ugylátszik ezt a rendszert tartják most szükségesnekAradon is. Majdnem tökéletesen leszerelték ott a Marta féle hires automobilgyár fiókgyárát, továbbá aWeitzer-féle világszerte ismert vagongyárat. E gyárak berendezésének nagy részét szintén Románia belsejébe szállították, a munkásokat pedig elbocsájtották. — Hasonló készülődések jeleit lehet tapasztalni Arad város egyéb magánipari üzemeiben is. Csodálatos, vagy telán nagyon érfhstö módon ezek az események Arad lakosságában nem keltenek elkeseredést, sőt az aradiak titokban mosolyogva isszák a zavaros vizet, amely bár egészségtelen, de amelyből mégis mintha bizonyos tiszta reménységek áhítatát lehetne meríteni. Egyéb tapasztalások is arra vallanak, hogy a románok éremnek valamit. Hosszú időn át magyaral nem igen lehetett semmit elintézni a román közhivatalokban. Ámbár az aradi hivatalnokok legnagyobb része legalább is olyan jól beszél magyarul, mint románul — hiába fordultak hozzájuk msgyar nyelven, csak román feleletet adtak. A legutóbbi hetekben, amely hetekre esik a Bothermeremozgalom erőteljes kifejlődése, a román közhivatalnokok csodálatosképen egyszerre megtanultak magyarul. Rendkívüli és tisztnjitó városi közgyűlés Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete a vármegye alispánja által megállapított határidőben 1927. évi október hő 8-án, szombaton délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében tisztújító közgyűlést és ezt követőleg rendkívüli közgyűlést tart. A tisztújító közqyülés tárgysorozata: Kijelölő választmány alakítása. Kerületi orvosi, árvaszéki ülnöki, végrehajtói, esküdti, szülésznői, valamint a választások során netalán megüresedő állások betöltése. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata A városi pénztárak 1926. évi számadásai. A közpénztár 1928. évi költségelőirányzata. Javaslat a Békéscsabai Fürdő Rt, részvénytőke emelése és a fürdőépítés költségeinek fedezése tárgyában. A Teleki- és Bocskay-utcák kövezésére vonatkozó javaslat. A 65 éven felüli nyugdíjasak ellátása ügyében kiadott kormányrendelet. Amsterdamból Batávlába repülőgépen (Bp. Ert.) Amsterdambői ma reggel indult el Pryns repülő Batávia felé. Este 6 óra tájban érkezik Budapest fölé. A Magyar Légiforgalmi Társaság minden előkészületet megtett esetleges fogadtatására.