Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-08 / 54. szám

2 KörösvlfSélk Békéscsaba. 1927 március 8 gében egyik legmozgékonyabb és legáldozatkészebb egyesülést. Nagy dicsérettel adózott a mester a csabai közönség nagyszerűen fegyelmezett, intelligens magatartásának érdeklődése magas színvonalának és lelkes voltának, mely tényezők az egészséges művészi életnek alapfeltételei. (kb) letet, hacsak az aj épület a réginek négyszeres térfogatát el nem éri, amikor harminc évi adómentességnek van helye. A lakássá, irodává vagy üzlethelyiséggé átalakított épület vagy épületrész az átalakítási költség arányában 6—12 évig terjedhető adómentességben részesül. Aki az átalakítandó épületre • vagy épületrészre az ideiglenes adómentesség kedvezményét igénybe akarja venni, köteles az átalakítási munkálatok megkezdése előtt az épitési engedélyhez szükséges terveket, rajzokat és részletes előméteres költségvetést a városi tanácshoz, községekben a járási főszol gabiróhoz benyújtani. Csatolni kell 2—2 példányban a részletes térfogatkimutatást és a méreteket fel tüntető rajzokat. Az átalakítási munkálatok befejezését legkésőbb 15 nap alatt az említett hatóságnak be kell jelenteni és egyidejűleg igazolni kell az átalakítási költségeit és azoknak 1—1 köbcentiméterre eső összegét. Ebben a bejelentésben kell kérni az ideiglenes házadómentességet és azt, hogy e célból az iratokat tegyék át az illetékes királyi adóhivatalhoz. Az ideiglenes adómentesség ezidó szerint azokat az épületeket illeti meg, amelyeket 1925 január l-e után, legkésőbb 1927 március 31 ig lakható állapotba helyeznek. Az Iparosbank fnziója a Magyar Általános Takarékpénztárral Tegnap tartotta a Békéscsabai Iparosbank Rt. a részvényesek feltűnően nagy érdeklődése mellett rendkívüli közgyűlését, melyen egy hangú határozattal kimondotta a Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaságba való beolvadását. Kovács Mihály elnök megemlékezett azokról a körülményekről, amelyek között 1924. évben az Iparosbank megalakult. Megemlékezett továbbá azokról a célokról és gazdasági érdekekről, amelyek az alapitókat vezették és amelyek az iparosság érdekeit voltak hivatva előmozdítani. Reámutatott arra, hogy az iparosság súlyos anyagi helyzete és tőkeszegénysége akadályozta meg az intézetet a fejlődésben, aminek folytán az elméletileg megvalósitandónak tervezett altruista célok gyakorlatban keresztülvihetők nem voltak. Ezek konzekvenciáit az igazgatóság levonni kényszerült, az önállósági törekvésekről lemondott és azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy az Iparosbank olvadjon be a Magyar Általános Takarékpénztárba. Meskó Béla, az Iparosbank igazgatója előterjesztette az erre vovatkozó javaslatot és megadta a számszerű adatokra vonatkozó felvilágosításokat. Ezek szerint a részvényesek részvényeit a Magyar Általános Takarékpénztár részvényeivel cserélik ki olyképpen, hogy minden 25 darab iparosbanki részvényre 4 darab Magyar Általános Takarékpénztári részvény esik. Uióbbi részvények jelenlegi tőzsdei értékelése mellett az Iparosbank részvényeseit részvényeikért teljes névértékben kárpótolják. Ezen felül minden részvényes a bír tokában lévő részvények 1926. évi osztalékának élvezetében marad. A Magyar Általános Takarék átveszi az intézet tisztikarát és igazgatóságát, amely utólag még néhány tekintélyes uj taggal fog kiegészülni és működését még a folyó hóban Meskó Béla igazgató vezetése mel lett (Andrássy ut 4. Martincsek féle házban) megkezdi. Hubay Jenő hangversenye Külsőségeiben fényes, művészi értékében és benső hatásában páratlanul mély sikerrel zajlott le szombaton a Városi Szinházban Hubay Jenőnek, a magyar zenei élet legnagyobb mesterének várvavárt hangversenye. Az utóbbi évek sok jeles művészi eseménye közt is elsővé magasodott nálánk a lelkekben a hegedű fejedelmének itteni szereplése. Játékának mélysége és eleganciája, temperamentumának tüze és magyar lelkének utánozhatatlan lobogása varázserővel vette be a sziveket. Oly jól esett látnunk, éreznünk, élnünk, hogy bár „művész hazája széles e világ" ez a zseni, az alkotó és előadó művészetnek ez a világcsodája — a miénk, egészen, lelke minden gyökérszálával a miénk. Elesettségünkben, csonkaságunk, leverő érzésében oly felemelő érzés tudnunk, hogy megcsúfolt és kifosztott nemzet létünkre olyan tehetségeink vannak, akiket a legnagyobb nemzetek irigyelnek tőlünk. Hubay Jenő hangversenye hódolat volt a magyar géniusz teremtő ereje előtt, Kinyilatkozása a nem trianonizálható magyar szellemi integritásnak, A magyar öntudat erős lélekzetvétele. Felemelkedés. • Ritkán látni olyan elsőrendft közönséget, amilyen a hangversenyre a színházat (sajnos, nem egészen, de szép számmal) megtöltötte. A város intelligenciáján kivül képviselve volt a vármegye vezetősége s a szomszéd városok is. Bevezetőül a beteg Hegedűs Lóránt dr. helyett Lukács Qjórgj dr. v. b. t. t. volt kultuszminiszter, országgyülési képviselő ismertette Hubay Jenő meseszerű emelkedésekkel és sikerekkel dus pályáját. Markáns szavakkal rajzolta meg a mester helyét a világ zenei kultúrájában és a magyar zenetörténetében, Erkel és Liszt mellett jelölve meg itt helyét. A lélek mélyéről fakadó meleg szeretettel emelte ki egyéniségének alapvonását: tüzes magyarságát. Színes képet rajzolt a zeneszerző, az előadó és a pedagógus Hubay ról. Egy magvas essay színvonalán álló előadásának végén szivbekapó lendülettel mutatott rá: mi szerepe van a jövőnkért vívandó nagy küzdelemben a [nemzetközi nyelveken megszólaló zenének és képzőművészetnek s hogy mit jelent itt a trianoni magyarságnak Hubay világszerte csodált zsenije. A zajos tetszéssel fogadott megnyitó széles kaput tárt a lelkekbe a mesternek. S ahogy megjelent, ahogy megszólalt varázsló ujjai alatt nemes kantilénáju hegedűje: egyszerre bent volt a lelkek közepében. Egyszerre övé volt az egész hallgatóság — mely aztán egész este valóságos extatikus elragadtatásban adta át magát neki s övezte őt a tomboló siker tapskoszoruival. Mit írhatunk mi az ö játékáról? Hogy tökéletes, hogy elragadó, hogy bensősége, tüze, átértése és elegánciája egyaránt utólérhetetlen ? . . . Hányszor megírták már s mennyivel szebben mindezt róla I Ahogy az ő ujjai alatt BeeihowenKreutzer-szonátája sirt, zokogott, lelkünk legmélyebb húrjait tépdeste s ahogy Bach ritkán hallható, páratlan zenei intelligenciát és készséget igénylő Chaconne ja — mely a világhírű Joachimot is sokszor próbára tette — az ő interpretálásában, mint a hegedűművészeinek egy tökéletes arányú és vonalú elefántcsonttornya előttünk állott — ott csak a hódolatnak lehet szava. Saját szerzeményei közül négy darab szerepelt. Kettőnek Preghiera és Venezia itt volt a premiérje. Az elsőnek széles, bugó, esdeklő dallama, a másiknak nagyszerű ornamentikáju, megejtő hangulatu felépítése és páratlanul decens előadása épp olyan feledhetetlen hatást tettek, mint forró dallamu, elragadó Mazurkája. A felzúgó tapsvihart, mely perceken át megujult, egy csipkefinom hangulatu Bölcsődalának szi vünkbelopásával viszonozta. l

Ttolsó száma a XIV. Csárdajelenet volt. A régi magyar zenekincsből vett melódiák a mester csodálatosan invenciózus feldolgozásában s utólérhetetlenül egyéni és magyaros, deli, könnyed, friss előadásában elementáris sikert arattak. A szűnni nem akaró, tomboló tapsvihart ismét ráadással (két csodálatos himzésü magyar népdalvariációval) köszönte meg a mester. A kíséretet Kósa György a Zeneművészeti Főiskola fiatal tanára látta el. Régi kedves ismerősünk. Abszolút muzsikalitása, gazdag kifejezőkészsége ez estén is excellált. önálló számként Mozait C moll fantáziáját adta elő kongeniális beleéléssel és kifejező erővel. A felviharzó tapsot Beethoven egy bájos menüettjével viszonazta. * A hangverseny alkalmából módunk volt Hubay Jenővel beszélni. A mester élénken érdeklődött városunk zenei élete iránt, melyről igen jól tájékozva volt. Különös elismeréssel emlékezett meg az Aurora Kör működéséről, melyet vidéki viszonylathan a maga nemében a legelsőnek jelzett, mint a zenekultura terjesztéA Békéscsabai Evang. Nőegyesület első böjti előadása A Békéscsabai Evang. Nőegyesüsület folyó hó 6 án. vasárnap délután 5 órakor tartotta első böjti délutánját az ev. Rudofl reálgimnázium tornatermében, amelyet színültig Megtöltött az érdeklődő közönség. A műsor első és utolsó száma az Ev. vegyeskar éneke volt. A Zsilák Mihály ügyes vezetése alatt álló énekkar meglepő készültséget és összetanulást mutatott mindakét számban s kivivta a közönség elismerését. Igazán megérdemelné ez a kitűnő énekkar, hogy a férfiak nagyobb érdeklődést tanúsítanának iránta s belépnének tagjai közé. A böjti délután előadója Kimer Gusztáv reálgimn. vallástanár volt, aki most mutatkozott be először a csabai közönség előtt s elmondhatjuk : egy csapásra megnyert mindenkit. Előadása rendkívül tartalmas s amellett költői lendületű volt: az igaz gyöngyről szólott a Szentírás megfelelő helye alapján s napjaink égető kérdéseibe kapcsolva fejtegetéseit, fölvetette a kérdést: mi az igazgyöngy életünkben? Kimutatta, hogy nem az az élvezet, nem az a haszon, hanem egyedül a Jézus magasztos elvei szerint való élet. Kirner nemcsak előadása tartalmával és stílusával, hanem pompás előadó készségével is fogvatartotta a közönség lelkét s rendkívül meleg elismerésben részesült. Az előadás után Beethoven Esdur trióját hallottuk Déry Ignác (hegedű) Pongrácz Géza (zongora) és Déry Ottó (gordonka) előadásában. Művészi felfogás, gondos kidolgozás, tökéletes összjáték jellemezte az előadott kedves darabot. Déry mestere a hegedűnek, fia igen szép reményekre jogosit, Pongrác Géza ugy a trióban, mint az utána előadott songoraszámban (mely hozzásimult az est hangulatához s emelte azt) ezúttal is igazolta azt a véleményünket, hogy igazi, kiforrott művészt hallgatunk, valahányszor a zongorához ül. A jelenlevők nem fukarkodtak elismerésükkel az előadók iránt, A közönség egy miaden tekintetben magas színvonalon álló délután kedves emlékével s as előadók és az Egyesület vezetőség* iránt való őszinte elismeréssel tért haza. Végül megemlítjük, hogy a Nőegyesület elnökségétől nyert értesülésünk szerint a második böjti délután március 20-án lesz, amikor dr. Kirchknopf Gusztáv kerületi lelkész less az előadó.