Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-08 / 54. szám

2 KörösvlfSélk Békéscsaba. 1927 március 8 gében egyik legmozgékonyabb és legáldozatkészebb egyesülést. Nagy dicsérettel adózott a mester a csabai közönség nagyszerűen fegyelmezett, intelligens magatartásának érdeklő­dése magas színvonalának és lelkes voltának, mely tényezők az egész­séges művészi életnek alapfeltételei. (kb) letet, hacsak az aj épület a réginek négyszeres térfogatát el nem éri, amikor harminc évi adómentesség­nek van helye. A lakássá, irodává vagy üzlet­helyiséggé átalakított épület vagy épületrész az átalakítási költség ará­nyában 6—12 évig terjedhető adó­mentességben részesül. Aki az átalakítandó épületre • vagy épületrészre az ideiglenes adó­mentesség kedvezményét igénybe akarja venni, köteles az átalakítási munkálatok megkezdése előtt az épitési engedélyhez szükséges ter­veket, rajzokat és részletes előmé­teres költségvetést a városi tanács­hoz, községekben a járási főszol gabiróhoz benyújtani. Csatolni kell 2—2 példányban a részletes térfo­gatkimutatást és a méreteket fel tüntető rajzokat. Az átalakítási munkálatok befeje­zését legkésőbb 15 nap alatt az em­lített hatóságnak be kell jelenteni és egyidejűleg igazolni kell az átala­kítási költségeit és azoknak 1—1 köbcentiméterre eső összegét. Eb­ben a bejelentésben kell kérni az ideiglenes házadómentességet és azt, hogy e célból az iratokat tegyék át az illetékes királyi adóhivatalhoz. Az ideiglenes adómentesség ezidó szerint azokat az épületeket illeti meg, amelyeket 1925 január l-e után, legkésőbb 1927 március 31 ig lakható állapotba helyeznek. Az Iparosbank fnziója a Magyar Általános Takarékpénztárral Tegnap tartotta a Békéscsabai Iparosbank Rt. a részvényesek fel­tűnően nagy érdeklődése mellett rendkívüli közgyűlését, melyen egy hangú határozattal kimondotta a Ma­gyar Általános Takarékpénztár Rész­vénytársaságba való beolvadását. Kovács Mihály elnök megemléke­zett azokról a körülményekről, ame­lyek között 1924. évben az Iparos­bank megalakult. Megemlékezett to­vábbá azokról a célokról és gazda­sági érdekekről, amelyek az alapi­tókat vezették és amelyek az iparos­ság érdekeit voltak hivatva előmoz­dítani. Reámutatott arra, hogy az iparosság súlyos anyagi helyzete és tőkeszegénysége akadályozta meg az intézetet a fejlődésben, aminek foly­tán az elméletileg megvalósitandó­nak tervezett altruista célok gyakor­latban keresztülvihetők nem voltak. Ezek konzekvenciáit az igazgatóság levonni kényszerült, az önállósági törekvésekről lemondott és azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy az Iparosbank olvadjon be a Magyar Általános Takarékpénz­tárba. Meskó Béla, az Iparosbank igaz­gatója előterjesztette az erre vovat­kozó javaslatot és megadta a szám­szerű adatokra vonatkozó felvilágo­sításokat. Ezek szerint a részvényesek rész­vényeit a Magyar Általános Taka­rékpénztár részvényeivel cserélik ki olyképpen, hogy minden 25 darab iparosbanki részvényre 4 darab Ma­gyar Általános Takarékpénztári rész­vény esik. Uióbbi részvények jelen­legi tőzsdei értékelése mellett az Iparosbank részvényeseit részvényei­kért teljes névértékben kárpótolják. Ezen felül minden részvényes a bír tokában lévő részvények 1926. évi osztalékának élvezetében marad. A Magyar Általános Takarék át­veszi az intézet tisztikarát és igaz­gatóságát, amely utólag még néhány tekintélyes uj taggal fog kiegészülni és működését még a folyó hóban Meskó Béla igazgató vezetése mel lett (Andrássy ut 4. Martincsek féle házban) megkezdi. Hubay Jenő hangversenye Külsőségeiben fényes, művészi ér­tékében és benső hatásában párat­lanul mély sikerrel zajlott le szom­baton a Városi Szinházban Hubay Jenőnek, a magyar zenei élet leg­nagyobb mesterének várvavárt hang­versenye. Az utóbbi évek sok jeles művészi eseménye közt is elsővé magasodott nálánk a lelkekben a hegedű fejedelmének itteni szerep­lése. Játékának mélysége és elegan­ciája, temperamentumának tüze és magyar lelkének utánozhatatlan lo­bogása varázserővel vette be a szi­veket. Oly jól esett látnunk, érez­nünk, élnünk, hogy bár „művész ha­zája széles e világ" ez a zseni, az alkotó és előadó művészetnek ez a világcsodája — a miénk, egészen, lelke minden gyökérszálával a miénk. Elesettségünkben, csonkaságunk, le­verő érzésében oly felemelő érzés tudnunk, hogy megcsúfolt és kifosz­tott nemzet létünkre olyan tehetsé­geink vannak, akiket a legnagyobb nemzetek irigyelnek tőlünk. Hubay Jenő hangversenye hódo­lat volt a magyar géniusz teremtő ereje előtt, Kinyilatkozása a nem trianonizálható magyar szellemi in­tegritásnak, A magyar öntudat erős lélekzetvétele. Felemelkedés. • Ritkán látni olyan elsőrendft kö­zönséget, amilyen a hangversenyre a színházat (sajnos, nem egészen, de szép számmal) megtöltötte. A város intelligenciáján kivül képviselve volt a vármegye vezetősége s a szom­széd városok is. Bevezetőül a beteg Hegedűs Ló­ránt dr. helyett Lukács Qjórgj dr. v. b. t. t. volt kultuszminiszter, or­szággyülési képviselő ismertette Hu­bay Jenő meseszerű emelkedésekkel és sikerekkel dus pályáját. Markáns szavakkal rajzolta meg a mester helyét a világ zenei kultúrájában és a magyar zenetörténetében, Erkel és Liszt mellett jelölve meg itt he­lyét. A lélek mélyéről fakadó meleg szeretettel emelte ki egyéniségének alapvonását: tüzes magyarságát. Színes képet rajzolt a zeneszerző, az előadó és a pedagógus Hubay ról. Egy magvas essay színvonalán álló előadásának végén szivbekapó len­dülettel mutatott rá: mi szerepe van a jövőnkért vívandó nagy küzdelem­ben a [nemzetközi nyelveken meg­szólaló zenének és képzőművészet­nek s hogy mit jelent itt a trianoni magyarságnak Hubay világszerte csodált zsenije. A zajos tetszéssel fogadott meg­nyitó széles kaput tárt a lelkekbe a mesternek. S ahogy megjelent, ahogy megszólalt varázsló ujjai alatt ne­mes kantilénáju hegedűje: egyszerre bent volt a lelkek közepében. Egy­szerre övé volt az egész hallgató­ság — mely aztán egész este való­ságos extatikus elragadtatásban adta át magát neki s övezte őt a tom­boló siker tapskoszoruival. Mit írhatunk mi az ö játékáról? Hogy tökéletes, hogy elragadó, hogy bensősége, tüze, átértése és elegán­ciája egyaránt utólérhetetlen ? . . . Hányszor megírták már s mennyivel szebben mindezt róla I Ahogy az ő ujjai alatt Beeihowen­Kreutzer-szonátája sirt, zokogott, lelkünk legmélyebb húrjait tépdeste s ahogy Bach ritkán hallható, pá­ratlan zenei intelligenciát és kész­séget igénylő Chaconne ja — mely a világhírű Joachimot is sokszor próbára tette — az ő interpretálá­sában, mint a hegedűművészeinek egy tökéletes arányú és vonalú elefántcsonttornya előttünk állott — ott csak a hódolatnak lehet szava. Saját szerzeményei közül négy darab szerepelt. Kettőnek Preghiera és Venezia itt volt a premiérje. Az elsőnek széles, bugó, esdeklő dal­lama, a másiknak nagyszerű orna­mentikáju, megejtő hangulatu felépí­tése és páratlanul decens előadása épp olyan feledhetetlen hatást tettek, mint forró dallamu, elragadó Mazur­kája. A felzúgó tapsvihart, mely perceken át megujult, egy csipke­finom hangulatu Bölcsődalának szi vünkbelopásával viszonozta. l Ttolsó száma a XIV. Csárdajelenet volt. A régi magyar zenekincsből vett meló­diák a mester csodálatosan inven­ciózus feldolgozásában s utólérhetet­lenül egyéni és magyaros, deli, könnyed, friss előadásában elemen­táris sikert arattak. A szűnni nem akaró, tomboló tapsvihart ismét rá­adással (két csodálatos himzésü ma­gyar népdalvariációval) köszönte meg a mester. A kíséretet Kósa György a Zene­művészeti Főiskola fiatal tanára látta el. Régi kedves ismerősünk. Abszolút muzsikalitása, gazdag kifejezőkész­sége ez estén is excellált. önálló számként Mozait C moll fantáziáját adta elő kongeniális beleéléssel és kifejező erővel. A felviharzó tapsot Beethoven egy bájos menüettjével viszonazta. * A hangverseny alkalmából módunk volt Hubay Jenővel beszélni. A mes­ter élénken érdeklődött városunk zenei élete iránt, melyről igen jól tájékozva volt. Különös elismeréssel emlékezett meg az Aurora Kör mű­ködéséről, melyet vidéki viszonylat­han a maga nemében a legelsőnek jelzett, mint a zenekultura terjeszté­A Békéscsabai Evang. Nőegyesület első böjti előadása A Békéscsabai Evang. Nőegyesü­sület folyó hó 6 án. vasárnap dél­után 5 órakor tartotta első böjti dél­utánját az ev. Rudofl reálgimnázium tornatermében, amelyet színültig Megtöltött az érdeklődő közönség. A műsor első és utolsó száma az Ev. vegyeskar éneke volt. A Zsilák Mi­hály ügyes vezetése alatt álló ének­kar meglepő készültséget és össze­tanulást mutatott mindakét számban s kivivta a közönség elismerését. Igazán megérdemelné ez a kitűnő énekkar, hogy a férfiak nagyobb ér­deklődést tanúsítanának iránta s be­lépnének tagjai közé. A böjti délután előadója Kimer Gusztáv reálgimn. vallástanár volt, aki most mutatkozott be először a csabai közönség előtt s elmondhat­juk : egy csapásra megnyert minden­kit. Előadása rendkívül tartalmas s amellett költői lendületű volt: az igaz gyöngyről szólott a Szentírás megfelelő helye alapján s napjaink égető kérdéseibe kapcsolva fejtege­téseit, fölvetette a kérdést: mi az igazgyöngy életünkben? Kimutatta, hogy nem az az élvezet, nem az a haszon, hanem egyedül a Jézus ma­gasztos elvei szerint való élet. Kir­ner nemcsak előadása tartalmával és stílusával, hanem pompás előadó készségével is fogvatartotta a közön­ség lelkét s rendkívül meleg elisme­résben részesült. Az előadás után Beethoven Es­dur trióját hallottuk Déry Ignác (he­gedű) Pongrácz Géza (zongora) és Déry Ottó (gordonka) előadásában. Művészi felfogás, gondos kidolgo­zás, tökéletes összjáték jellemezte az előadott kedves darabot. Déry mestere a hegedűnek, fia igen szép reményekre jogosit, Pongrác Géza ugy a trióban, mint az utána elő­adott songoraszámban (mely hozzá­simult az est hangulatához s emelte azt) ezúttal is igazolta azt a véle­ményünket, hogy igazi, kiforrott mű­vészt hallgatunk, valahányszor a zongorához ül. A jelenlevők nem fu­karkodtak elismerésükkel az előadók iránt, A közönség egy miaden tekintet­ben magas színvonalon álló délután kedves emlékével s as előadók és az Egyesület vezetőség* iránt való őszinte elismeréssel tért haza. Vé­gül megemlítjük, hogy a Nőegyesü­let elnökségétől nyert értesülésünk szerint a második böjti délután már­cius 20-án lesz, amikor dr. Kirchk­nopf Gusztáv kerületi lelkész less az előadó.

Next

/
Thumbnails
Contents