Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-04-12 / 83. szám

Békéscsaba, 1927 április 12 KOrOmvldéM Jó festékei és falimintákat hol lehet kapni ? Jó festéket, firneiszt, zománclagot és falimintákat Frisch Józsefnél ÜL Luther-utca 9. szám alatt (zsidó templommal szemben) kaphat. Árajánlati hirdetmény A Felsővégi Tehénlegeltető Társulat elnöksége árajánlatot kér 10 drb tehénitató vályú körülbelül 100 m

2 kétszeri befestésére, amely munka f. hó 24-ig bevégzendő. Az ajánlatok Hursan János társulati elnökhöz, Békési-ut 21. sz, alá nyújtandók be. SZOBAFESTŐ MÁZOLÓ eiMFESTÖ MUNKÁKAT CSINOSAN OLCSÓN JÓE. KÉSZIT W&NDERSTEIN BÉLA festő Békéscsaba, Andrássy-ut 22. * Hirdetmény. Értesítjük a t. épittetőket, hogy vakolásra kiválóan alkalmas homok bármily mennyiség ben azonnali szállításra előjegyezhető az Alföldi Első Gazdasági Vasút forgalmi főnökségénél. HIRDETÉSEKET délután 3 óráig vesz fel a kiadóhivatal. Szerdán és csütörtökön Fél 7 és fél 9 órakor Lilian Gish főszerepléséivel BOHÉMEK A hasoncimü regénynek filmfeldolgozása ez, melynek előkészületeiről és értékes előnyeiről is sokat hallottunk, azonban alig lehet oly sok szépet írni a Bohémekről, mint amennyit maga a film nyújt. Mesteri rendezési ötletek valóban érzékeltetik velünk Párizst és mindent, amit ez a szó jelent és jelentett. A film majdnem teljesen alkalmazkodik a regényhez és Lilian Gish, mint Mimi, valóban az, amit Murger regénye után elképzelhettünk és elgondolhattunk magunknak. Lilian Gish ismét nagyot nőtt a hozzáértők szemében ezzel a szerepével. & Trambulin jó partit esinál 2 felvonásos bohózat. Siee büuészinas, Qaumont Hiradó Pénteken Nincs előadás ' J * M V *'' I'''' ' V ' |*' M * * *' M * * * *' ^Mt m!i I lí í fí I M14 iyiiiti M l M I i » H i*H l íVl Ó

(V Szobafestést szép és jó kivitelben szolid árak mellett készitek. Festékkereskedésemben beszerezhetők festéshez való cikkek, u. m. száraz- és olajfestékek, szobapadozathoz festék ragadás kizárásával felelősség mellett. Privált festésnél utasítással is szolgálok. Kereskedőknek saját készítésű falimintáimat viszonteladási árak mellett szállítom. SZIKORA MIHÁLY szobafestő Békéscsaba, Berényi-ut 13. Zsiros Pál asztalos ipartelepe. Állandó kész butorraktár. Megrendelések épület butormunkákban gyorsan és pontosan, gépeken famegmunkálás. Méhészek részére keretfürészelés. Megtekintés érdeklődés vételkötelezettség nélkül. IV. Hajnal-u, 5. Békéscsaba. (Berényi-ut 27. számú háznál jobbra.) Hölgyek önállósíthatják magukat! Elönyomda berendezéseket legújabb rajzokkal legolcsóbban szállít Bleier R. monogram és schablonkészitő Szolnok, Kápolna-utca 1. szám. 65 66 volnánk leszállítani útközben ugy, hogy a lovainkat kilőnénk alóluk. Pedig kár volna a nemes állatokért, meg szükségünk is van rájuk. Bevégezve szavait, megállt a vezér. A kürtök hívogató hangja újra fölharsant már egész közel. A fák sürü lombjai alatt, a csupasz faderekak között már előre csillámlott a fáklyák fénye. A grófné is, a hercegnő is megállt. Az utóbbi visszafordult Tandari Jóskához. Ez odaléptette lovát a hercegnő mellé. Egy röpke pillanatra mintha néma csönd ülte volna meg az ajkakat. Olyasvalami, mint mikor válás előtt áll az ember. Sokat akarna mondani, aztán keveset se tud. Nem jönnek szavak az ajkakra. Két világtáj emberei találkoztak itt, egymástól messze esők. Egyik a kopár északi sarkról, a másik a déli buja vidékről. És mégis ugy egymáshoz férkőztek, hogy bizony csaknem nehezen válnak el egymástól. A két ellentét, bizonyos ponton — dacára a nagy űrnek, mely közöttük tátongott — egybekapcsolódott. S ez a pont a gyökér volt. Az emberi élet gyökere: a sziv. A puszta, kopár ürességet vonzotta a buja, gazdag táj. S a gazdag táj megrakott bőségéből kipergett egy mag. Az odaesett a kopár puszta fövenyére. S az éhes, pusztai föveny elnyelte a ráesett magot. Ott tápot adott neki a gyökér. S a puszta kopárságot, meg a gazdag bujaságot összekötötte egy elhullajtott mag gyökere ... Ti balga emberi lelkek! Egyszer vaskezekkel emeltek gátat, falat oda, ahol se ür, se gödör ninCsen. Máskor meg hebehurgyán, könnyelműen leromboljátok a tilalom falát ott, ahol az eddig álló is kevésnek bizonyult. Mert tetteitek rugói nem az észben, de a szívben gyökeredzenek. Az ész előtt van a születés, a rang, a becsület. A sziv előtt nincsen egyéb, csak egy nagy üresség, egy nagy mindenség. Az egyik pótolhatlan veszteség, a másik életet adó nyereség. De az is megesik, hogy az egyik a másikat emészti meg. Itt ez az utóbbi esett meg. Mikor a szálfalegény: Tandari Jóska előre ^ léptetett lovával egyvonalba a két nő és a vezér lovával, a grófné és a hercegnő előre léptették lovaikat és szembefordultak egymással. A grófné a vezérrel, a hercegnő Tandari Jóskával. A vezér és a Tandari Jóska lovai hátra léptek, egyik jobbra, a másik balra, hogy mindegyik mellé odafért a szemben álló két ló. Ekkor mind a négyen előre léptek s a két nő is, a két betyár is a kezét nyújtotta. S a finom női kezek és a kérges betyár markok egymásba csukódtak. Mikor szétváltak a kezek s megfordultak a lovak, a szépséges grófné mosolyogva fordult vissza a vezérhez, csintalanul mondva: — A szarvasbőrt elvárom ! A babonás szemű bájos bécsi hercegnő meg Tandari / Jóska felé fordítva fürtös fejét, kacagva mondta hátra: — Az őzbőrhöz tartom a jussom. Ezt mondva, megütötték lovaik sörényes nyakát s egymáshoz simulva, gyorsított lépésben igyekeztek a fák közül kisugárzó fáklyák fénye felé, mely már alig volt tőlük jó száz lépésnyire. — Csodálatos emberek — jegyezte meg halkan a grófné. Vadak, félelmetesek. S mégis közelükben mintha biztonságban érezné magát az ember. — Ritka ország! — mondja lelkesült élénkséggel a hercegnő. Csak azt nem értem, kedves grófnő, ha Magyarországon ilyenek a betyárok, milyenek a becsületes emberek ? — Megismeri még azokat is hercegséged. Nem folytathatta tovább a grófné. Újra fölharsantak előttük a kürtök s a másik pillanatban előbukkant a kereső társaság és örömteljes üdvözlések mellett szorítottak egymással kezet. A gróf feddőleg szólt a nejére: — Grófnő, ugy látszik, ma bakot lőtt, — Igaza van — mondta nevetve a grófné. — Szarvasbakot. De odaajándékoztam azoknak a jó embereknek, akik menhelyet adtak nekünk és — lovat alánk ... Mikor elbeszélték éjjeli kalandjukat, a hallgatóknak tátva maradt a szájuk és szörnyűködve „ah" !-hoztak. — Soh'se szörnyűködjenek uraim — mondták nevetve a nők kórusban. — Ahol ilyen betyárok vannak, nem kell félni a becsületes embernek. A két lovat, Ígéretükhöz képest, visszacsapták gazdátlanul, a nyakukra csavart kötőfékekkel, S mig a társaság fáklyafénynél visszaindult, a gazdátlan paripa fölütötte sörényes nyakát, rázott egyet bozontos fején s nyerítve futott el az éjszakába. Ott álltak meg, ahol gazdáik szótlanul meglapulva ültek egy nagy tölgyfa lombja alatt. A gondolataik meg odajártak a nyihogva megérkezett paripák nyomán, amerre a fáklyák fényét elnyelte előlük az éjszaka sötétsége ...