Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-01 / 48. szám

KOrösvMéh; Békéscsaba, 1927 március 1 Hirdetmény Közhírt é teszem, hogy a m. kir. állami rendőrség békéscsabai kapi tányságánál 1 darab egycsövű, há tultöltő, kakasos pisztolyból átala kitott, 20139 gyártási számú gazdátlan lőfegyver van nyilvántartva. — Igazolt tulájdonosa átveheti. Békéscsaba, 1927 évi február 22. A rendőrkapitányság vezetője : Jánossy Gyula s. k. m. kir. rendőrfőtanácsos. Gécs és Társai Gőzmalom Békéscsaba-Erzsébethely tudatja a t. közönséggel, hogy malmukban búzát azonnal IcicserélneK lisztre és korpára. Állandóan kapható a legjobb minőségű O-ás és Kenyér liszt, úgyszintén korpa a legolcsóbc napiáron. Búzát, árpát, tengerit a legmagasabb városi áron vásárolunk. Március hó 1-től kezdve kitűnő QáziKenyér is kap&ató. Eladó ház! Horthy Miklós-utca 24 sz. nagy sarokház szabadkézből eladó. Érdeklődni ugyanott lehet. — Ültessünk gyümölcsfát! Unghváry József faiskolája, Cegléd. Budapesti irodája VI., Andrássy-ut 56. sz. (Telefon: Lipót 962-72.) Oktató nagy árjegyzék ingyen. A A Körösvidék négy vármegye legtartalmasabb, legfrissebb, legolcsóbb és legelterjedtebb mindennapi újságja! 3 MULATSÁGOK Ifj. Purcsi Pepi és zenekara március 1-én este nyolc órai kezdettel a Vigadó összes termeiben zenekara felszerelése javára álarcos* bálát rendez. A legszebb és a legrutabb álarcos jutalomba részesül. A zenét egy vonós és két fúvószenekar szogáltatja. Belépődíj személyenkint 2 pengő. Vége reggel 4 órakor. A kitűnőnek és érdekesnek Ígérkező mulatság iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Megjelent Hasyarorszúa 1927. évi Ulsúfikatnlósusa Kiadja a Rudolf Mosse rt« hirdetési iroda Budapest, IV. Váci-utca 18. Rudolf Mosse-Ház Hirdetőknek kívánatra ingyen és bérmentve HIRDETÉSEKET délután 3 óráig vesz fel a kiadóhivatal. ^*^\lHilllllllMH<(MtHIMH<HMI»^HtM)MHMtlH<«U«<tíltlMltl(llllll<Hllt>l<«lt>UIMII<(^V Kedden és szerdán Fél 7 és fél 9 órakor Sid Chaplin falrengető bohózata Madame héhszaháll Egy boldogtalan riporter kalandjai 7 felvonásban. Csütörtökön.' pénteken és szombaton 1 I Conrad Yeidt parádés szerepe A prtiglti diák Hans Heins Ewers regéye 10 felv. Szereplők : Werner Krauss, Eszterházy Ágnes ^SESSSSffiSCi Emberek és állatok az ősuadonban Utazás Afrika rengetegeiben. Gaumont Hiradó Vasárnap Tom m főszerepléseve P AZ őrdöfizuhotos Kolarodóí történet 6 fejezetben 19 20 Az utolsó szót olyan gondolkodva s hosszú tempóban mondta ki a vezér, mintha nehezére esett volna kimondani. S mikor kimondta, még egynéhány pillanatig megnyuklott fejjel nézett maga elé, mintha megbánta volna a „betyár" szót. De már ki volt mondva. A legények meg rázugtak kórusban : — Kiszakítunk ! ... magunk alá veszünk, aztán újra mienk a sík is, a puszta is, meg az erdő is. S ha nem az alföldi délibábos rónán, hát itt a Bakony országában. S jaj annak, aki utunkat állja, akinek lába alatt leszünk itt, — Éljen a vezér! Gyerünk Sándor bátyánk! — Zúgtak a puszták vad fiai. S már készülődtek is. Megitták még kiöntött boraikat, elpakolták éléskamráikba a megmaradt eleségeket, kitakarították barlangjaikat s kijövet eltorlaszolták, elzárták annak nyílását száraz galyakkal. Behányták mohával és száraz levelekkel s elindultak mind a tizen. Nyomaikban halk nesz támadt. Lábaik alatt zörögtek a levelek, megroppantak, röccsentek a letört galyak. Fejük fölött hajladoztak az ágak, mozogtak a lombok s a föltámadt enyhe szellő vitte utánuk a neszt és a levelek susogását is. Meg a Balaton békés hullámainak halk zúgását, amelyet utánuk csapott olykor a hátuk mögött — szellőből támadt — mindjobban erősbödő napkeleti szél. De a szél nemsokára megfordult. Elkapta a Balaton mormolásának kísérteties hangjait s az erdő zúgását. S míg ők sietve törtettek előre az erdő sűrűjébe és az éjszaka sötétségébe, már azt sem hallották, hogy a hátuk mögött messze puska ropogása verte föl a csöndöt. Embert, vagy vadat üztek-e, ki tudta volna azt megmondani akkor ? A távolság akkor már nagy volt. Az erdő sürü és végtelen. A hangok elvesztek, elhaltak, mint a mély sirba eresztett koporsó falainak dübörgése, mikor ráhullanak a kemény, száraz agyagdarabok. A hajnal már fölhasadt Tihany fölött, a Balaton morajlása is elhalkult s az erdő súgása elcsendesült, mikor a puszták bujdosó fiai megpihentek egy erdő szélén, a buja zöld füre telepedve. Ott elővették tarisznyáikat, meg a nyakukba akasztott csutorákat s elkezdtek falatozni. Korai volt bár az evés, nekik jól esett. Nyolc órai utat tettek meg odáig, ki is fáradtak, meg is éheztek. Aztán a napot is jórészt ott akarták eltölteni. Csak alkonyat előtt akarták meglepni a bábolnai ménest pihent, fölfrissült erővel. Falatozás után jót húztak a csutorán, aztán előszedték a makrapipákat s megtömvén azt istenigazában a dohányzacskóban duzzadó szüzdohánnyal, leheverésztek a pázsiton a nagylombu fák aljában. S a meggyújtott illatos dohány bodor füstjein keresztül nézték a fejük fölött kibontakozó nap bíboros fényének a lombok között hozzájuk beszökő sárga sugarait. S szó nélkül, szüntelen csak az eget nézve, bámultak maguk elé a semmibe. Ha pipájuk kiégett, újra tömték, rágyújtottak s füstöltek tovább. Azon vették magukat észre, hogy a nap tulhágott már a délen. Pipájukat félretéve, megették száraz délebédjüket és felcihelődve, megtöltötték fegyvereiket, pisztolyaikat s elindultak lassan a még hátra levő útra, hogy alkonyat előtt elérjék még a bábolnai pusztát. Nyár volt bár, rekkenő hőség, uj szűreiket a nyakukba akasztották, elől összekötötték, hogy sem az övükbe tűzdelt pisztolyaikat ne láthassák, sem a szűr alatt balkezükre akasztott karabélyukat. A szűr ujján kidugott jobbkezükbe pedig hosszényelü rézfokosukat markolva ballagtak előre,..