Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-29 / 71. szám

2 Békéscsaba, 1927 március 29 Márianap Békéscsabán Trianon: justízmord! — Mária köntösére sorsot vetettek — A magyar népnek nincs jövője, ha nincs egységes gondolata — A „Regnum Marianum" a 63 vármegyének gondolata faj, nj^lv és felekezeti különbség nélkül Miirészi felfogással s rendkívül nagy hatással szavalta a Kohut Pál felsőgazd. isk. tanár Ábrányi Emilnek „Mi a kaza ?" cimü hatalmas költeményét. Azatán dr. Szldvtk Mátyás ny. teol. igazgató lépett az előadói emelvényre s a közönség feszült érdeklődése közben szólt a magyar ev. nő élet- és jellemképéről, kiterjeszkedve napjainkra is. A széleskörű olvasottság és szerető elmélyedés együttes munkáján alapuló tartalmas előadás mély hatást gyakorolt a haligatóságra. Az előadás után vetitett képekben mutatták be Jézus életét, amelynek szövegét dr. Rell Lsjos igazgató irta s Mockovcsák Istváa VIII. o. t olvasta fel. Az Ev. Nőegyesület ez előadása méltóan csatlakozott az eddigi délutánok szép erkölcsi sikereihez. •••••••• uaaana •••••••• •••• •••••••• •••••••• •••••— Beethowen ünnep a leánygimnáziumban Hétfőn délelőtt szinvonalas, szép és bensőséges házi ünnepség keretében emlékezett meg a leánygimnázium Beethowenről, a nagy zeneköltőről, [halálának százéves évfordulója alkalmából. Békéi Jolán dr. tanár meleghangú, szines előadásban ismertette a tanulók előtt a halhatatlan mester életét, müveit, a hozzá fűződő magyar kapcsolatokat s nagy érzékkel mutatott rá pályájának mélyértékü erkölcsi vonatkozásaira. A tartalmas megemlékezést a mester műveiből szépen előadott szemelvényekkel illusztrálták Horváth Magda és Debreczeny Ella, kik egy-egy zongoraszámot, továbbá Uhrin Klára és Gesmey Borbála, kik Beethowen dalaiból mutattak be egy párat ügyes rátermettséggel. ••••••a* •••••••••••••••• •••»•••• •••••••• ••••••••ama Vakmerő rablás az Andrássy-nton Vakmerő rablás történt szombatról vasárnapra virradó éjjel a város egyik legforgalmasabb helyén, az Andrássy-uton, Az áldozat Kádár Julianna békéscsabai Szigligeti-utca 10. szám alatti lakos, akit az Andrássyuton, a Rokka épülete mellett támadott meg egy ismeretlen férfi. A vakmerő útonálló előbb tettleg bántalmazta a védtelen nőt, majd egy villámgyors mozdulattal elrabolta a karján függő kézitáskáját és a Ka zinczy utca irányában futásnak eredt, ugy, hogy mire a leány segélykiáltásaira a járókelők odasiettek, már teljesen nyomaveszett. Az elrabolt kézitáskában 15 pengő készpénz, egy aranyfülbevaló és egyéb apróságok voltak. Az össses kár meghaladja az ötven pengőt. — Uj gazdasági főtanácsos. A m. kir. íöidmivelesügyi miniszter előterjesztésére dr. Rdcz Lajosnak, a Tiszántali Mezőgazdasági Kamara igazgatójának a hazai mezőgazda ság érdekében kifejtett hasznos működésének ellsmeréseül a m. kir. gazdasági főtanácsosi cimet adományozta a kormányzó. A világtörténelem legigazságtalanabb békéje, amelyet hét esztendővel ezelőtt Trianonban halálbüntetés terhe alatt kényszerltettek rá a magyarságra — «sak homokra épült fantazmagória. Az igazságot el lehet nyomni, a legszentebb eszméket meg lehat gyalázni, egy ezeréves mártiromságban élő népet becsületében meg lehet gyalázni, — de megtorlás és büntetés nélkül soha. Az elnyomott és megalázott igazság olyan, mint a sziklák és hegyek alatt rejtőző tüz, amely előbb-utóbb megrepeszti a föld kérgét és az elzárt mélységből mindent megremegtető erővel kitör. Az igazságot nem lehet versaijlesi papiron sem megszégyeniteni, még skkor sem, ha a francia „glórie" vaskeretei közé van foglalva, mert rongyátép minden hazugságot, bosszút áll minden gonoszságért. A trianoni szégyenbékének mardosó fájdalma hozta össze vasárnap Békéscsaba katolikus népét, hogy •gy szent gondolatban összeforrva megindítsa a lelkekben azt a tisztító forradalmat, amely az integer Magyarországot visszaállítsa. A nagyszabású ünnepély főbb mozzanatairól a következőkben számolunk be: A fogadtatás A Márianap előkelő fővárosi vendégei szombaton este a kilencórás gyorsvonattal érkeztek meg. A fogadtatáshoz kivonultak a katolikus egyesületek vezetőikkel, igen sok ko esi, autó és husz tagu bandérium. Pont kilene órakor futott be a gyors, amelyen Zadravecz István v. tábori püspök, dr. Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos, dr. Krtlger Aladár és neje, vitéz flosvay titkár érkeztek. A püspököt és a többi vendéget dr. Korniss Géza tanácsos üdvözölte meleg, szeretetteljes szavakkal, majd Bartoss Ferenc apát, mint házigazda mondott „istenhozott"-at. A bevonulás impozáns volt. A vendégek Szepessy Arthur erdőtanácsosnál tartottak ismerkedő estét. Missa solemnis Vasárnap pont 10 órakor kezdődött a püspöki mise, melyet Zadravecz István v. tábori püspök celebrált fényes papi segédlettel. A kar Graber Missa solemnisét adta elő Agóts karnagy precíz dirigálásával. Evangéliumkor P. Borsdnyi Balázs ferences atya, a Ferences Közlöny szerkesztője lépett a szószékre s mondott gondolatokban szépséges és tartalmával mindenkit megindító gyönyörű beszédet. Szent beszéd után Zadravecz püspök fölszentelte a dr. Bartyik Mátyás vezetése alatt álló Oltáregyesület gyönyörű fehér zászlóját, amely Seresné Erdős Paula apostoli buzgóságának hangos hirdetője. A pispök ez alkalommal szivbemarkoló beszédet mondott. Délben Bartoss Ferenc apátplébános vendégelte meg asztalánál az előkelőségeket. Ebéd alatt Korniss Géza dr. mondottfelköszöntőt, amelyre Zadravecz püspök válaszolt. Az ünnepség Délatán négy órakor már zsúfolásig megtelt a Vigadó hatalmas terme. Ember-ember hátán tolongott és félőt órakor már nem lehetett be sem jutni. Zadravecz püspök pont ötórakor érkezett kíséretével, mire fölzúgott a 700 főnyi közönség viharos éljenzése. A vasutas Dalárda elénekelte a Hiszekegyet, melyet a közönség állva hallgatott végig. Faludi Mária szavalta azután az „Uj Máriáének" c. költeményt nagyszerű átérzéssel. Mária köntösére sorsot vetettek Ezután dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Magyarország — úgymond — hála Istennek, még sohasem érte el állami életének tökéletességi fokát s így még számot tarthat egy dicsőséges jövendőre. A görögök és rómaiak, amikor a tudományban és a hadászatban a világ diktátorai voltak — elérték a tökéletesség kulminációját és befejezték életüket. Franciaország Versaillessel szintén kiélte önmagát. A mi életűek ezeréves kálváriajárás. Mária köntösére Trianonban sorsot vetettek s a magyar Golgothán a latrok martaléka lett. De jön a nagy tisztító vihar, — a gellérthegyi barlangból kiindulva, — amely e lethargikus állapotból fölráz és Krisztus oroszlánjaivá tesz bennünket. A piszkos irodalom pornográfusainak nincs helye a magyar Pantheonban I Föltámadás csak erkölcsi megtisztulással — Szűz Mária jegyében fog jönni! A tomboló tetszéssel fogadott beszéd után a Vasutas Dalárda énekelt Such János karnagy vezénylése mellett. A soproni dijat nyert dalárda ezúttal is a legremekebb előadást nyújtotta. Az erkélyről fisom, tissta csengésű kísérettel követte dr. Bartyik Mátyás „Könyörgés" c. szavalatát. A magyar népnek nincs jövője, ha nincs egységes gondolata Hatalmas tapsvihar fogadta a pódiumra fellépő Zadravecz püspököt, de amint katonás teste kiegyenesedett és nyilt tekintetét végíghordosta a közönségen — egyszerre néma csönd lett. Szavai, mint az erdők mélyén visszhangzó nagy harang szava — csengett-bugott a hatalmas ivek alatt. Érezni lehetett, hogy amit mond — azt magyar lelkéből, magyar szivének forró véréből termelte ki. Hogy a Gellerthegyen — mondotta — barlang nyilott, az nem a rajongó fanatikusok müve, hanem a Gondviselés isteni providenciája. E barlangból indul meg a magyar feltámadás, mint ahogy a betlehemi és getsemánl barlangból a lelkek feltámadása. A liberális gondolkodás, racionalista szabadkőmivesség, vagyis e nép hitetlensége törte össze a szentséges határokat. A „Regnurn Marianum" eszméje nem ellenséges gondolat Csonkamagyarországon, hanem Erdélyben és az elrablott részeken, ahol nem szabad azt imádkozni: Magyarok Nagyasszonya, könyörögj értünk, Boldogasszony Anyánk, ahol nem lehet magyarul, magyar szívvel mondani: üdvözlégy Mária! Ez annak a jele, hogy a Magyarok Nagyasszonya igen félelmes erő ellenségeinknek. Ha tehát nem fogjak mondani: Hazánk Patrónája : vége az integritásnak, mert a Regnum Marianum nyelv, faj, felekezeti külömbség nélkül a 63 vármegyének gondolata. A magyar népnek nincs jövője, ha nincs egységes eszméje és gondolata. Amíg mindenkinek csak a maga gyásza a gyász, a maga baja fáj — addig nincs kiáltó jajj — addig nincs harsogó vétő. A Magyarok Nagyasszonyának trónraemelése nem katolikus kisajátítás, hanem kiáltóan magyar kérdés. Tömörüljünk mi katolikusok e szent eszmének hagyományos hitében és lesz integer Magyarország 63 vármegyével. A közönség felállva percekig ünnepelte püspökét. A művészi énektudás remekszép produktuma volt dr. Krüger Aladárné éneke. Tisztán csengő kantilénája soha nem hallott klasszikus ereje bámulatra és csodálatra bírta a hatalmas publikumot. A vasutas dalárda énekelte még megrázó gigantikus erővel a „Nem, nem sohá"-t, majd a Himnuszt. Végül Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos buzdította a közönséget és köszönte meg a meleg fogadtatást és érdeklődést. Több ezer ember a körmenetben A nagyszabású ünnepély után gyertyás körmenet volt a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. A három- négy ezerre menő impozáns felvonulásban részt vettek az összes katolikus egyesületek és a város katolikus társadalmának előkelőségei. A cserkészeket Paulik János és Thiesz János, a leánycserkészeket Mokosné, Walthier Lujza és Csepregi Rózsi, a leventéket Szász György oktató vezették. A notabilitás közül ott voltak : Vitéz Szobotits ezredes, Korniss Géza dr. tanácsos, Jánossy Gyula rendórfőtanácsos, Kovács Károly postafófelügyelő, Gajda Béla igazgató, Horváth Jenő tanár, Aszódy Imre állomás főnök, Doblsz Zoltáa, Fialkovszky László stb. Külön dicséret illeti Jánossy Gyqja readőrfőtanácsost és a vezetősége alatt álló rendőrséget, amely lehetővé tette a sok ezerre menő tömeg impozáns felvonulását.