Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-01-14 / 10. szám

Békéscsaba, 1927. január 14. Ara S fillér Péntek VIII. évfolyam 10. szám független keresztény politikai napilap lap f a A „Fala" Sxöveíség Qlvataloa Ssisrkesüfőség éa Kiadóhivatal: i —— . BC3ai>a, SseníIstván-tér 18. Telefon: 60. | Főszerkesztő VIDGVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő M1GEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér. Megverték a kinai kommunistákat London, január 13. A „Dail Mail" jelenti Sangh^iból : Sun Csuan Fang tábornsgy és szövetségesei a kan toni csapatokat Laccsi felé, két mért­földnyire, délkeleti irányban Sang­hajtól eredeti gyülekezési helyükre verték vissza. Elsült véletlenül a fegyver Szeghalomról jelenti munkatársunk : Pálfy Bálint kereskedő 11 én dél­után vadászatról ment haza. Otthon egyik barátjának mutogatta söréítel megtöltött fegyverét, közben a fel­húzott kakas lecsapodott s a söré­tek nem messze álló feleségébe fu ródtak. A súlyosan sérült asszonyt a gyulai kórházba vitték. Pálfy Bá lintot a csendőrök ugyancsak Gyu­lára, az ügyészséghez szállították. A kormány csak január végén kezdi meg a fő­rendiházi tagok kinevezését Budapest, jan. 13. Mint értesü­lünk, a kormány egyenlőre 25—30 felsőházi tagot nevez ki, a további 10 tagot időközben nevezik ki. A kormány pénteki minisztertanácson foglalkozik a felsőházi tagok ügyé­vel de döntés valószínűleg csak a jövőheti minisztertanácson történik. A kinevezések január 20-a után várhatók. Nincs kölcsön a községek számára Gyula, jan. 13. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozata alapján dr. Daimd Sándor alispán többször fel­irt a belügyminiszterhez a községek kü'fö'di kölcsőoe ügyében. A felter­jesztésekre most az alábbi választ küldte a belügyminiszter: „A községek külföldi kölcsöne kérdésében 1926 szeptember 13 án hozzám intézett felterjesztésére a következőkben értesítem: A községek hitelkérdésének kül­földi kölcsönnel való megoldását hi telpolitikai okokból egyelőre elha­lasztottam. Az ország "taipraáliitása céljából eddig felvett külföldi köl csönök ez ors?ág hitelerejét úgyis erősen igénybe vették, úgyhogy a további hitelek igénybevételével cél­szerűnek tartom várni, roig a gazda sági élet annyira megerősödik, hogy a külföldi kölcsöntől vtló további eladósodástól az ország oly nehe­zen megteremtett pénzügyi egyen sulvát félteni nem kell. ó*atos aágra int ez is, hogy a külföldi kölcsön külföldön fizetendő kamat és törlesztési terhei az or szág fizetési mérlegét kedrezőtler. irányban befolyásolhatnák. Célszerű volna, ha a községek halaszthatat lao beruházási szükségleteik fedazé sére belföldön fdveeoeő kölcsönnel gondoskodnának." A magyar-olasz barátság erősödésére számítanak Rómában Olasz lapok a szerbek aggodalmáról Róma, j8nuár 13. Bethlen István gróf miniszterelnök rómei uljável kapcsolatban az olasz sajtó egyelőre a legteljesebb tartózkodás álláspontjára helyezkedik, A lapok nagy része csupán külföldi lapszemléket közöl és legfeljebb arra szorítkozik, hogy a miniszterelnök útjáról elterjedt fantasztikus tervez­getéseket megcáfoljs. A lapok szerint a magyar-olasz baráti jóviszony, melyet Belgrádban fokozódó aggodalommal néznek, tényleg fennáll és a jövőben még jobban kifejlődhetik. á magyar kérdés a világsajtó legaktuálisabb témája A szerbek és a franciák félnek Bethlen római útjától Budapest, január 13. Az a hir, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök látogatásra készül Rómáoa, az egész világsajtóban elő­térbe vonta a magyar kérdést. Fan tasztikusnál fantasztikusabb kommen­tárok keletkeztek. A rossz lelkiisme­ret. különösen a jugoszláv sajtót ragadtatta alaptalan aggodalmasko­dásokra. Belgrádban arról írtak és nyilatkoztak hívatlan és félhivatalos személyiségek, hogy mit tegyen Jugoszlávia a teljes bekeritettség és a kisantant felbomlása esetén. A félelem átragadt Franciaországra is, amely azt a tervet hangoztatja, hogy Olaszországban Magyarország tervei ellen lép közbe. Olaszország muníciót szállít Albániának Katonai készülődések a szerb határon Belgrád, január 13. A »Politikac mai számában azt a hirt közli, hogy Olaszország nagyarányú katonai előkészületeket tett Albániában. Az utóbbi napokban egyre másra érkeznek Albániába az olasz municiós szállítmá­nyok. Albániában több olasz mérnök tartózkodik, akiknek az a feladata, hogy átszervezzék az albán hadsereget. A vízumkényszer megszüntetéséről tanácskoznak Genfben Budapest, január 13. Tegnap délelőtt Genfben megkezdték a nemzetközi utlevéltigyi kon­ferenciát, amelyre Magyarországot is meghívták. A konferencia főtárgya a vízum és utievélrendszernek megszüntetésének ügye. Egyelőre legalább a vízumkényszer megszüntetését várják. LAHHIIHIH Kijelölték az nj költségvetés előadóit Budapest, január i3. A jövő évi költségvetés főelőadója és egyúttal a pénzügyeké is Temesvári Imre, a föidmivelésügyié Erdélyi Aladár, a honvédelmié Rubinek István, a belügyié Platíhy György, a miniszterelnökségi és az igazságügyié Örffy Imre, a népjólétié Homonnay Tivadar. Rendelet a fiatalkornak gyári foglalkoztatásáról Budapest, jan. 13. A kereskedelemügyi miniszter ren­deletet adott ki, amely szerint 1927 január 1-től kezdve a 12. életévüket már betöltött, de a 16. életévüket még el aem ért fiatalkorúak ipari üzemekben és vállalatokban csak akkor alkalmazhatók, ha orvosilag bizonyítják, hogy a gyári foglalko­zás egészségüknek nem árt és tes tük fejlődését nem akadályozza. A 12 életévüket még be nem töltött gyer­mekek ipari üzemekben és vállala­tokban semmi néven nevezendő mun­kát nem végezhetnek. Leégett Erdély legnagyobb bútorgyára Kolozsvár, január 13. Aradról ér­kezett jelentés szerint Pankotán le­égett Erdély legnagyobb hajliíottfa­gyára. A tüz igen gyorsan terjedt, mert Pankotán egyáltalán nincs tűz­oltóság, hanem Aradról és Gyorok ról kellett különvonaton tűzoltókat vinni a tűzhöz. A gyárépület telje sen leégett, mig a raktárhelyiséget sikerült megmenteni. A tüzet való szinüleg goudatlenság okozta. A kár meghaladja a 15 millió leit. A gyár elpusztulása következtében mintegy 400 munkás maradt munkanélkül. Gazdaifju csereakció A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara az eimult években is támogatta és elősegítette a magyar—német gazdaifiu csereakciót, melyet a Ma­gyar Gazdaszövetség ezelőtt három évvel rendezett meg elsőizben. Azóta többszáz magyar gazdaifju ismerte meg ezen a réven a fejlett német mezőgazdasági viszonyokat. A Német­országban nyert tapasztalatokkal na­gyobbodott a kint járt gazdaifjak látóköre és hasznos gyakorlati isme­retek birtokába jutottak. A Magyar Gazdaszövetség a csereakciót az 1927. évben is megrendezi. A magyar ifjak március végétől szeptember végéig, vagyis hat hónapig tartóz­kodnak Németországban. Ezen idő alatt német gazdacsaládoknál lesznek elhelyezne, ahol mint családtagok résztvesznek az összes előforduló gazdasági munkákban és díjtalan ellátásban részesülnek. Ottlétük alatt a német mezőgazdasági intézmények állandó gondozása alatt állanak és a Magyar Gazdaszövetség képvise­lője is meglátogatja őket. A gazda­ifjak 1927 március 26 án indulnak Budapestről a Magyar Gazdaszövet­ség tisztviselőjének vezetésével Né­metországba. A német gazdaifjak áprilisban érkeznek Magyarországra. A csereakcióra csak olyan 17 évesnél idősebb gazdaifjak jelentkez­hetnek, akiknek szüiői önálló gazda­sággal bírnak, a Magyar Gazdaszö­vetség tagjai és egy német cserefiu családtagként való befogadását vál­lalják. A bejelentések a szülök ré­széről történnek, de a jelentkezőt ajánlania kell a szülő lakóhelyén levő Hangya vagy Hitelszövetkezet, továbbá a Gazdasági Egyesület vagy Gazdakör vezetőségének és a községi elöljáróságnak is. A bejelentés al­kalmával közlendő a fiu életkora, vallása, iskolai végzettsége, a szülői birtok nagysága, végül az utolsó posta- és vasútállomás. Kivételes esetekben egyesek cserenélküli helyet is kaphatnak olyan német családnál, amelynek valamely tagja a csere­akció révén már járt Magyarorszá­gon. A résztvételi dij személyenként 3,400.000 korona, azaz 272 (kettő­százhetvenkettő) pengő, mely összeg­nek fele a falvétel alkalmával, másik fele pedig 1927. évi szeptember hó 25 én esedékes. A résztvételi díjban bennfoglaltatik az oda- és vissza­utazás, valamint a vízumok költsége és ezenkívül a magyar gazdaifjak ősszel való hazatérése alkalmával rendezendő tíznapos német gazdasági tanulmányut költsége is. Mivel a csereakcióra az egész ország területéről csak igen korlátolt számban és a jelentkezés sorrend­jében vétetnek fel i gazdaifjak, ezért ajánlatos a mielőbbi jelectkezés. Jelentkezési határidő 1927 február 25. Bejelentések a Magyar Gazdaszövet­ség cimére Budapest, IX. Üllői ut 25 I. 8 küldaíidők A csereakcióra vonatkozólag a Magyar Gazdaszövet­ség tájékoztatja a hozzáfordulókat.

Next

/
Thumbnails
Contents