Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-01-14 / 10. szám

6 Körösvidék Békéscsaba, 1927

. január 9

. Tegnapról * * * Kedves Móricz ur, Izidor ur, Miksa Ur es többi uraim, akik esiéofeeut repesve várják a színházban, a moziban, vagy a kávéházban háromcimü ,,Leibjournal"-juk napi utolsó eresztésének (Qöre Qábor szavaival élve) megérkezését, nem érzik, hogy egy idő óta más hangja van ennek az újságnak ? Mit kerteljünk, kimond haljuk bátran : ez az újság, amely éveken keresztül egy kanál vizbe akarta fullasztani Bethlen Istvánt és a Keresztény Egység pártjához tartozó összes politikusokat, mostanában dicshimnuszokat zengedez róluk. Vájjon mi történhetett ezzel a lappal uraim ? Azt hiszik, hogy Bethlen gróínak sikerült a lelkét kitennie eléje s abból kiolvastatni vele, hogy jót, becsületeset, hasznosat akar ? Nem, nem, uraim 1 Azt nem tételezhetjük fel erről a lapról, amelyik annyi ádáz hadjáratra uszította Bethlenék ellen „liberális" táborát, hogy most hirtelen eltört volna a gerince és bedőlt volna a Bethlen féle „maszlag" nak . . . Tekervényes múltja után egy percig sem hihetjük, hogy most már például őszinte elragadtatással lelkesedik Bethlennek ujabban kolportált külpolitikai sikere iránt, amelyikről pedig hangos vezércikkeket ir. Meg azután tisztelt uraim, az emberek olyan sokféle rosszat gondolnak Fogadni merek, ha ez a hang még így tart egy hétig, mindjárt megindulnak a rossznyelvek és azt kezdik majd hangoztatni, hogy az Önök háromcimü újságja csodbejutott és egy kis Bethlen féle szubvencióért hajlong 1 * Mert hogy odaát ez is morál, azt bizonyítja kicsinyben (gyengebbek kedvéért: „detail") Feldmann Szeréna-Vilma 25 éves titkárkisasszony nak az esete is, akit színházi páholyából kijövet prémbundásan, selyemharisnyásan, parfőmösen, lakktopánkásan csíptek nyakon a detektívek és kisértek a rendőrkapitányságra. Elébe tárták, hogy kiderült az a hatszázmilliós sikkasztás, amiből a kis asszonynak páholyra, autóra, selyemharisnyára és prémbundára futotta. Csak azzal mentette magát, hogy szeretett elegánsan élni, ehez pedig pénz kellett, sok pénz, mindegy, hogy honnan I Ez az a morál tehát: Pénzt, pénzt, és pénzt, akármilyen uton 1 Mert érje bár krach az „elvet", a ,,gerin cet", avagy az erkölcsi tisztaságot, de egy dolog van, amibe nem szabad a krachnak beleütnie, ez pedig a kassza, a zseb 1 M. •UBBBBB •••• •••••••• •••••••• •••••••• Építőmunkások nem alakíttatnak termelőszövetkezetet A fővárosi kislakások épitésénél pályázatot nyújtott be az »Alapkő* nevü termelőszövetkezet, amelyet munkások alapítottak s amelynek versenye nagy tiltakozásra talált az építőiparosok körében. Az építőmunkások nemcsak Budapesten, hanem a vidék számos helyén léptek fel az iparosok konkurrenseképpen s mindenütt kihívták a legerélyesebb tiltakozást. Hogy miért: erre vonatkozólag építőipari körből a következő nyilatkozatot kaptuk : — Az utóbbi időkben nyakra-főre alakulnak vidéki városokban termelőszövetkezetek, amelyeket építőipari munkások alapítanak. Tagul felvesznek egy strohmann-szerepre vállal kőző építőmestert és mint munkavállalók a községi és törvényhatósági építkezésre vetik magukat, hiszen másféle építkezés alig van. így történt Salgótarjánban, ahol az állami lakásépítkezések 90 száza lékára, ujabban az állampénztári épület munkálatára kaptak meg bizást. Hódmezővásárhelyen is kapott egy ilyen szövetkezet engedélyt, ahol azonban az iparűzésnek véget vetett egy kihágási eset. — A miniszter harmadfokon felmentette ugyan a szövetkezetet a kihágás alól, azonban az elsőfokú iparhatóságot felszólította, hogy az iparengedélyt haladéktalanul vonja vissza. A mi niszter határozatának indokolásában megállapította, hogy az építőiparok társas alakulatokban csak akkor gyakorolhatók, ha az önálló iparűzés törvényes kellékeivel a társulok mindegyike rendelkezik s igy jogi személvek iparűzési jogosítványt nem kap hatnak, hanem csak építési vállalkozói iparra. Az építési vállalkozó viszont maga nem építhet, hanem az elvállalt építést csak arra jogosult építőiparossal végeztetheti el, aki azonban ebben a minőségben az építési vállalkozónak nem lehet alkalmazottja, hanem önálló iparosnak kell lennie. Egy készölő kártyabarlangot leplezett le a rendőrség Békéscsabán~ Tizenkétszemélyes bakk-asztal Csirájában fojtották Egy minden tekintetben veszedel mes, nagyarányú éppen megnyílófélben levő kártyabarlangot leplezett le a békéscsabai államrendőrség, mielőtt még a kártyabarlang létesítői több szerény és naiv vidéki vagyonos embert a körmei közé tudtak volna csipni. Ez a leleplezés elsősorban is Jánossy Gyula rendőrfőtanácsosnak az érdeme, aki páratlan rendőri szaktudása és éles gondolkodása révén az első pillanatban átlátta annak a néhány budapesti embernek a szándékát, akik már hetek óta egyesület, klub létesítése vagy más ürügy címén puhatolóztak Békéscsabán egy kártyahelyiség megalapítása érdekében, hol aztán kitanult, nagyvilági kártyások vezetése alatt a különböző eltiltott és veszedelmes szerencsejátékokat űzték volna. Ebből a célból jöttek hetekkel ezelőtt Békéscsabára a Hadviseltek Gazdasági Körének megbízottai és itt az összes hivatalos fórumokat felkeresve bejelentették, hogy a belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabállyal működő egyesület megkezdte szervezkedését s elsősorban is Békéscsabát jelölték ki arra a célra, hogy innen a környék szervező munkálatát irányítsák. Jánossy Gyula főtanácsosnál is jelentkeztek ezek a megbízottak, aki azonban átlátva a helyzetet, gyanúsnak találta a szervezkedőket s igy nyomban intézkedett a jövevények minden lépésének és érintkezésének megfigyeléséről. Számítása valóra vált, amennyiben a megfigyelések eredménnyel jártak. Megállapították ugyanis a rendőrség közegei, hogy a Hadviseltek Gazdasági Körének megbízottai nem másért, mint egy kártyaklub létesítése végett tartózkodnak Békéscsabán. A megbízottak szándéka jóval tul haladt a város szerény keretein, mert tagokul nemcsak békéscsabaiakat és a környékbelieket akartak megnyerni, hanem budapesti, aradi és más nagyobb városbeliek is be voltak vonva. Mindenesetre a cél az volt, hogy a vidék szolgáltassa a pénzt, mig a budapestieket a pénzt beseprő „mesterek" alkotják. Az eredményes és gyors nyomozás során a rendőrség közegei pon tosan megállapították, hogy a hadviseltek egyesületének megbízottai Békéscsabán nem is olyan ártatlan agitációt fejtenek ki, amennyiben a Kiss Ernő-utca 4. szám alatti házban egy kényelmes, előszobával ellátott háromszobás lakást béreltek ki havi 2 millió koronáért, melyet be is rendeztek. Az összegyűjtött, súlyos adatokat tartalmazó megállapítások után a egy Kis Ernő-utcai házban — meg a szervezkedést rendőrség Jánossy főtanácsos vezetése alatt kiment szerdán délelőtt a jelzett helyre és ott váratlan házkutatást tartott. Sejtelmeikben, feltevéseikben nem csalatkoztak, mert a ház albérletbe adott 4 helyiségében a törvényileg eltiltott és üldözött szerencse- és hazárdjátékok legkülönbözőbb, egyben legveszedelmesebb fajainak egész sorozata tárult szemük elé. A Kiss Ernő utca 4 szám alatti ház elég csendes és szolid kinézésű. Bejárata a Guttenberg utcából van. Kapun keresztül a foiyosóra érünk, itt kétszárnyas ajtók vannak, bejárat azonban jobbra egy kisebb ajtón van. Ezen át egy konyhaszerű helyiségbe jutunk, amelyet függöny választ ketté. Az első részben fogadta volna portás a vendégeket, mig másik részében tűzhely van esetleges főzésre és egy állvány rajta poharakkal és szervizekkel. Ugylátszik mulatozásokra is berendezkedtek. A következő helyiség a dohányzó és újságolvasóterem kisasztalkákkal, szekrénnyel és bőrözött. párnázott székekkel berendezve. Van benne egy íróasztal is. Ez valószínűleg az Írásbeli munkák elvégzésére — tagfelvétel és belépődijak lefizetésére — szolgált volna. Ezután következik az igazi, egy nagyobb helyiség, melybe mikor beléptünk, egy hatalmas 12 személyes bakkasztal tárult szemünk elé, körülötte karosszékekkel. Ez a helyiség volt emberek, anyagi és társadalmi jólétének a tönkretevésére szánva. Van még egy belső szoba, melyben kártyaasztalok vannak felállítva a kisebb kártyázó társaságok számára. Rövidesen igy néznek ki a helyiségek, amelyeknek a külső rollón kívül fatáblájuk is van, úgyhogy innen hang vagy világosság nehezen került volna ki az utcára. Volt már a klubnak szerződtetett főpincére és portása is. Az egész dologról a lakás kiadói mitsem tudtak, sót azt hangoztatták, hogy a helyiségek berendezéseit nagyrészbea éjjel hordták oda azok a bizonyos megbízottak, akiket Szirmay Ignác budapesti tőzsdebizomá nyos, aki már külföldön is több kártyaklubbot létesített, Nagy Ele mér budapesti mérnök (ő lett volna a bankos) Krammer Dezső vendéglős, Stern Samu és Seidler Sándor főpincér személyében a rendőrség elcsípett és őrizetbe vett. Ezeknek kihallgatását folyamatba tették. A kártyahelyiségekben talált szerencsejátékokhoz szükséges zsetenokat, kártyákat stb. a rendőrség lefoglalta, míg a helyiségeket lepecsételte. Az esettel kapcsolatban szomorúan kell rámutatni arra a tényre, amelylyel minduntalan találkozunk, hogy egyes társadalmi egyesületek vezető emberei kevésbé ismert és megbízható emberekkel lépnek összeköttetésbe, ami aztáa az egyesület és annak vezető emberei kompromittálását vonja maga után. Nem tudni ennek tulajdonképpeni okát, de meg kell állapítani, hogy az ilyen esetek sorozatos bekövetkezte az egyes társadalmi egyesületek vezető emberei gyengeségenek, illetve meggondolatlanságának következménye. Ebből az alkalomból szükségesnek tartjuk az ilyen állásban levő sokszor magasrangu egyének figyelmét felhívni arra, hogy a jövőbea nagyobb elővigyázattal és tapintatossággal végezzék hivatásukat és nz őket megközelíteni akaró nyereség és péozhajhászók eüen a legnagyobb és legkíméletlenebb eszközökkel járjanak el. (n.) Békebeliujságkézbesités Békéscsabán Kovács Károly postafőnöknek, sok elismerést aratott postahivatalunk érdemes vezetőjének minden igyekezete oda tendál, hogy a postai szolgálat terén a legteljesebb mértékben állítsa helyre a békebeli viszonyokat. E célja felé komoly és elismerésre méltó lépéssel közeledett most, amikor hosszas utánjárással sikerült felhatalmazást kieszközölnie & kereskedelmi minisztériumtól arra, hogy külön hirlapkézbesitőket fogadhasson fel. A jövőben tehát minden újságolvasó házhoz szállítva kapja meg délután 2 és 3 óra között postán érkezett újságját ugy hétköznap, mint vasárnap és más ünnepnapokon is. Az előfizetőknek tehát vasárnap sem kell többé a postára járniok újságjukért, ha olvasni akarnak és bizonyára hálásan gondolnak ennek a kényelmesebb állapotnak a kivívásáért Kovács postafőnőkre. nnnraaM wnaama •••••iw «••—•• •!••••••• Gazdasági cseléd és munkás jutalmazás A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara régi szokásához híven az elmúlt esztendő legutolsó napjaiban is megállapította a hozzá beérkezett hiteles bejelentések adatai alapján azon gazdasági cselédek és munkások névsorát, akiket hosszú éveken — valósággal egy egész emberöltőn — át tanúsított hűséges és odaadó, munkaadóik érdekeit szolgáló munkáséletük jutalmazásául kamarai munkáskitüntető oklevéllel és egyenként ötven pengő pénzjutalommal kitüntetésben részesítésre érdemesnek talált. Debrecen sz. kir. város területéről Némethi János vincellér, aki 35 éve szolgál Weszprémy Zoltán ny. főispán, szőlőbirtokosnál, illetve családjánál, Hajduvármegye területéről Éberhard András gazdasági cseléd, aki 43 éve szolgál a Nagyváradi Káptalan tnikepércsi gazdaságában, Szabolcsvármegye területéről Balogh József gazdasági cseléd, aki 45-ik éve szolgál a K. Mándy-féle nyírbátori uradalomban, Szolnokvármegye területéről Török József gazdasági cseléd, aki 41 ik éve szolgál Jurenák Lajos pusztatenyői gazdaságában, Békésvármegye területéről Kata Imre gazdasági cseléd, aki 55-ik éve szolgál gróf Merán Jánosné körösladányi uradalmában, Biharvármegye területéről Papp János számadó juhász, aki 60 ik éve áll a jelenleg Grósz Zsigmond örö-