Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-12-21 / 289. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1926. december 21. A magyar tanya élete elevenedik meg előttünk dr. Gesz­telyi Nagy Lászlónak, a Duna­Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatójának a napokban megjelent „Magyar Tanya" (a megyar tanya­kérdés) cimü munkájában. űesztelyi Nagy László ma a magyar tanya­kérdés legalaposabb ismerője, aki évek óta fáradságos tanyalátogatá­sok kapcsán gyűjti az adatokat, a személyes tapasztalatokat, de emel­lett átkutatta a levéltárukat, könyv­tárakat és feldolgozta munkájában a magyar tanya egész irodalmát. E közel 190 oldalas munka első része a magyar tanyarendszer kiala­kulásával foglalkozik, amelyben a szerző a tanyabérdés múltjával, fej­lődéstörténetével foglalkozik s amely­ben források és nagyon értékes le­véltári adatok alapján tárja fel a magyar tanya múltját és fejlő­dését. A másodig részben a magyar ta­nyakérdék mai állását fejtegeti a szerző és ebben a részben a 10 ta­nyás vármegye statisztikai adatainak tömkelegét hozza szemléltetés céljá­ból az olvasó elé. Meglátjuk benne a tanya népességét, vallási, nemzeti­ségi, kulturális stb. statisztikáját. De ugyancsak meglátjuk benne a tanyai lakosság üzemi adatainak, adózási viszonyainak olyan értékes és érde­kes adatait, amelyek élénken állít­ják szemünk elé a magyar tanya­kérdést e vonatkozásokban. Az ada­tok tömegét találjuk az alföldi ta­nyavilág vasút, ut, pósta, távírda, telefon, stb. viszonyaira is, amely alapján teljes képet tudunk alkotni a magyar tanyakérdés mai állásá­ról. A közoktatásügyi, a közegész­ségügyi, közigazgatási, gazdasági stb. stb. adatok, tapasztalatok és vé lemények olyan plasztikus képét for­málja meg szerző e részben, amely bői a magyar tanyakérdésnek je lenlegi állását teljes mértékben meg­ismerhetjük, E részben dolgozza fel a szerző a tanyakérdés egész iro­dalmát, a tanyakérdéssel foglalko­zók eddigi törekvéseit és ezek után tér rá a harmadik részben a tea­nyakérdés jövőjére. E fejezetben saját tapasztalatai és a beszerzett vélemények figyelembe­vételével alkotja meg a jövő képét és kívánságait, ugy, hogy kis prog rammot ad a tanyakérdés összes szempontjaira. Ebben a szerző azo­kat a terveket, javaslatokat mondja el, amelyeket ó szükségesnek lát a tanyakérdés megoldása szempontjá­ból a jövő fejlődést illetőleg. Elismerés illeti szerzőt a hatalmas nagy nemzeti probléma felszinreve­téséért, propagálásáért, kidolgozá­sáért, hiszen ma minden rendelke­zésre álló eszközzel arra kell töre kedni, hogy e nagy nemzeti prob léma mielőbb megoldást nyerjen. E tekintetben már meg vannak az ada tok, meg van az ut, amelyen ha­ladnunk kell, csak az illetékesek­től függ e kérdés további megöl dása. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarát, amelynek kebelében, mint annak igazgatója fejti ki dr. Oesz­telyi Nagy László ezt a tevékeny­ségét, minden tekintetben elismerés illeti, hogy lehetőséget, módot ad arra, hogy e nagy nemzeti problé­mái felszínre vesse és annak meg­oldásáért dolgozni igyekezzék. Elismerés illeti meg a Magyar Társaságot, amely lehetővé tette a munka megjelenését. A Magyar Tanya 185 oldal, ára 50.000 korona. A Magyar Tanya­kérdés 149 oldal, ára 30.000 ko­rona. Megrendelhető a Duna-Tisza­közi Mezőgazdaságában Kamarában Kecskemét. A Szinyey-Merse kiállításának Rendkívüli művészi esemény szín­helye volt vasárnap d. e. 11 órakor a békéscsabai Közmüvelődésháza. Ekkor nyilt meg ünnepi keretek kö­zött a magyar művészvilág legkitű­nőbb reprezentánsait összefoglaló Szinyey Merse Pál Társaság pom­pás kiállítása, A kiállításról már megemlékeztünk. Itt csak a megnyitásról számolunk be. Már tizenegy óra előtt gyülekezett a közönség a Közmüvelődéházába, amelynek oszlopcsarnokában dísz­ruhás városi hajdúk állottak, ezzel is jelezve a város közönségének tisz­teletét és hódolatát a legnagyobb élő magyar művészek iránt. Vala­mivel 11 óra után már telve volt a szép nagy terem előkelő közönség­gel. Ámulva csodálta mindenki azt a sok gyönyörű képet, szobrot, plakettet, amely a nagytermet igen magasszinvonalu, ragyogó tárlattá varázsolta. Dr. Korniss Qéza városi kultur­tanácsos nyitotta meg a kiállítást. Klasszikus szépségű szavai, mint minden alkalommal, most is meg­ragadták a közönséget. Melegen kö­szönte és hálálta a Szinyey Társa­ságnak azt az áldozatot, amelyet a Csabára való lejövetele hozott e város kulturérzékének fejlesztése ér­dekében. Különös megbecsüléssel emlékezett meg városunk büszke­Pál Társaság megnyitása ségéről, Vidovszky Béláról, akinek nagyobb kollekciója van a kiálliá son. Végül felhivta a közönséget, hogy fogadja hálás szeretettel a művészi eseményt s részesítse azt abbaa a támogatásban, amelyet az megérdemel. Dr. Korniss Qéza gyönyörű szavai után dr. Lázár Béla, a magyar mü­gritikusok és művészi irók legna­gyobbika, a Petőfi és Szinyey Tár­saság tagja köszönte meg Békés­csaba város szeretetét, figyelmét. Köszöntötte Békéscsabát, amely va­laha Munkácsyt adta a világnak, amely Munkácsy óta a nagy faluból kulturvárossá fejlődött. Dr. Lázár Béla szavait hálásan fogadta a közönség, amely a meg­nyitás után közel két óra hosszáig gyönyörködött a kiállításban, amely­hez fogható Csabán még nem volt soha. Az első napon hat kép kelt el. Ez mindenesetre nagyon kevés, de nagyon sokan vannak, akik csak azért nem vásároltak, mert még nem tudnak dönteni, melyiket válasszák a sok abszolút értékű alkotás közül. A közönség egyébként nagy érdek lődéssel látogatja a tárlatot s bizo­nyos, hogy a hét folyamán a kör­nyék művészetekért lelkesedő társa­dalma is eljön Csabára, hogy lerója a legnagyobb magyar művészek iránt való hódolatát s örökértékü műkin­csekkel gyarapítsa vagyonát. A decemberi megyegyülés tárgysorozata Békésvármegye törvényhatósági bi­zottsága rendes közgyűlését decem­ber hő 28 án, kedden délelőtt 9 óra­kor tartja. A közgyűlés tárgysoroza­tán az alábbi nevezetesebb pontok szerepelnek : Alispáni jelentés a vármegye köz­állapotáról és a legutóbbi közgyűlés óta tett fontosabb intézkedésekről. A vármegye közigazgatási bizott­ságából a folyó év végén kilépő Ambrus Sándor, Korossy László, dr. Schriffert Ferenc, dr. Török Qábor és gróf Wenckheim Dénes tagok helyeinek betöltése. Esztergom vármegye körirata, a törvényhatóságok és községek terhein való könnyítések tárgyában. Csanádvármegye körirata a szol­gabirák utiátalánya tárgyában. A vármegye 1927 évi háztartási költségvetésének megállapítása tár­gyában belügyminiszter leirata. A vármegye 1927 évi közúti költ­ségvetése. A választott vármegyei bizottsági tagok sorában megüresedett helyek betöltése tárgyában ujabb határidő kitűzése. A vármegyei ebtartási szabály­rendelet módosítása tárgyában bel­ügyminiszteri leirat. Községi orvosok látogatási és ren­delési dijainak megállapításáról szóló módosított szabályrendelet jóvá nem hagyása ügyében belügyminiszteri leirat. Bodoky Ida és Lakatos Antal oki. gyógyszerészek kérelme, a Füzes gyarmaton felállítandó Il-ik gyógy­szertár ügyében. A vármegyei pénzek elhelyezése tárgyában való határozathozatal. A vármegyei közutak igénybevé­telére vonatkozó úthasználati szerző­dések. A székelyudvarhelyi főgimnázium anyagi támogatása. A Hadröá szövetség békésmegyei csoportjának segély iránti kérelme. A gróf Tisza István emlékdom­bormü megrendelése iránt alispán előterjesztése. A vármegyei hidak mázolási mun­kálatainak felülvizsgálásáról felvett jegyzőkönyv. A vármegyei testnevelési alap ré­szére az 1927. évi segély megálla­pítása. A vármegyei legtöbb adótfizetők­nek 1927 évre egybeállított név­jegyzéke. Szarvas község határozata községi ingatlannak a Wagner testvérek r. t. részére történt bérbeadása tár­gyában és az ellene beadott feleb­bezés. Orosháza község határozata Szél István községi mérnök részére el­adott beltelek ügyében, valamint az ellene beadott felebbezés. A tótkomlósi „Ujabb gőzmalom"­nak házi kezelésben való további megtartása és az ellene beadott fe­lebbezés. Csabacsüd községnek a községi javadalmi földek váltságára tárgyá­ban hozott határozata és az ellene beadott felebbezés. Szentetornya községnek a községi tanítók hadipótlékát megtagadó hatá­rozata ellen beadott felebbezés. Tótkomlós község határozata a tótkomlós—nagymajláti vicinális ut kiépítése tárgyában. Csorvás község határozata a tüz­oltószerek beszerzése tárgyában. Kondoros község határozata a csendőrségi laktanya elhelyezése tár­gyában. Doboz, Oyulavári községekben a segéd és kezelőszemélyzet minősíté­sének megállapítása és szervezési szabályrendeletének módosítása. Pusztaföldvár községben a takarék­magtári tartozások elengedése. A tótkomlósi elöljárók és községi alkalmazottak 1927 évi fizetésének megállapítása. Békésszentandrási községi alkal­mazottak hadipótléka. A szarvasi ref. egyház segélye­zése. A szarvasi csendőrlaktanya bérleti szerződése. Öcsöd község határozata az egye­temi ifjak segélyezése tárgyában. Békéscsaba városnak, a Békés­csabai Kisgazdák Szövetkezétével kötött területhasználati szerződése tárgyában kelt képviselőtestületi ha­tározata. A mezőberényi takarékpénztári részvényekből a község által történt jegyzése. Vésztő és Szegbalom községek 1925 évi gyámpénztári számadása. Halhatatlan miivészi alkotások láthatók még egy két napig a csa­bai Közmilvelődésházában. közönség a Kereskedelmi Alkalmazottak 1927 január 8-iki zártkörű táncestélyére készül, amelynek külön érdekessége lesz a meghívó Báli híradója. -wm (II

Next

/
Thumbnails
Contents