Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-27 / 168. szám

Békéscsab a. 192 6. julius 31 . Körösvidélc 5 Publikáció Békésen Hirdetéseket naponta d. u. 3 óráig vesz fel a kiadóhivatal Békéscsaba Szent István tér 18 A. Kovács Sándor I. Hajnal-utca 43. sz. a. lakosnak a Kaszmánkert­ben 500 négyszögöl kertje eladó. Eladó egy beltelkes kert 1 kat. hold a Nagykertben, esetleg két par­cellában is, bővebb felvilágosítás 111. Jantyik utca 8. sz. a. 111. Galamb-utca eladó. 17. sz. a. ház Oláh Mihály-féle föld 14 kis hold eladó. Értehezni III. ker. Hosszu­utca 50. sz. a. Tar Kovács Gábor I. Teleky-utca 37. sz. a. lakosnak vizesbáoomi 12 hold földje a kövesut mellett eladó. Eperpálinka literenként 45,000 H Seprüpúlinka literenként 50,000 K árban kapható a Békéscsabai Központi Szeszfőzdében. m ni Hti mi Hi nm ......... Kedden és szerdán nmit mtwii/'jy 5 Csütörtök és péntehen A regiment gyöngye Egy szerencsétlen bundás keservei 8 felvonásban Főszereplő Reinhold Sehünezel A legpompá­sabb humoru sláger vígjáték ütazás5weicon keresztül természetes feluételek 5 feluonósban. Qaumont Híradó Manón dráma 6 feluonásban. Főszereplők : Putty Lia, iűladimíp Gaidaroiu. Prévost abbé világhírű regényét viszi vászonra ez a hatfelvonásos dráma. A regény hősnője Manón, hőse pedig de Grieux lovag. — Eseményekben gazdag, színpom­pás jelenetekben, változatos fordu­latokban bővelkedik e regény, mely tartalma érdekességével a végső­kig fokozza a nézők kíváncsiságát. Nemcsak a regényt ismerőknek fog e film egy kedves szórakozást és élvezetet nyújtani, művészi kiállí­tása és rendezése pedig a modern filmtechnika pazar áldozatkészsé­gét jellemzi. Előadás hezdete fél 9~kor. Szombat és uasárnap Vndvllft Afrikában expedíciós film 5 felvonásban. Segítség! Rin Tin-Tin az alaskai csodakutya kalandja 6 felvonásban. Megérkezett a legujabb Dr Holló Gábor-féle Lakás­rendelet és kapható a Körösvidék Rt. könyv­kereskedésében. Hirdetéseket naponta délután 3 óráig vesz fel a kiadóhivatal. soffMolymtiot megkezdtük. Garancia mellett tanitunk ugy urakat, mint hölgyeket. Beiratkozások Simon testvéreknél Horthy Miklós-utca 81. Részletesebb felvilágosítás a Fiumei standon is szerezhető Simonnál. 56 53 Az öreg magyart is megtaláltuk. Kunyhója előtt egy fa­törzsön ülve lábait piszkálgatta. — Adj' Isten szomszéd! — Adjon Isten maguknak is! Hogy élhetnek még itt az urak? — Köszönjük, csak megvolnánk ! Miért nyomkodja olyan kegyetlenül lábujjait? — kérdeztem hirtelen támadt irtózattal, amint közelről észrevettem, hogy az öreg földi lábujjai közül mély likacsokból folydogál a vér. — Átkozott féreg ez! — sziszegte összeszorított fogai között, amint egyre tovább nyomogatta ki a gyulladásos he­lyeket. — Maguk nem ismerik még ? — Féreg? — De milyen pocsék féreg! Errefelé bisunak hivják. Va­lami földibolha ez. Ráugrik az ember lábára, kezire, belefúrja magát az eleven húsba és oda rakja petéit. Persze itt a meleg, eleven húsban dagadoznak, majd megélednek a peték s ha az ilyen likacsokat alaposan ki nem nyomkodja az ember, minden bentmaradó petéből uj féreg lesz. Szapora fene ez! Aki elha­nyagolja, annak egészen összefurkálja kezét-lábát. — Ehez mit szólsz Sándorkám ? — Ez is hozzátartozik a kávéültetvények tanulmányozá­sához. Nézd meg jól, hogy irhass róla. — Már én bizony éppen eleget láttam! Ezzel a féreggel igazán nem szeretnék közelebbi ismeretségbe kerülni. — Pedig eljön az ideje annak is, — vigasztalt az öreg. — Csak várják meg az urak, amig lekopik lábukról a cipő. Itt ugyan nem kapnak másikat helyette. — Ez uj probléma! Ezzel még nem is foglalkoztunk. Sándor, ma tennünk kell valamit! Itt nem maradunk topább egy napot sem! Itthagyjuk egészségünket, hogy azután egy szép reggelen, amikor már nem birjuk vállunkra venni a kapát, kidobjanak a pumák és a keselyük martalékául ? — Ezzel nem vetettünk számot... — szólt Sándor el­gondolkazva, mig fakó, barnára égett, vértelen arcáról egyre törülgette rongyos blúza ujjával a kigyöngyözö verejtéket. Az öreg hunyoritott egyet jelentőségteljesen, fájós lábaira állt és közelebb lépett hozzánk, mintha megértette volna gon­dolatomat és valami hasznos tanácsot, vagy útbaigazítást akart volna adni. De hirtelenében elakadt a szava, hátrafordult és az ajtófélfába kapaszkodva elbicegett előlünk konyhájába. — Nekem erre is vannak bizonyítékaim — mondtam fölé­nyes mosollyal az egyre jobban álmélkodó Sándornak, miköz­ben egyik bakancsomat lehúzva, kiszedtem belőle talpam alá rejtett útlevelemet és az újsággal kötött szerződésemet. — Hát ehez hogyan jutottál? — Ezt el sem veszitettem. A szerződés útlevelemben volt, azt pedig tegnap este, amikor lefeküdtem, óvatosságból párnám alá tettem. — Hogy jutott eszedbe ilyesmi? — Magam sem tudom. Valami ösztönös félelem, vagy óvatosság szállt meg. Éreztem, anélkül, hogy a bekövetkezett fordulatra gondoltam volna, hogy útlevelem elvesztésével eset­leg örökre bezárulhat mögöttem a visszatérés útja. — És velem mi lesz ? — Te itt akarsz maradni Ágnessel? — Igenis, Ágnessel, ha éppen tudni akarod, de nem itt! Én is irhatok a buenos-airesi állami repülőgépgyárnak, sőt Argentínának is van képviselete Rio de Janeiróban. Bizonyo­san tesznek majd értem is valamit és akkor megmutatom neked, hogy Ágnessel együtt megyek el innen! — Nonó! Én sem akartalak cserbenhagyni. Nyugodt lehetsz, hogy az én okmányaim biztosan kinyitják a te mene­külésed útját is. Csak várnunk kell. írjuk meg levelünket a holland konzulátusnak, azután pihenjünk le, gyüjtsünk erőt, mert még sok megpróbáltatás várhat ránk a válasz meg­érkeztéig. — írjunk, de mivel és mire ? Se tollúnk, se tintánk, se papirosunk, de még csak egy rongyos kis ceruzavégünk sincs. Az ujjunkkal a tenyerünkbe hiába irunk. Ugve, most jó volna csak egy kis végecske is abból a sok ceruzából, amit közel egy évtizedes ujságiróskodásod alatt elrágtál! Gondoltad volna valaha a rengeteg papiros és irószerszám kifogyhatatlan birodalmában, hogy egyszer éppen ezeknek a hiányán bukik el életed megmentésének ügye ? — Bizony erre én egy percig sem gondoltam, minthogy okom sem volt rá. Papirosunk van elég nagy, itt az én szer­ződésem, amelynek hátulsó félive teljesen tiszta, ceruzát pedig pótol könnyen blúzomnak akármelyik ólompitykéje. Milyen szerencse, hogy Braziliában még divatban vannak az ólom­gombok !

Next

/
Thumbnails
Contents