Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-27 / 144. szám

Békéscsaba, 1926. juniu s 2 0. Körösvidék 433 Miiasztalosok Szövetkezete Bpest IV., Vigadó-tér I. (ezelőtt Kristóf-tér 2) Teljes lakásbere nd ezés a legegyszerűbbtől a leggazdagabbig elsőrangú kivitelben Tisztelettel értesítem a n. é. lo­vattartó és lótenyésztő közönséget, hogy a jövő hó 1-én patkoldámal megnyitom, ahol mindennemű kóros, beteg pa­ták gyógypatkolását, u. m. : idült szarurepedés, ferde, nyircsonttöré­ses, rokkant, terült, meredek vagy mankóállásu, vérfoltos, gyűrűzött vagy bárminő más bántalomban szenvedő beteg lovak patkolását végzem. Azonkívül mindennemű rendes patkolást is, u. m.: nyerges ver­seny-, kocsi verseny-, könnyű hin­tós-, igás és nehéz terű biró hegy­mászó lovak patkolását is végzem. Célom a sántaság megszüntetése és a lovak minden időbeni hasz­nálhatósága, amely bizony nem egy esetben vette el kedvét a gazdá­nak kitűzött célja elérésétől. Tudá­som s gyakorlatom két évi gyógy­kovácsi iskola, huszonegy évi gyógykovácsi és főpatkolómesteri gyakorlatom a kincstárnál. Szives pártfogásukat kérve az uri és gazdaközönségnek, vagyok tisztelettel SZABÓ PÁL, Békéscsaba, Prónay-u. 52. sz. nyűg", m. kir. főpatkolómester. J VÁGÓ REZSÓ 5 \ Telefon 229. RT. békéscsabai fiókja. Telefon 228. V Békéscsaba, Szent Istuán-tér 12. sz. Jjj Bayer*házban. vmmmw.mmv la porosz fiitőszenek la kétszermosott porosz kouáesszén la fütő porosz diókoksz tűzifa, faszén, élesdi mész, cement, la elszigetelő aszfaltpapir minden mennyiségben a legolcsóbb napiárak mellett. Iroda Kondorosi csárda nagyuendéglő haszonbérbe kiadó Mely áll négy teremből, szép berendezéssel, lakás, éléskamra, jéguerem, nagy pince, kuglizó, szép kerthelyiség és táncterem. Föluilágositást ad a tnlajdonos szombaton, uasárnap (leuélre nem uálaszolok). Csak tőkeerős egyének jelentkezzenek. Liker Mihály, Kondoros. Kapható: Gyógyszertárakban, drogériákban és háztartási üzletekben. NütrásyáKro előjegyzéseket már most felveszünk: ti. m. : Ásványi-szuperfoszfát Thomassallak és Mésznitro­génre őszi szántás alá (Nagysziktér) Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete 20 tossággal kell őrködnünk, hogy be ne hálózzanak holmi szél­hámosok. De ezzel az ártatlan gyermekkel szemben, aki való­színűleg egy könnyelmű lépés áldozata, kötelességeink vannak, amelyeket fenntartás nélkül kell teljesítenünk. - En még ebben a kötelességteljesitésben is óvatos aka­rok lenni. Ha tehát azt tanácsolod, hogy tegyek eleget a leány meghívásának, akkor arra kérlek, jöjj te is velem, mert akár­mennyire szeretnék is átvenni valamennyit a te jóhiszeműsé­gedből, valami nyugtalanítót mégis találok ebben a dologban. Rövid tanakodás után végül is abban állapodtunk meg, hogy mihelyt beesteledik, lelopózunk a 7-es számú fedélközre, amelyet egészen átkutatunk, ajtóit, ablakait, szellőztetőit és csatornáit megvizsgáljuk és a terep megismerése után olyan fedezéket szemelünk ki, ahonnan szükség esetén mindketten egymás mellett védhetjük magunkat. Ismert környezetben min­dig bátrabb az ember! 17 legyen kiprüszkölni orrából, szájából a kellemetlen szappanízt. Érdekes volt, hogy a meghívónak azt a részét, amely áz avatandók öltözékéről intézkedett s fürdőkosztümöt, vagy ruha­nélküli megjelenést irt elő, nagyon sokan nem vették komolyan, hanem teljesen felöltözve, (sőt némelyek határozottan ünnep­lőbe húzva ki) járultak Neptunus szine elé. A medencébe állított szerecsenek persze nagylelkűen igyekeztek a testükön feketéllő olajos koromból inkább többet ajándékozni a kezeik között elázott hölgyek fehér csipkéire, mint kevesebbet. Aki a medencében ellenszegült a néger asszisztensek akaratának és nagyon rúgkapált karjaik között, azt addig már­togatták a sósviz alá, amíg meg nem jámborodott s csak azután tették ki a túlsó oldalon a fedélzetre. A nézőközönség persze pokoli kárörömmel hahotázott a korommal sávozott, tapadó, csuromvizes ruhák láttára. Még javában szánakoztunk és nevetgéltünk az utolsó ál­dozat leszereplése felett, amikor a magas udvari méltóságok egy-egy tömlőt kaptak hónuk alá és süvöltözve feltörő vastag sugarakban fecskendezték ránk, gyanútlan nézőkre a medence vizét, hogy senkise maradjon szárazon a nagy nap örömére. Hanyatt-homlok rohantunk kabinjaink felé a veszélyeztetett fedélzeti területekről. Menekülés közben zsebembe nyúltam zsebkendőmért, hogy az arcomba csapott vizet letöröljem. Nagy meglepetésemre kezem egy lezárt s nevemre megcímzett borítékba ütközött, amelyet észrevétlenül csempészhetett zse­bembe valaki a nagy tolongásban, amíg az avatást figyeltem. A boríték jobb felső sarkán bélyegnagyságu, recés keret­ben egy tintával rajzolt halálfej ékeskedett, mig a cimzés alatt nagy betűkkel „szigorúan bizalmas" jelzés volt. Első pillanatban az a gondolatom támadt, hogy Sándor akar megtréfálni. Nem bontottam tehát fel a levelet, hanem mosolyogva elébe dobtam. — Mára (mondtam neki) elég volt a tréfából. Ezt inkább holnapra hagyhattad volna. A hatás nem olyan volt, amilyenre számítottam. Sándor meglepetten nézett rám, majd az elébe pottyant borítékra. Fel­vette, forgatta, nézegette és méltatlankodva felelt: — Tán te szeretnél beugratni ? — Pályatévesztett ember ! Miért nem mentél színésznek ? Ha itt utazna velünk a brazíliai nemzeti színház igazgatója és Migend: A brazíliai aranyhegyek árnyékában. 2

Next

/
Thumbnails
Contents