Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-26 / 143. szám

Ara lOOO Korona Békéscsaba, 1926. junius 26 . Szomba t VII. évfolyam 143 . szám Páneurópa (vk) A politikai élet mindig vet fel uj gondolatokat, uj törekvéseket. Sokszor a cél, amelyet maguk elé tűztek az emberek, nemes, magasz­tos s az uj ideálok felé törtetőket a legideálisabb érzelmek fűtik. Sok­szor azonban a nagy szarak kicsinyes érdekeket takarnak s az uj eszme képviselői önzők, titokban a maguk egyéni céljait akarják másokkal meg­valósíttatni. Valahogy ez az érzésünk akkor, amikor a Páneurópa gondolatának felvetőivel állunk szemben Néhány magyarul beszélő politikus dobta el ezt a szót a politikai életbe. Kétség­telen, hogy szépen hangzik a szó, az is tetszetős, ami mögötte van. Hiszen a kimondott és hangoztatott cél ez: megteremteni egy olyan szö­vetséget, amelynek keretében békes­ségben élnek egymás mellett Európa népei egy célt tartva szem előtt, az egyetemes európai érdekek meg­védését s az európai ember boldog­ságának szolgálatát. Az első pillanatra megkapja az embert ez a gondolat. Milyen jó is volna teljes békességben együtt élniök az európai nemzeteknek! Olyan szo­ros szövetségben, amely lehetetlenné tenné a további háborút, az egve­netlenkedést, a gyűlölséget. Ez a szövetség valóban megteremtené a vágyva-vágyott igazi békességet. Bizonyos, hogy mindenki előtt tetszetős ez, de ha az ember gon­dolkodik „Páneurópa" megvalósítá­sának lehetőségéről, akkor mindjárt egy csomó aggodalom ötlik fel agyá­ban. Elsősorban is az tűnik fel, hogy az eddigi „pán" mozgalmak homlok­egyenest ellenkező céllal alakultak, mint ez. A pánszlávizmusnak, a pán­germanizmusnak, a pánmohameda­nizmusnak .. . mind az a célja, hogy az egész világon uralkodóvá tegyen egy nemzetet, egy fajt, vagy egy vallást. Ez a mozgalom pedig a nemzeti törekvéseket el akarja nyomni az európai érdekek szolgálatában. Itt van mindjárt egy súlyos hiba. A nemzeti érzés sokkal erősebb minden népben, semhogy azt el lehetne fojtani bármilyen hangzatos célkitűzéssel. Velünk született szent érzés ez, hatalmas erő, amelynek elnyomása nemcsak lehetetlen, hanem egyenesen veszedelmes is. Önkéntelenül felébred az ember­ben az a gondolat, hogy vájjon nem az „utódállamok" aggodalma találta-e ki a „Páneurópa" gondolatát ? Nekik jó volna most egy teljes „kibékülés." Mert a páneurópai szövetség azt je­lentené, hogy ennek keretén belül véglegesen ismerjük el a mai ország­határokat, kapcsoljunk ki minden harcot s igy automatikusan öljünk meg minden irredenta törekvést. De még nagyobb lesz a bizalmat­lanságunk, ha a .Páneurópa" moz­galom reprezentánsait vesszük figye­lembe Csupa baloldali nevek. Olya­nok, akik a világpolgárságot szeretik hirdetni, akik már régen hátatfordi­tottak a nemzeti törekvéseknek. Csak természetes, hogy az „emigránsok" nagy lelkesedéssel kapcsolódnak e mozgalomhoz. Hiszen egy ilyen nem­zeti korlátokon felülálló szövetség rehabilitálná őket. Ennek meggondolása önkéntelenül veti fel bennünk azt a gyanút, hogy azok a külföldön csatangoló haza­árulók nem is a nagy cél, hanem a maguk kicsinyes, önző céljaik érde­kében lelkesednek Páneurópáért. — Hátha abban az uj szövetségben még ők is szóhoz jutnának, hátha ők, az „európai lények" most még vezetéshez, husosfazékhoz is jut­nának ! Ha pedig ők újra átvehetnék a gyeplőt, akkor már nem is kétséges, hogy mit jelentene a Páneurópa gondolata. Ugyanazt, amit az ő ve­zetésük alatt jelentett a forradalom, a szocializmusnak és a kommuniz­musnak uralma. Zsidó uralom volt az, amelynek mindenekfelett való cél­jául a zsidófajnak abszolút fölényét, tizezer zsidónak ötszázmillió keresz­tény felett való zsarnokságát tűznék ki. Nagy okunk van rá, hogy attól féljünk : a páneurópizmus egyet je­lentene a pánjudizmussal, a zsidóság mindenütt való uralmával. Ezért kell a magyar népnek aggó­dással, tartózkodva fogadni a Vám­béry Rusztemék „nagyszabású" po­litikai mozgalmát. Elkészült a nosztri­flkált padikölcsönök fegyzéke Budapest, junius 25. A nosztrí­íikált hadikölcsönök jegyzékbe fog­lalása befejezéshez közeledik és a legközelebbi napokban megjelenik az a könyv, amely feltünteti azo­kat a nosztrifikált hadíkölcsönöket, amelyek forgalomképesek. Gazdák fanulmányi kirándulásai A mai nehéz időkben elsősorban célunk kell legyen a falusi gazdál­kodó kisembereket megismertetni azokkal az ujabb gazdasági intéz­ményekkel és eszközökkel, melyek segítségére vannak a gazdának a többtermelés előmozdításában vagy a mezőgazdasági tudomány c»k előre­vitelével foglalkoznak. E célt legjobban szolgálják azok a tanulmányi kirándulások, melyek­nek keretében a falusi gazdák egy­egy mintaszerű állami vagy magán­gazdaságot keresnek fel, hogy ott közelebbről szemléljék meg a mo­dern gazdálkodáshoz szükséges eszközöket és módszereket, s azo­kat eltanulva, otthon saját gazda­ságukban is meghonosítsák. A Faluszövetség a hozzáfordu­lóknak tanulmányi kirándulás pro­grammot állit össze, annak a meg­szervezésére és vezetésére önzet­lenül vállalkozik. Legújabban Kiszomborban mű­ködő faluszövetségi fiók rendezett a Faluszövetség rendezésével ta­nulmányi kirándulást a mezőhe­gyesi ménesbirtokra, hogy a fiók­szövetség tagjai e legintenzívebben kezelt mezőgazdasági üzemünk megtekintésébői sokoldalú gazda­sági ismeretre tegyenek szert. Sarkad város lesz A „Körösvidék" munkatársa írja: Régi keletű az a mozgalom, amely­nek célja az, hogy Sarkad nagy­község rendezett tanácsú várossá alakuljon át. Most arról is szó van, hogy járási székhely legyen-e Sar­kad, vagy város. Ugy halljuk, hogy a várossá való átalakulásnak egyre több a híve és ez a kérdés legköze­lebb már a képviselőtestület közgyű­lésén is szóba kerül. Örömmel üdvözölnők a mozgalom sikerét. Sarkad olyan fejlődő köz­ség, amelynek igazán minden oka és alapja megvan ahoz, hogy szép, vi­rágzó, egészséges várossá legyen. Megkesdíe nyári szünetét a nemzetgyűlés Budapest, junius 25. A nemzetgyűlés mától kezdve októberig szünetel. A mai ülés végén Szcitovszky Béla elnök visszapillantást vetve a nemzetgyűlés munkájára, az országra bőséges Istenáldást, a képviselőknek pedig kellemes üdülést kívánt. A nemzetgyűlés tagjai lelkesen megéljenezték az elnököt. Az ülés 1 órakor ért véget. •••••••••••••••••••••••••()••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••M Két héten belül kibocsájtják a felülbélyegzett bankókat Budapest, jun. 25. A pengő felülbélyegzéssel ellátott bankjegyek előreláthatólag 2 héten belül, julius elején kerülnek forgalomba, mig a végleges uj címleteket az őszi hónapokban, szeptember végén, vagy október elején bocsájtják ki. Julíusban megkezdik a falusi kislakások építését Budapest, jun. 25. Juliusban 20 millió aranykoronát utal ki a kormány közmunkák cél­jaira. Ebből az összegből megkezdik a falusi kislakások építését. Erre nagyobb összeget szánnak, a fennmaradó összegeket pedig utak építésére és útjavításra fogják felhaszoálni. Huss: százaléKlcal romlottalt a terméskilátások Budapest, junius 25. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vezetője kijelentette, hogy a szakadatlanul tartó esőzés a terméskilátásokat bizonyos fokig lerontotta. Arról nem érkezett jelentés, hogy az ország bármely területén katasztro­fális károkat okozott volna a kedvezőtlen időjárás, annyi azonban meg­állapítható, hogy mintegy 20 százalékkal rontotta le az elmúlt rossz idő­járás a terméskilátásokat. Egyébként a Duna a káposztásmegyeri vízmü­veknél elérte a felső gátakat és ha még 20 cm.-rel emelkedik, akkor erősen próbára teszi a gátak védőképességét.

Next

/
Thumbnails
Contents