Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-22 / 139. szám

Békéscsaba, 1926. junius 2

0. Körösvidék ARANYLÁZ tragikomédia 10 felvonásban A világ leghíresebb és legpompásabb filmje. Irta, rendezte és a főszerepet játsza CHARLIE CHAPLIN Műsoron: kedden, szerdán és csütörtökön Meghívó. Az Endrődi Keresk. Részvénytársaság

1 az 1926. évi április hó 12-én tartott és elnapolt IX. évi folytatólagos rendes közgyűlését 1926. évi junius hó 29-én délelőtt 9 órakor az Ipartestület nagytermében tartja meg, melyre a tisztelt részvényesek meghivatnak. Tárgysorozat : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyvvezető és hitelesítők kirendelése. 3. Az igazgatóság előterjesztése a 7000/1925. P. M. sz. rendelete folytán 1925. évi január hó 1-én felértékelt megnyitó mérlegnek, az uj alaptőkének és tőketartaléknak, a részvények uj névértékének megállapítása és a régi részvények összevonása iránt. A felértékelésre vonatkozó felügyelőbizottsági jelentés. Ezzel kapcsolatosan beérkezett szakértői vélemény bemutatása. 4. Az alapszabályok 3., Í.8., 20. és 26. szakaszainak módosítása. 5. Az igazgatóság jelentése az 1925. üzletévről. 6. Az 1925. évi zárszámadások beterjesztése a felügyelőbizottság jelentésével és a mérleg megállapítása, valamint a felmentvény megadása. 7. Intézkedés a tiszta nyereség hovaforditása tárgyában. 8. Igazgatóság választása. 9. Esetleges indítványok, melyek a közgyűlés előtt legalább 3 nappal az igazgatósághoz írásban beadattak. Az Igazgatóság. STOLZLEFELE a legideálisabb háztartási be- | főttes üveg. Minőségben min- j den hasonló üvegnél jobb, j tehát árban a legolcsóbb ! I Ügyeljen a bevásárlásnál sa- j ját érdekében az üvegen ol- | vasható ULTREFORM névre, j Kapható minden szakmabeli j L

üzletben. Kívánatra ingyen í ismertető szakácskönyv. sofförtanfotyomot Garancia mellett tanítunk ugy urakat, mint hölgyeket. Beiratkozások Simon Testvéreknél Horthy Miklós-utca 81. Részletesebb felvilágosítás a Fiumei standon is szerezhető Simonnál. 16 Néhányan, akik először utaztunk ugyan át az egyenlítőn, de nem óhajtottunk személyesen is résztvenni a felavatás örömeiben,^a már régen felavatott öreg tengeri medvék jelentékeny csoportjával együtt az alsó nézőtér fölé erkélyként kinyúló, emelődarukkal beépített keskeny fedélen tolongtunk, ahonnan az egész ünnepélyes aktust jól láthattuk. Neptunus őfelsége először is a hajó derék kapitányát, majd egész tisztikarának minden tagját tüntette ki sajátkezüleg konzervesdobozok fedeléből és különböző zöldségekből összeállított érdemrendekkel azért a kiváló munkáért, amellyel hajónkat idáig elvezették. A kitüntetettek nevében a kapitány mondott köszönetet ékes beszédben, amire a banda éktelen recsegéssel fujt tusst. Az avatandók (hölgyek, urak, ifjak és érettkoruak vegyesen) egyenként lépdeltek végig a hosszú folyosón s a kitüntetett tisztikar sorfala között, (arcukon ünnepélyes elfogódottsággal) egészen Neptunus szine elé. Gondosan ügyelt néhány markos matróz arra, hogy amig egy-egy jelentkezőt „elintéznek," a többi avatandók be ne láthassanak a folyosón keresztül a medencéhez, mert máskülönben valószínűleg kevesen óhajtottak volna ünneplő ruhában, vagy még fürdőkosztümben is Neptunus hűséges alattvalóivá szegődni. Az avatás abból állt ugyanis, hogy a megilletődött ábrázatú jelöltet, miután Neptunus papja ráolvasott egy-egy matróz szerencsekivánatot, felkisérték a lépcsőre, ráültették a medence szélén emelkedő hátatlan lócára, s mig a borbély nagy faborotváját fülére akasztva, egy konyhai moslékosvederben meszelővel szappanhabot habart, addig az anyakönyvvezető hivatalos hangon kérdezgette az avatandó nevét és személyi adatait. Amikor pedig az felnyitotta száját, hogy illő komolysággal feleljen meg a feltett kérdésekre, a borbély, aki időközben felverte a moslékosvederben a szappanhabot, meszelőjével végigsimogatta az áldozat barátságos ábrázatát, bölcsen ügyelve természetesen arra, hogy legtöbb szappanlé az orrába és a szájába jusson. Ez a kellemetlenség azonban csak egy pillanatig tartott, mert a következő minutában a medencében ugrándozó fekete harcosok hangos diadalordítással rántották le a hátatlan padról az atyafit és barátságosan megölelgetve, többször egymásután a sósviz alá nyomták, hogy azután módja Keresztelés az egyenlítő alatt és egy furcsa levél, amely titokzatos módon került hozzám A Kapverdí szigetek mellett október 3-án haladtunk el. Hajónk zászlóhajtással fogadta a szigetőrség hasonló üdvözlését. Azóta egy morzsányi szárazföldet sem láttunk. Tízezer tonnás hajónk 4400 lóerővel átlag óránként 15 mérföldes sebességgel vitt délnyugatnak és ilyen tempó mellett is a Kapverdi szigeteknél 9—10 napra vettünk bucsut a szárazföldtől. Azt hiszem, a mai hatalmas, modern, tökéletes vizijárműveken is a szivére megy még a legmegátalkodottabb embernek is — legalább egy pillanatra — az a gondolat, hogy hosszú tiz napon és tiz éjen át nem lát maga körül semmit, de semmit a feneketlen sósvizen kivül. Tiz nap elég idő arra, hogy megunja az ember a hajónak minden zugát, minden stewardját és minden ásítozó utasát. Unja már lesni a viz színéről fel-felpattanó ezüstös repülőhalak rajait s a hajó után csatlakozó falánk halóriásokat. A hajózenekar minden müsordarabját kívülről tudjuk már és elszökünk a hajón ülő melegben a lampionos táncestélyek elől. Ezt a hangulatot csak a matrózvilágban ősidőktől szokásos egyenlítői ünnepély zavarja meg egy napra a braziliaí partok eléréséig. Október 7-ére virradó éjjel haladtunk át az egyenlítő vonalán. Október 7. keddi napra esett. A rezesbanda jókor reggel bejárta a hajó összes fedélzeteit és folyósóit. Valami naivan egyszerű dallamot játszott ébresztőül, ami leginkább ahoz a gyermekdalhoz hasonlított, hogy „Messziről jön egy madárka, csőrében hoz levelet..." Lehet, hogy az is volt, csak nehezen ismertem rá, mert az álmatlanul töltött éjszaka után alig akartak kinyílni szemhéjjaim. Mégis valami kellemes érzés fogott el az egyszerű muzsika hallatára. A hajnali esőnek már nyoma sem