Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-02 / 123. szám

Ára ÍOOO Korona. Békéscsaba, 1926. junius 2

. Szerd

a VII. évfolyam 123. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K GONDOLATOK * Néíyány francia ujságiró — természetesen a zsidó radikálisok fajtájából valók — megint erőlködik a francia sajtóban s szidja Magyarországot a frankperből kifolyólag. Nem tartják elég szigorúnak az Ítéletet, amelyet a magyar biróság hozott. Senki sincs meglepődve azon, hogy ennek a kitűnő nemzetnek, amely többek között a pénzhamisításra is tanítgatta a világot — egy-két fajtájához méltó tagja még mindig gyűlöletet hirdet. Hiszen a francia nép egyebet sem tesz a háború óta, mint gyűlöl. Nemcsak a fő ütőereit vágta el a legyőzött államoknak, hanem minden volt ellenségét szeretné kiterítve látni. Az a vérszomjas nép, vagy legalább is annak gonoszabbik része gyönyörködik a haldoklók vergődésében. a tehetetlenül vonaglók kínjaiban. A francia sajtó egy részének gyűlölködő tevékenységénél csak a magyarul iródó zsidó újságok manővere utálatosabb. Az, amely odaszegődik a Sauerweinok mellé, hogy árulkodjon, lázítson. Mennyivel szebb, magyarabb és nemesszivübb az a mozgalom, amelyet a magyar társadalom megindított a frankper rabjainak kiszabadítása érdekében! Nem akarja senki azt hirdetni ezzel, .hogy nem tártja bűnösöknek azokat, akiket á biróság elitélt. A kegyelmi kérvény csak azt hirdeti, hogy sajnáljuk szivünk mélyéből azokat, akiket a hazafiúi lélek (— ha mindjárt rosszul értelmezett hazafiság is —) belevitt egy szerencsétlen botlásba. Ez a kérvény csak azt hirdeti, hogy testvérünknek tekintjük továbbra is azokat, akik fanatizmusukban mindent kockára tettek, még a becsületet is, akik hazájukért mindent elszenvednek, még a börtönt is. * jlz emberi gonoszságnak és elvetemükségnek még ebben a példátlanul romlott korban is megdöbbentő megnyilatkozása a szabadjakabszállási gyilkosság. Emberölés az oltár előtt 1 Csak a legsötétebb középkor bünkrónikájában lehet ilyet olvasni. Hiszen az a tény, hogy egy a szolgálatát végző, imádkozó papot a buzgólkodó hivek soraiból valaki orvul lelő — ez nemcsak embertelenséget, állatiasságot jelent, hanem tökéletes romlottságot is. Az a gyilkos csak cinikus istentagadó, önmagával és a világgal meghasonlott emberi söpredék lehetett. Eltekintve attól, hogy a vérengző gazember dühe és boszuja ártatlan ember életét oltotta ki, maga a bűntény is mélységes megdöbbenést kelt a jóérzésű emberek lelkében. Ez az eset is azt hirdeti, hogy sietve tenni kell valamit. Foglalkozni kell a tömeggel, a kevés műveltségű, vagy műveletlen néppel. Meg kell már egyszer végre értenünk, hogy kétségbeejtően elhanyagolják minálunk a nép ügyét. Nagyon keveset törődnek anyagi életlehetőségével is, gazdasági helyzetével, lelkével pedig még kevesebbet. Ez a hanyagság azután lassanként lezülleszti a köz gondolkodását, elsorvasztja az erkölcsöket s megteremti a mindenféle bűnre könnyen hajló diszpozíciót. Nem lehet másként segíteni ezen az általános lelki fertőzöttségen, csak ha a bajnak a gyökeréig nyulunk : ha sokat, komolyan és szeretettel foglalkozunk az emberekkel, a kultúrától messze eső néppel. Angol védelem a francia támadfísoK ellen A francia lapok újból megkezdték a támadást Magyarország ellen. Magyarország érdekében Sir William Qood megkezdte tevékenységét és valószínű, hogy Lord Róbert Cecil is vállalkozik erre Genfben, Debreceni komunisták a törvény előtt Debrecen, junius 1. A Vági-párt miskolci vezetőségének tagjait, Weiss Sándort és Frank Miklóst, akik annakidején a párt budapesti központjából kapott röpiratokat terjesztették, a debreceni központi vizsgálóbiróság még a mult év oktoberében letartóztatta. Azóta mindketten a debre-« ceni ügyészség foglyai. Az ügyészség elkészítette a vádiratot és az egyik debreceni lap értesülése szerint a főtárgyalást, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, junius közepén tartják meg. Esküit ügyét 23-án tárgyalfa a Kúria Budapest, junius 1. A Kúria június 23-ára tűzte ki az Eskütt-ügy tárgyalását. A Tábla ítélete ellen ugyanis, amely Esküttet 5 évi fegyházra Ítélte, Eskütt védője semmiségi panaszt jelentett be. Zadravecz visszavonul a Ferencrenáiek kolostorába Buöapest, jun. 1. Zadravecz István tábori püspök rövidesen lemond erről a méltóságról és ismét visszatér a Ferencrendiek zárdájába. Zadravecz utóda Luttor Ferenc dr. balatonfüredi plébános lesz. Szerdán itél a tábla Lédererne ügyében Céáerert megint kihallgatták Budapest, jun. 1, A Léderergyilkosság tárgyalását ma d. e. háromnegyed 10 órakor folytatta a kir. Tábla Kállay-tanácsa. Elnök felolvastatja a Lédererre vonatkozó hadbírósági Ítéletet, amely szerint a hadbíróság Léderert kötéláltali halálra ítélte. Ezután behozatja Léderer Gusztávot és elébe tárja a hadbíróság előtt tett vallomását, amelyben ö a gyilkosságot beismeri. Elnök kérdésére, hogy fenntartja-a ezt a vallomását, Léderer kijelenti, hogy ezt nem tartja fenn, mert eddig ő mindenkit csak félre akart vezetni. A gyilkosság ugy történt, hogy dulakodás közben lőtte le Kodelkát. Elnök ezután Léderert kivezetteti. A tárgyalás tart. Budapest, junius 1. Lédererné bünperében a Tábla befejezte a bizonyítási eljárást, majd szünetet rendelt el. Szünet után elmondták a vád- és védbeszédet. Az ítéletet holnap délelőtt tizenegy órakor hirdetik ki. Védekezés a Körösök áradása ellen Irta: ONDRUS CYRILL ny. jószágfelügyelő, kir. gazdasági tanácsos I. Kultur mezbe bujtatott, de sötétlelkű, gonosz, boszuálló emberek alkották Trianont, akiket a tudatlanságig elvakítottak ellenséges érzelmeik, hogy munkájuk nyomán sokkal több gyászt termeljenek, mint amekkora az általuk békének csúfolt, ádáz parancs áldáshozása. Mégis feltehető, hogy a vészes jajkiáltás, mely azon szerencsétlen tömegek ajkáról, kiket a Körösök áradása mindenüktől megfosztva űzött ki karácsony éjszakáján hajlékukból. betöltötte az egész müveit világot, megremegtette az ő szivüket is. Talán elült már némileg a boszuvágy s helyet ad épp e világraszóló katasztrófa nyomán a jobb belátásnak. Talán éppen a most itt járt nemzetközi vízügyi (Duna) bizottságban. Olyan intézmények sürgős megalkotására kell hogy birja — mégpedig az általunk előirt program szerint — a felettünk zsarnokul hatalmaskodókat e mérhetlen pusztulás, mely a megismétlődhetésnek egyszersmindenkorra elejét veszi. Hogy egy ilyen árvízkatasztrófa előbb-utóbb bekövetkezik, azt a Körösök közt lakók, látva a magyarromán határ kitűzését, előre megjósolták, memorandumaikban a határmegállapitó bizottságnak előadták, de annak francia vezetőjét, mert a bizottság román tagjai azt csak mesének mondták, vagy talán nemtelen boszujuk egy ujabb eszközének tekintették, meggyőzni nem sikerült, ő a trianoni szellemtől elvakítva döntött. Most itt a következmény, a kézzelfogható érv, a magyar-román határ, különösen a Körösök közt s azok mentén tarthatatlan. Eleven, jajongó memorandum, akkora csapás, annyira szivet tépő kép, hogy még az oláh boszuvágy kielégítésére is elég. Úszik, pusztul sok oláh is. Magyar hatóságainknak kell előállni sürgősen az orvoslás módjával. Mi, alul levők érezzük a legfájóbban, hogy ha folyók felső folyását hanyag szomszéd, vagy éppen ellenség irányítja, akkor élnünk ott lehetetlen. Nagy Magyarhon természetes fekvése, hogy t. i. folyói, néhány csekély kivétellel, otthon fakadtak . s otthon ömlöttek az őket összegyűjtő, továbbvezető nagy vizekbe, sehol sem vált annyira az árvédekezés sine qua nonjává, mint éppen a Körösöknél. Ezek a szeszélyes, rakoncátlan vizek különösen az ujabb időkben kopárrá irtott hegyiforrásaikból akadálytalanul rohannak az iszapolással már eléggé megszűkült alsó medreikbe. Nerh is kell a már alacsonnyá vált gátakat nagyon kivájni, elég a gondozás, védelem kis elhanyagolása fent s kész a nagy' katasztrófa lent. Magyar mérnököket s legényeket kell itt állítanunk a gátakra. Egy emberöltőn át volt alkalmam évrőlévre küzdeni a Körösökkel s mellékfolyóikkal. Ebből merített meggyőződésem : hogy a magyar társulati és folyammérnöki kar odaadása, szakértelme minden képzelhetőt felülmúlt; hogy az oláh lakosságot gátvédelemre használni még akkor sem lehetett, ha saját hajléka forgott kockán; hogy igazi gátvédő csak az ottani magyar lakosság köréből kerül, érzék s bátorság kell ehez, ami a körösmenti magyarsággal veleszületik, bámulatos ügyességgel tudják magyarjaink a mérnökök pontos utasításait követve a gátak csurgásait a megáradt folyó vizében, a meder felől elfogni, mig az oláh erre képtelen, nem is elég éber hozzá. Ezen két szempont tehát: a Körösök fakadásának s beömlésének egységesen magyar uralom alatt léte egyfelől s a védekezésre, éber őrködésre való rátermettsége az ottani magyarságnak másfelől mindenekfelett parancsolja, hogy a magyarromán határ tolassék vissza a Kö-