Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-02 / 123. szám

2 KörösvMék Békéscsaba. 1926 junius 2. rösök fakadásáig. Józan gondolko­dással, ha nem fanatizálják őt pópáik s dászkáljaik a Körösök közti oláh lakosság sem kívánhat mást. Egy most végrehajtott, elfogulatlanul végrehajtott ottani népszavazásnak feltétlenül ez lenne ott az eredménye. Hozsannával fogadná az oláh la­kosság ismét a magyar uralmat, mely alatt emberemlékezet óta őt sem érte a maihoz hasonló katasztrófa. Fél­századánál több, hogy a magyar kultura ott a nádat, mácsonyát termő vadvizes, maláriás paflagoniából bu­ján viruló rónát, dúsan ringó kalász­erdőt varázsolt. A román uralom alig 4—5 éves s mindez ismét a Körösök martalékává lőn. Nemcsak a termő­föld vált bizonytalanná, hanem a hajlék és az ottélés is. Ismerve azonban a sorsunkat in­téző hatalmakat, sajnos attól kell rettegnünk, hogy amennyire kézen­fekvő s természetes megoldása ezen létkérdésnek a határ kitolása, épp olyan ellenzéssel fog az találkozni s egyelőre legalább arra számitanunk alig lehet. Valószínűbb, hogy valami nemzet­közi árvédelmi alakulattal kísérlik meg majd bajunk orvoslását. Ezzel azonban csak ugy érhetnek célt s mi csak akkor nyugodhatunk bele, ha a Körösök szabályozását uj, modern alapon reformálva hajtja végre az a bizonyos comité, nemzetközi alakulat.| Programmot mi, akik alul vagyunk s akiken csattanik az ostor, adunk, mégpedig olyat, melyet ha nincs Trianon, már végre is hajtottunk volna. Tudvalevő, hogy a folyószabályo­zás nálunk a Tiszával ezelőtt mint­egy 80 esztendővel nagy hazafiaink, József nádor s gróf Széchényi István kezdeményezésére Vásárhelyi mér­nök, illetve ennek halála után Palev­capa Péter olasz mérnök, később ottani miniszter tervei szerint indult meg határozottabb formában. A Ti­sza-szabályozás volt az az iskola, melyben a Körösöket szabályozó mérnökök tanultak, ennek mintájára dolgoztak. Jó is volt ez a szabályo­zás a hetvenes években, mert az akkori állapotnak megfelelően, midőn a hegyvidéket őserdők borították, fo­kozatosabban folytak le a hólevek s igy a gátak elég magasaknak, a medrek elég széleseknek bizonyultak eleinte. De magyar folyóink nem igazodtak az olasz Pó után, amely Paleocapának kaptafája volt. Lomhán folydogáltak, eiősen iszapoltak. A hegyekbe is eljutottak a dongafaragó fejszék s azok különösen a legutóbbi évek román gazdálkodása alatt kopá­rokká váltak. A viz mindig hirtele­nebbül, nagyobb tömegekben zudul a folyton szükülő medrekbe. A vé­dekezés eleddig gáterősités s mago­sitásban állott. Sok helyen, ahol erdőn ínent keresztül a gátépítés, a betemetett fatuskók kikorhardtak, he­lyükön üregek támadtak. Ez az eset okozhatta részben a székudvari mos­tani gátszakadást is. Ha a védekezés jövőben is a gátemelés marad, leg­sürgősebb teendő a gátvonalak át­vizsgálása lesz s ott ahol tuskó­üregek vannak — erdők mentén — azok a gátakba süllyesztett beton­falakkal elszigetelendők. A magyar kultura már ezt is bevezette s a Feketekörös gátvonalán találkozunk ilyen szigetelő falakkal. Ámde belátták már szakembereink korábban, hogy a Körösök áradása ellen gyökeres védelmet a puszta gátemelés nem nyújt. Különösen nem akkor, midőn a más uralom alatt álló felső érdekeltséget csak az a hatósága által támogatott szempont vezérli : szabadulni a viztől az alsó vidék elöntésének árán is. Hősök ünnepe Gyomon A „Körösvidék" munkatársa irja: A törvénybe iktatott hősöknapját, Qyoma község — tekintettel a hó utolsó vasárnapján eső vásáron, — pünkösd hétfőjén tartotta meg. Ren­geteg ember gyűlt össze a főtéren felállított szónoki emelvény körül. Palotás Isván hittanár volt az ün­nepi szónok. Oly lendülettel, erővel és hazafias szelemmel ecsetelte a magyar kálvária hősi hallottainak páratlan bátorságát, vitézségét és ön­feláldozó hazafiságát, hogy a jelen­levők mind könnyeket töröltek sze­mökből, zokogás hangjai szakították meg sokszor a kitűnő szónokot. Ötven esztendő (Illéssy Gyula gyomai tanító és dalköltő jubileumához) Emberi életkornak is tekintélyes az ötven esztendő. Hivatalban töl­teni ötven évet: ritkaság. A tanügy terén félszázadig apostoli buzgóság­gal, kitartó törekvéssel, erélyes aka­rattal teljesíteni a reábízott nagy fel­adatot : érdem. Ugy tölteni el ötven esztendőt a tanügy terén, mint Illéssy Gyula tette : a közönséges érdemeken messze felül emelkedő érdem, igazi nagy élet. Illéssy Gyula jubileumi ünneplése kivételes volt, olyan, mint aminó az ő müvészlelke. Akik hozzájárultak az ünnepléshez, — kicsinyek és nagyok, ifjak és öregek, — tudták, érezték, hegy itt egy nagy élet üli szívbeli diadalát. A barátok, tisztelők leike ült diadalt e napon. A jubileumi ünnepély hálaadó is­tentisztelettel vette kezdetét. A gyomai r. kath. templom a testületek és a hatóságokíképviselőivel s az ünnepelt barátaival zsúfolásig telt meg. Pálffy Béla apátplébános méltatta a szó­székről Illéssy érdemeit. A tanító művészi és nemzetnevelő munkássá­gáról kevés olyan klasszikus beszéd hangzik el e hazában, mint aminő volt a messzehires egyházszónok el­mélkedése. Utána dr. Buday kanonok, egyházkerületi felügyelő és esperes fényes papisegédlettel végezte a Te­Deumot. A templomi szertartást iskolaszéki diszgyülés követte a községháza nagytermében. Itten a püspöki hely­nök nevében dr, Buday kanonok üd­vözölte az öreg tanítót és megható szavak kíséretében nyújtotta át az egyházi főhatóság okmányát, mellyel érdemei elismeréseül Illéssy Gyulát igazgató-tanitóvá nevezte ki a püs­pöki helynök. Este az Uri kaszinó dísztermében ünnepi vasora volt, melyen a község társadalma, annak minden egyes szá­mottevő egyénisége volt jelen. A község nagyközünsége és a Kaszinó nevében Harsányi Pál ref. esperes, a ref. egyház nevében Répás Pál lelkész, a tanítóság nevében pedig Szőke Ferenc és Domokos János tanítók üdvözölték a jubilálót. Az ünnepi vacsora hangulatát fo­kozta az a nem mindennapi külön­legesség, hogy az egész idő alatt az ünnepelt tanitó és dalköltő nótáit — melyek ismeretesek szerte e hazában — húzta a cigány. Hrblay. Villamos­igazgatósági ülés A városi villamosmüvek igazgató­sága hétfőn délután dr. Bertóihy István polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az igazgatóság tagjai teljes számmal jelenvoltak. Nigrinyi János ügyvezető igaz­gató előterjesztésére az áramdíjakat változatlanul meghagyták. Tárgyaltak azonkívül több jobbára belső ügyet, végül pedig elhatároz­ták, hogy Nigrinyi János igazgató­nak megrongált egészségének helyre­állítása végett 6 heti szabadságot engedélyeznek. Szabadsága^alatt mű­szaki dolgokban Valentínyi és Huszerl adminisztrációs ügyekben pedig Fe­hér Károly helyettesítik. ielyszíni szemle o csator­názás és vízvezeték ügyében Makó Kléger Nándor és Hoffmann Károly műszaki tanácsosok a népjó­léti minisztérium megbízásából Bé­késcsabán jártak és Ádám Gusztáv városi műszaki tanácsos kalauzolása mellett a Békéscsabán létesítendő csatornázás és vízvezeték ügyében tartottak helyszíni szemlét és tanul­mányozták a kérdés megoldásának lehetőségeit. Elnököt keresnek a lengyelek Varsó, jun. 1. Miután Piisudszky marsall nem fogadta el elnökké való megválasztását, a pártok értekez­letre gyűltek össze. Ratai diéta elnök kijelentette, hogy semmiféle körül­mények között sem járul hozzá, hogy őt jelöljék. A pártok most azon igyek­szenek, hogy egy jelöltben állapod­janak meg. Felmerült az a terv, hogy Moscziszky műegyetemi tanárt jelö­lik, aki igazgatóta a choüzowi nit­rogén gyárnak, Békefly László Az utolérhetetlen konferáló és előadóművész, Békeffy neve ma már fogalom a humor birodalmában, vendégszerepel junius 5-én szomba­ton csak egy előadás keretében az Apolló Mozgó kerthelyiségében, ami­kor is egész évi anyagának sűrí­tett quintessentiáját hozza el, hogy ő és illusztris kísérői legjobb sze­repükben derítsék hangos jókedvre, az igazi és nemes humorra éhes közönséget. Nincs az a művészi gonddal tervezett szinházi előadás, melynek színvonalával ne veteked­jen ez a kabaréest, melyet Békeffy, Kökény Ilona, Radó Sándor, Radó Teri és Ábel Frigyes produkálnak. A tiszta izlés, a vidám irodalom és a csapongó jókedv és kedély az erőssége ennek a társulatnak, mely 2 és fél órás előadásában 11 szám­ból álló műsoruknak javarészével fogják szüntelen nevetésben és vi­dám hangulatban tartani a közön­séget. Nem csodálkozunk tehát, hogy a vendégszereplést a város közön­ségének olyan érdeklődése előzi meg mely még a tavalyi mértéket is fe­lülmúlja. Garancia az előadás ki­válóságára maga Békeffy továbbá többi partnerei, műsora pedig so­káig közbeszéd tárgya lesz. A Kert Mozgót minden bizonnyal zsufolá­stg fogja a közönség megtölteni. Jegyek a Mozgó pénztáránál. Negyventagu magyar küldöttség megy COikágóba Budapest, jun. 1. Csernoch János bíboros hercegprímás ma reggel in­dult el a Nyugati pályaudvarról amerikai útjára. Magyarországról még egy közel 40 tagu küldöttség megy a chikágói eucharisztikus kon­gresszusra Hanauer István váci me­gyéspüspök vezetésével. Ez a magyar zarándoklat junius 7-indul el Buda­pestről. Hesöite a mosioliaflát Pécs, jun. 1. A Pécs környéki Patacs község­ben Vidákovics András földműves összeszólalkozott mostohafiával, Ve­res Istvánnal, akit a veszekedés he­vében agyonütött. Vidákovics ezután elmenekült és egyideig a környéken bolyongott, később visszatért és be­leugrott a községi kútba, amelybe belefúlt. Hősök ünnepe Szentetornyán A „Körösvidék" munkatársa irja: Szentetornya község II. kerületének lakosai lélekemelő módon ünnepelték május hó 30-án a világháborúban elesett hősök emlékét. A magasztos ünnepély kezdődött a templomban, Pálffy Béla apátplébános a r. kat.. Csermák Elemér lelkész az evang. templomban tartott szívhez szóló, lelket megkapó, hazaszeretettől izzó gyönyörű beszédet a harctéren el­hullt, a harci fáradalmakban elhalt hősökről, a vesztett háborúról, a trianoni határvonal-okozta Csonka­magyarország nyomoráról. Istentisz­telet után mindkét templomból a leventeifjak, az összes iskolák nö­vendékei és többszáz főre menő fel­nőtt közönség kíséretében nemzeti zászlók alatt gyönyörű koszorúkkal kivonultak a temetőbe. Az elesett hősök sírjánál a gyer­mekek ajkáról felcsendült a legszebb magyar ima : a Himnusz. A gyermek­kar kezdte, a többszáz felnőtt vele énekelte: „Balsors akit régen tép, Hozz reá vig esztendőt, Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt." Négy-öt lányka megkapó szépen szavalt. Közben megeredt a zápor, hullott az áldott májusi eső, de hul­lott a könny is, özvegyek, árvák zo­kogtak, amikor Macher Lajos ig. ta­nitó megható, lélekbemarkoló sza­vakkal megemlékezett a hősökről, a megdicsőültekről, a hazáért elvérzet­tekről. Az ünnepi beszéd után Topay László közs. főjegyző a község ne­vében a sirra helyezte szép beszéd kíséretében a község koszorúját. A koszoruelhelyezés után felcsendült a gyermekkar éneke. Szállt, szállt a bus magyar dal, fel a magasba, üd­vözültek hónába. A lombok közül csattogó madárdal, a tömeg közül hangos zokogás kisérte a dalt. Majd újra csendül az ima: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában . . Utána csendben, rendben eloszlik a nép. Lőn újra csend a csendes teme­tőben.

Next

/
Thumbnails
Contents