Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-02 / 123. szám

2 KörösvMék Békéscsaba. 1926 junius 2. rösök fakadásáig. Józan gondolkodással, ha nem fanatizálják őt pópáik s dászkáljaik a Körösök közti oláh lakosság sem kívánhat mást. Egy most végrehajtott, elfogulatlanul végrehajtott ottani népszavazásnak feltétlenül ez lenne ott az eredménye. Hozsannával fogadná az oláh lakosság ismét a magyar uralmat, mely alatt emberemlékezet óta őt sem érte a maihoz hasonló katasztrófa. Félszázadánál több, hogy a magyar kultura ott a nádat, mácsonyát termő vadvizes, maláriás paflagoniából buján viruló rónát, dúsan ringó kalászerdőt varázsolt. A román uralom alig 4—5 éves s mindez ismét a Körösök martalékává lőn. Nemcsak a termőföld vált bizonytalanná, hanem a hajlék és az ottélés is. Ismerve azonban a sorsunkat intéző hatalmakat, sajnos attól kell rettegnünk, hogy amennyire kézenfekvő s természetes megoldása ezen létkérdésnek a határ kitolása, épp olyan ellenzéssel fog az találkozni s egyelőre legalább arra számitanunk alig lehet. Valószínűbb, hogy valami nemzetközi árvédelmi alakulattal kísérlik meg majd bajunk orvoslását. Ezzel azonban csak ugy érhetnek célt s mi csak akkor nyugodhatunk bele, ha a Körösök szabályozását uj, modern alapon reformálva hajtja végre az a bizonyos comité, nemzetközi alakulat.| Programmot mi, akik alul vagyunk s akiken csattanik az ostor, adunk, mégpedig olyat, melyet ha nincs Trianon, már végre is hajtottunk volna. Tudvalevő, hogy a folyószabályozás nálunk a Tiszával ezelőtt mintegy 80 esztendővel nagy hazafiaink, József nádor s gróf Széchényi István kezdeményezésére Vásárhelyi mérnök, illetve ennek halála után Palevcapa Péter olasz mérnök, később ottani miniszter tervei szerint indult meg határozottabb formában. A Tisza-szabályozás volt az az iskola, melyben a Körösöket szabályozó mérnökök tanultak, ennek mintájára dolgoztak. Jó is volt ez a szabályozás a hetvenes években, mert az akkori állapotnak megfelelően, midőn a hegyvidéket őserdők borították, fokozatosabban folytak le a hólevek s igy a gátak elég magasaknak, a medrek elég széleseknek bizonyultak eleinte. De magyar folyóink nem igazodtak az olasz Pó után, amely Paleocapának kaptafája volt. Lomhán folydogáltak, eiősen iszapoltak. A hegyekbe is eljutottak a dongafaragó fejszék s azok különösen a legutóbbi évek román gazdálkodása alatt kopárokká váltak. A viz mindig hirtelenebbül, nagyobb tömegekben zudul a folyton szükülő medrekbe. A védekezés eleddig gáterősités s magositásban állott. Sok helyen, ahol erdőn ínent keresztül a gátépítés, a betemetett fatuskók kikorhardtak, helyükön üregek támadtak. Ez az eset okozhatta részben a székudvari mostani gátszakadást is. Ha a védekezés jövőben is a gátemelés marad, legsürgősebb teendő a gátvonalak átvizsgálása lesz s ott ahol tuskóüregek vannak — erdők mentén — azok a gátakba süllyesztett betonfalakkal elszigetelendők. A magyar kultura már ezt is bevezette s a Feketekörös gátvonalán találkozunk ilyen szigetelő falakkal. Ámde belátták már szakembereink korábban, hogy a Körösök áradása ellen gyökeres védelmet a puszta gátemelés nem nyújt. Különösen nem akkor, midőn a más uralom alatt álló felső érdekeltséget csak az a hatósága által támogatott szempont vezérli : szabadulni a viztől az alsó vidék elöntésének árán is. Hősök ünnepe Gyomon A „Körösvidék" munkatársa irja: A törvénybe iktatott hősöknapját, Qyoma község — tekintettel a hó utolsó vasárnapján eső vásáron, — pünkösd hétfőjén tartotta meg. Rengeteg ember gyűlt össze a főtéren felállított szónoki emelvény körül. Palotás Isván hittanár volt az ünnepi szónok. Oly lendülettel, erővel és hazafias szelemmel ecsetelte a magyar kálvária hősi hallottainak páratlan bátorságát, vitézségét és önfeláldozó hazafiságát, hogy a jelenlevők mind könnyeket töröltek szemökből, zokogás hangjai szakították meg sokszor a kitűnő szónokot. Ötven esztendő (Illéssy Gyula gyomai tanító és dalköltő jubileumához) Emberi életkornak is tekintélyes az ötven esztendő. Hivatalban tölteni ötven évet: ritkaság. A tanügy terén félszázadig apostoli buzgósággal, kitartó törekvéssel, erélyes akarattal teljesíteni a reábízott nagy feladatot : érdem. Ugy tölteni el ötven esztendőt a tanügy terén, mint Illéssy Gyula tette : a közönséges érdemeken messze felül emelkedő érdem, igazi nagy élet. Illéssy Gyula jubileumi ünneplése kivételes volt, olyan, mint aminó az ő müvészlelke. Akik hozzájárultak az ünnepléshez, — kicsinyek és nagyok, ifjak és öregek, — tudták, érezték, hegy itt egy nagy élet üli szívbeli diadalát. A barátok, tisztelők leike ült diadalt e napon. A jubileumi ünnepély hálaadó istentisztelettel vette kezdetét. A gyomai r. kath. templom a testületek és a hatóságokíképviselőivel s az ünnepelt barátaival zsúfolásig telt meg. Pálffy Béla apátplébános méltatta a szószékről Illéssy érdemeit. A tanító művészi és nemzetnevelő munkásságáról kevés olyan klasszikus beszéd hangzik el e hazában, mint aminő volt a messzehires egyházszónok elmélkedése. Utána dr. Buday kanonok, egyházkerületi felügyelő és esperes fényes papisegédlettel végezte a TeDeumot. A templomi szertartást iskolaszéki diszgyülés követte a községháza nagytermében. Itten a püspöki helynök nevében dr, Buday kanonok üdvözölte az öreg tanítót és megható szavak kíséretében nyújtotta át az egyházi főhatóság okmányát, mellyel érdemei elismeréseül Illéssy Gyulát igazgató-tanitóvá nevezte ki a püspöki helynök. Este az Uri kaszinó dísztermében ünnepi vasora volt, melyen a község társadalma, annak minden egyes számottevő egyénisége volt jelen. A község nagyközünsége és a Kaszinó nevében Harsányi Pál ref. esperes, a ref. egyház nevében Répás Pál lelkész, a tanítóság nevében pedig Szőke Ferenc és Domokos János tanítók üdvözölték a jubilálót. Az ünnepi vacsora hangulatát fokozta az a nem mindennapi különlegesség, hogy az egész idő alatt az ünnepelt tanitó és dalköltő nótáit — melyek ismeretesek szerte e hazában — húzta a cigány. Hrblay. Villamosigazgatósági ülés A városi villamosmüvek igazgatósága hétfőn délután dr. Bertóihy István polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az igazgatóság tagjai teljes számmal jelenvoltak. Nigrinyi János ügyvezető igazgató előterjesztésére az áramdíjakat változatlanul meghagyták. Tárgyaltak azonkívül több jobbára belső ügyet, végül pedig elhatározták, hogy Nigrinyi János igazgatónak megrongált egészségének helyreállítása végett 6 heti szabadságot engedélyeznek. Szabadsága^alatt műszaki dolgokban Valentínyi és Huszerl adminisztrációs ügyekben pedig Fehér Károly helyettesítik. ielyszíni szemle o csatornázás és vízvezeték ügyében Makó Kléger Nándor és Hoffmann Károly műszaki tanácsosok a népjóléti minisztérium megbízásából Békéscsabán jártak és Ádám Gusztáv városi műszaki tanácsos kalauzolása mellett a Békéscsabán létesítendő csatornázás és vízvezeték ügyében tartottak helyszíni szemlét és tanulmányozták a kérdés megoldásának lehetőségeit. Elnököt keresnek a lengyelek Varsó, jun. 1. Miután Piisudszky marsall nem fogadta el elnökké való megválasztását, a pártok értekezletre gyűltek össze. Ratai diéta elnök kijelentette, hogy semmiféle körülmények között sem járul hozzá, hogy őt jelöljék. A pártok most azon igyekszenek, hogy egy jelöltben állapodjanak meg. Felmerült az a terv, hogy Moscziszky műegyetemi tanárt jelölik, aki igazgatóta a choüzowi nitrogén gyárnak, Békefly László Az utolérhetetlen konferáló és előadóművész, Békeffy neve ma már fogalom a humor birodalmában, vendégszerepel junius 5-én szombaton csak egy előadás keretében az Apolló Mozgó kerthelyiségében, amikor is egész évi anyagának sűrített quintessentiáját hozza el, hogy ő és illusztris kísérői legjobb szerepükben derítsék hangos jókedvre, az igazi és nemes humorra éhes közönséget. Nincs az a művészi gonddal tervezett szinházi előadás, melynek színvonalával ne vetekedjen ez a kabaréest, melyet Békeffy, Kökény Ilona, Radó Sándor, Radó Teri és Ábel Frigyes produkálnak. A tiszta izlés, a vidám irodalom és a csapongó jókedv és kedély az erőssége ennek a társulatnak, mely 2 és fél órás előadásában 11 számból álló műsoruknak javarészével fogják szüntelen nevetésben és vidám hangulatban tartani a közönséget. Nem csodálkozunk tehát, hogy a vendégszereplést a város közönségének olyan érdeklődése előzi meg mely még a tavalyi mértéket is felülmúlja. Garancia az előadás kiválóságára maga Békeffy továbbá többi partnerei, műsora pedig sokáig közbeszéd tárgya lesz. A Kert Mozgót minden bizonnyal zsufolástg fogja a közönség megtölteni. Jegyek a Mozgó pénztáránál. Negyventagu magyar küldöttség megy COikágóba Budapest, jun. 1. Csernoch János bíboros hercegprímás ma reggel indult el a Nyugati pályaudvarról amerikai útjára. Magyarországról még egy közel 40 tagu küldöttség megy a chikágói eucharisztikus kongresszusra Hanauer István váci megyéspüspök vezetésével. Ez a magyar zarándoklat junius 7-indul el Budapestről. Hesöite a mosioliaflát Pécs, jun. 1. A Pécs környéki Patacs községben Vidákovics András földműves összeszólalkozott mostohafiával, Veres Istvánnal, akit a veszekedés hevében agyonütött. Vidákovics ezután elmenekült és egyideig a környéken bolyongott, később visszatért és beleugrott a községi kútba, amelybe belefúlt. Hősök ünnepe Szentetornyán A „Körösvidék" munkatársa irja: Szentetornya község II. kerületének lakosai lélekemelő módon ünnepelték május hó 30-án a világháborúban elesett hősök emlékét. A magasztos ünnepély kezdődött a templomban, Pálffy Béla apátplébános a r. kat.. Csermák Elemér lelkész az evang. templomban tartott szívhez szóló, lelket megkapó, hazaszeretettől izzó gyönyörű beszédet a harctéren elhullt, a harci fáradalmakban elhalt hősökről, a vesztett háborúról, a trianoni határvonal-okozta Csonkamagyarország nyomoráról. Istentisztelet után mindkét templomból a leventeifjak, az összes iskolák növendékei és többszáz főre menő felnőtt közönség kíséretében nemzeti zászlók alatt gyönyörű koszorúkkal kivonultak a temetőbe. Az elesett hősök sírjánál a gyermekek ajkáról felcsendült a legszebb magyar ima : a Himnusz. A gyermekkar kezdte, a többszáz felnőtt vele énekelte: „Balsors akit régen tép, Hozz reá vig esztendőt, Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt." Négy-öt lányka megkapó szépen szavalt. Közben megeredt a zápor, hullott az áldott májusi eső, de hullott a könny is, özvegyek, árvák zokogtak, amikor Macher Lajos ig. tanitó megható, lélekbemarkoló szavakkal megemlékezett a hősökről, a megdicsőültekről, a hazáért elvérzettekről. Az ünnepi beszéd után Topay László közs. főjegyző a község nevében a sirra helyezte szép beszéd kíséretében a község koszorúját. A koszoruelhelyezés után felcsendült a gyermekkar éneke. Szállt, szállt a bus magyar dal, fel a magasba, üdvözültek hónába. A lombok közül csattogó madárdal, a tömeg közül hangos zokogás kisérte a dalt. Majd újra csendül az ima: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában . . Utána csendben, rendben eloszlik a nép. Lőn újra csend a csendes temetőben.