Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) január-május • 1-122. szám

1925-05-31 / 122. szám

Békéscsaba, 1925 május 31. Ara WOO korona. Vasárnap VI. évfolyam 122. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. függotlon koresxtény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 E Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Csoíi magp szív dobbanjon feebfeteiiben... 9 magyar nemzeti untudat-adfa turgor azonnal összelapítja fajunk ellenséges „Körősvidék" részére irta: Prof. dr. Győrffy István (Szeged) egyetemi tanár, az V. cserkészkerület elnöke. Jelige •„ ... És kettős tüzes nyelvek szdllottak\mindegyikre, megteltek Szentlélekkel ..." Vége annak a növény-, vagy állatfajnak, amely kellő időben nem védekezik, ereje végső megfeszítésével nem küzd az őt megfojtani igyekvő másik faj ellen . . . Feléje terebélyesedik a győztes, elnyomja, elveszi tőle a táplálékot, a fényt, mindent; elsorvasztja, egy-kettőre tönkremegy, még hírmondó sem marad akárhányszor közüle ... Pedig biz' sokszor hatalmas szövetekkel vértezett, felfegyverzett, mégis pusztulás a vége, mert elveszítette valamely okból ellenállóképességét, meggyengült védekező erejében, emiatt vesztes leend ... Ne áltassuk magunkat oly naiv gondolatokkal, hogy ezentúl már örök béke, csend és békesség leend a főid felületén; szerető, egymást megértő emberfajták nyugodtan megadják ezentúl emberfajta társaiknak a kifejlődés lehetőségét, engedik nyakukra nőni — a fa lombját... Maszlagolás ez, de nem lesz sohsem igaz! Hz elveszített világháború azonban — miként minden rosszban van jó is — mérhetlen nagy gondolatot, tanulságot adott annak, aki szeret és tud gondolkozni. Hungária Édes Anyánk lenyűgözve, megkötözve, végtagjai-veszitetten, félaléltan fetreng a népek temetője porondján... már-már közelébe crnek fajunk sirásói is .. akik szeretnék holttestére a földet hamarosan rákapálni . . . hogy légyen már csend . .. De im! dobban a sziv, ver mind egyre erősebben, hő önti el vértelen drága arcát, megtört szeme felcsillan . .. jönnek megmentői . .. Jőnek ők!... Jőnek, akiknek lelke tiszta !. .. Dobban a föld lábuk alatt, mert ők még önérzetesen, lelkük hófehér ártatlanságával tiporhatják a piszkot, a port, amely az erkölcs sarát adja majdan . . . Ők még magasan tartják fejüket!... nem köti le azokat az anyagiasság mázsa súlya! . . . Szemök még villog, lelkesedni tudnak, mert még csak altruismus fűti keblüket... Ne félj Édes Anyánk : Hungária!.. . Elindítottuk a szeplőtlen lelkű magyar ifjúságot Éretted, Utánnad, Elibéd megsegítésre! Jő, jő a fergeteg — akar a vihar sötét felhői előtt tombolva zug a szélvihar, meghajolnak a fák kínjukban, sírnak, nyögnek, pattan ketté águk a nagy erő alatt, jő, jő már a magyar ifjak tisztító, felmentő viharfelhője . . . a magyar ifjak, élén elől és főtömegében : a magyar cserkészek mindent elscprö orkánja ... És Te Édes Anyánk: nemsokára talpra állassz! Gyenge lelkűek, idegen eszmevilág-fertőzte lelkek tudnak csupán kételkedni a rövidesen bekövetkező valóságon! * Óh ! ha nekem módom volna lelkem feltétlenül bizó, a végről nem kétségeskedő lángjából minden gyenge, elhidegült lélekparázshoz hozzá érnem — lángra kapna mind az! Mert hallgassatok im a rideg, tárgyilagos természetvizsgáló szavára csak! A Természetben a Végtelen Bölcsesség egyik növény fajt felruházza hatalmas védő szövettel, külön szövetnemek gondoskodnak arról, hogy az szilárd, erős legyen, kívülről is elszörnyesztő erős páncélokkal fedett (akár valami nagy hatalom a maga rettenetes katonai erejével) és ez sugár egyenesen áll, az örök éltető Map sugarai után meredve, hogy azt minél inkább kihasználja, hogy a sejt felépítő anyagokat általa megszerezhesse ugy t. i., hogy a zöld levelek révén a Hap energiája felhasználásával a levegő széndioxyd tartalmát átalakítsa, vagyis, hogy átsajátitson. (ízzel ellentétben egész sereg kis növény van, amelyeknek semmi, de semmi különleges megerősítő szövetük nincsen, puha, lágy falu sejtek alkotják és ime, mégis oly feszesek, duzzadtak, hogy szintén akár az acél pecek, mereven, egyenesen állanak felfelé. Amott a vastag sejtfalak passivus jelenlétükkel adják a hatalmat, emitt egy fontos jelenség játszódik le, ami az élő sejteknél mehet csupán végbe. T. i. az élő sejtek protoplasmája olyan sajátságos viselKASZÁS CSILLAG Kora este a padon Ülök künn a bástyán, Tűnődöm a csillagok Néma fordulásán; Kaszáscsillag, az öreg, A nyugati szélen Épen nyugszik: eleget Ragyogott a télen. Hányszor néztem akkor őt Fájó órák éjén, Virrasztott a téli ég Kopár meredélyén. Égett nagy fényjelekkel, Csudarejtelemmel. Ő, az öreg Orion A vén Égi Ember. Biztatgatott, csüggedőt, Hű, szigorú fénye: Ne félj öcsém, Istennek Kisebb teremtménye! Fény vagy te is, lobogj hát, Melegíts és égess, Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes! — Téli csillag, csillagom, Tavasz akar lenni, Kamasz-fények villogják : A mi hitünk semmi; Furcsa, vad reflektoruk Vén fényünkbe lobban, Öreg csillag, Orion, Hát lenyugszunk mostan ? Csillagapám, fénysubás Öreg égi pásztor, Vagy tán dac az, amit most Búcsúzva példázol? Igy a bölcsebb ? Letűnni S száz év múlva kelni majd Örökfényü arccal ? Ülök este a padon Odakünn a bástyán, Tűnődöm a csillagok Néma fordulásán; Kaszáscsilag, az öreg, A nyugati szélen Leáldozott. Méla csönd Éje maradt vélem. Tóth Árpád. Tusi és Tercsi Mezőmadarasi MADARASSY PÁLNÉ répezeszemerei MISKEI ERZSIKE Terka egyidőben került Jánossal a méltóságos Várkonyi urékhoz. A sors, ez a szeszélyes örökéletű rendező, jókedvében pillantotta meg a pompásan összeillő emberpárt s egyhelyre vezérelte őket. Terka mint szobacica, János pedig inasi minőségben teljesitett szolgálatot a méltóságáéknal, a család teljes megelégedésére. Mint sejteni is lehet, a két fiatal lélek mihamar a szerelem ama bizonyos sötét vermébe esett, hol nem olyan kellemetlen a tartózkodás, mint ! ezt az öreg közmondás tartja. Terka valóságos jobbkeze lett a méltóságos asszonynak, de főként a házi kisasszony kegyeit nyerte el jó, j csöndes természetével, hűségével. Terka meg is érdemelte a kitüntetést, mert ritka szeretettel beszélt mindig az ő drága „porcellánkisasszonykájáról", ahogy a házbeliek előtt emlegetni szokta. A név nagyon ráillett Tusira, ki tényleg olyan volt, mint egy kis nipp. Tusi valóságos tipusa volt az e kategóriába tartozóknak. Karcsú termete, finom arcbőre, mélytüzü nagy, barna szemei voltak, melyek a különben nem szabályos arcot ugy beragyogták, hogy szinte az vélte az ember, talán sötétben is világit a két kis lámpa. Tusi amellett Ízlésesen tudott öltözködnj. ' Barátnői nagyon irigykedtek rá s nem tartották jogosnak, hogy a kis penészvirág olyan sok hóditást tud igénytelennek látszó lényével elérni. Pedig Tusika alapjában véve egyszerű nő volt. Hűséges, jótermészetü. S éppen ezért volt annyi csalódása, mire huszonkettedik életévét elérte. Barátnőiben nem bizott már, mániáját imádta, de a méltóságos aszszonyt sok ezer gondja, egyesületi és jótékonysági ténykedései ugy kimerítették, hogy bizony örült, mikor késő este nyugodni térhetett. Hogy ért volna rá a kis érzékeny lánya panaszait hallgatni, orvosolni? Igy aztán ne csodáljuk, hogy Tusika belső titkos tanácsosává Terkát, a jószívű leányzót tette meg. Egykorúak voltak s az uridámának és cselédlánynak a maguk körében egyazon vágyai, tervei voltak. Tusi is, Terka is szerelmes lett, kiki a maga világából választva szerelme tárgyát. • Tercsi ép a napokban újságolta kis úrnőjének, hogy nagyon beszélik már a házban, hogy a Dénesi nagyságos ur fogja a kisasszonykát elvenni. Tusinak láthatólag tetszett a beszéd, mert jójelnek vélte, hogy az emberek is észrevették már Dénesi hódolatát. Ez a fiu volt az idei zsurok koronázatlan királya. Valósággal kapkodtak rajta, mindenüvé hívták, de senkisem kérdezte: ki ő s merre van a hazája? Délceg, sugár termete, római arcéle, rejtett szenvedélyektől égő szürke szemei, selymes fekete haja méltán avatták a nők kedveltjévé. Pedig szívtelen, rossz ember volt, de hízelgő, kedves modorú. Mikor Tusiéktől az első vizit után hazament, elégülten mosolygott viszsza a tükörbeli képmására, hogy : No! Tibi, hódításaid száma eggyel szaporodott.