Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-21 / 267. szám

Békéscsaba, 1924. november21 Ara 1000 korona. Péntek Szombat V. évfolyam 2 74 . szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K „DemoMiliiis szövetség" mostani pártkotyvalékba tévedt. Csak a negatívumban, a ta­gadásban, alkotó munka helyett n baloldali ellenzéki párttör­melékek-ahogy meghitt tanács­kozásaik keretében suba alatt elhatározták — egységes blokká tömörültek a mult héten. Ünnepi kézfogója volt ez három párt­frakciónak, melyek most a jegyesség álmodozásai közöt, reménykedve ábrándoznak maj­dani házasfrigyük fellegvárai­ról : kormánybuktató hevületük és saját kormányalakitó láz­álmaik hagymázos világáról Kik ők és mik ők, akiket nyilvánvaló szivvonzalmuk és vérbeli gerjedelmeik igy egy­másba gabalyitottak ? Egyfelől ott látjuk a nemzetközi szocia­lizmust, másfelől az úgynevezett magyar radikálizmus egy-egy matadorát, mint a mátkaságon osztozo boldog vőlegényeket, középen pedig — őszi rózsa­koronával fején — közös meny­asszonyukat: a 48-as függet­lenségi irány öreg alvezért, ki 70 évig hősileg megőrzött nép­szerűségét az 19!8-iki Károlyi­forradalomban, az oktobrista­puccsal megbélyegzetten vesz­tette cl. Micsoda keverék ez a ter­mészetellenes vegyület! Tudhatja, érezheti magában mind a három elem, hogy ők nem együvé valók, nem is vegyülhetnek soha össze s ha megpróbálják, frigyük legjobb esetben is meddő marad. Polgári ésszel józanul fel­fogható programmot a „hármak" nem adnak. Meg se kísérelték ? csakis a rombolásban egyek ők. Céljuk se egyéb, mint a rombolás, felforgatás, a zűrzavar, a politikai káosz, amilyet Ká­rolyiék oktobristái csináltak hat évvel ezelőtt. Minden eszközhöz készek hozzányúlni, hogy a Bethlen-kormány megbuktatá­sát megpróbálják, a nemzet­gyűlést szétzavarják, a meg­indult országszanálás helyére önmagukat állítsák s aztán ám jöjjön az özönvíz. De a magyar közvélemény, melynek oly keserves tanul­ságul szolgálhatnak a hat év előtti előzmények, alkalmazni fogja az azokból levonható következtetéseket erre a most összefogó ellenzéki szövetke­zésre is. Az ellenzék sorozatos támadáso­kat tervez a kormány ellen ezt, mert pozitív egységes po­litikai törekvés bennük nincs. Mihelyt jelszavaikkal a reális élet felé közelednének, e frigy násznagyai: PcidI „elvtárs", Vázsonyi őexcellenciája, gróf Batthyány és Szilágyi Lajos cs. és kir. kamarás őméltósága, rögtön egymás ellen fordítaná őket s egymás hajába kapasz­kodnék, késztetné mindhármu­kat a szocialisták, radikálisok és 48-as liberálisok legbense­jében lakozó mentális-kordiális disparitás. Sőt benső ellent­mondás is van némelyikükben, igy Szilágyi Lajosban, néhai Tisza István egykori bizalma­sában és fölesküdt hivében,^ 1 a mai ellenzékek politikai út­vesztőin régi ideáljaitól ebbe a A válasz nélkül hagyott Interpellációk ügyében megidézik a minisztereket Budapest, nov. 20. A parlament baloldali folyosóján az ülés megnyitása előtt élénk vita tárgyát képezte a baloldali ellenzék felvonulása, a válasz nélkül hagyott interpellációkra való miniszteri megidé^ések ügyében. A demokrata szövet­ség, amely a törvényhatósági bizottságoknál benyújtott uj javaslat alkal­mával megoszlott, most újra megalakult, néhány párton kivüli képviselővel megerősödve, baloldali ellenzéki koalíciónak nevezi magát és elhatározta, hogy sorozatos támadásokat intéz a kormány ellen. Ennek első láncszeme volt a házszabály vita, melynek vezérszónoka Baross János már a||házelnökséget is sértette. A házelnökseg ugyan a támadást visszantasitotta, es a támadó már első alkalommal is alul meradt, de bizonyos, hogy újra megkísérlik a támadásokat es egyesek azt emlegetik, hogy a 367 válasz nélkül ha­gyott interpellációval kapcsolatosán naponként kívánni fogják a minisz­terek megidézesét. Komoly körökben nem tartják valószínűnek, hogy ez­zel nevetségessé tegyék magukat. Eckhardt Tibor és Wild József össze­csapásával kapcsolatosan az a vélemény alakult ki, hogy Wildnek sike­rült tisztaznia magát. 9 KHHSz helyi csoportjánál! taggyűlése Bizalmatlansági Indítvány a központi vezetőségnek Tegnap este 6 órakor tartotta a KANSz helyi csoportja taggyűlését, melyen Bud miniszter a közalkal­mazottak illetményeinek rendezésé­ről tett nyilatko-atával szemben el­foglalt álláspontjukat beszélték meg. Gajda Béla leánygimn. igazgató, ! a helyi csoport elnöke nyitotta meg | a gyűlést. Megnyitó beszédében a : közalkalmazottak közismert, tartha­tatlan helyzetét vázolta abban a : megvilágításban, melyet egész kilá­tástaianságával a pénzügyminiszter ! legutóbbi nyilatkozata erre a kér­désre vet. ' Megütközéssel állapította meg, hogy a legnagyobb betegségünk szem­mel látható tünetei itt a gyűlésen is megnyilvánulnak, hiszen ennek a mindnyájunk életébe vágó fontos ügynek a megbeszélésére a legked­vezőbb számítás szerint is legfeljebb . ^y tizenkettedrésze jött el a köz­almazottaknak, akiknek az ilyenek n magukra kell vetniök. Hogyan várhatnánk másoktól a mi ügyünk iránt való érdeklődést, mikor magunk sem törődünk azzal. A történtek után fokozottabb mér­tékben meglepő az érdeklődés hiánya, mert eddig magyarázhattuk azzal, hogy úgyis a mások jóvoltából jött, ami jött, de most az egészen maguk erejére hagyott tisztviselők vétkesen könnyelműek, hogy ügyünk iránt részvétlenséget tanúsítanak. Majd Horváth Jenő tanár, a KANSz titkára felolvasta a határozati javas­latokat, melyek közül az egyiket a csoport vezetősége indítványozta, a másiknak előterjesztői a polgári fiú­iskola tanárai. Az első javaslat országos tiszt­viselőgyülés haladéktalan összehívá­sát sürgeti, amely rövidre szabott napirendjének során tágyalja meg a tisztviselőkivánságokat, aztán az egy­begyűltek egész tömege mint monstre küldöttség menjen az illetekes mi­niszterek és a törvényhozás elé és követelje a jogait, mert a 6 év óta folyó kunyorálás teljesen eredmény­telen. A másik javaslat a központi ve­zetőség munkáját teljesen eredmény­telennek látván bizalmát megvonja a mostani vezetőktől, azoknak azonnal való eltávolítását követeli. Helyükre pedig olyanok megválasztatását, akik a közalkalmazottak egyetemének óri­ási erkölcsi erejével támogatva, min­den erejükkel eredményesen harcol­hassanak életérdekeinkért. Dr. Banner Benedek leánygimná­ziumi tanár ismerteti Bud minisz­ternek szerdán tett, a taggyűlés előtt még ismeretlen ujabb nyilatkozatát, mely az előleg kérdését is elejti; aztán a mostani vezetőségnek külső okokból is alkalmatlan voltát vilá­gítja meg és azzal fejezi be felszó­lalását, hogy a mostani vezetőség úgyis kilátásba helyezte távozását, ha eredménytelenül interveniál, csak szolgálatot teszünk nekik, ha segí­tünk a bizalmatlansági nyilatkozattal. Horváth Jenő a mult évi taggyű­lés tapasztalatait ismerteti, mely ugy volt megrendezve, hogy a vezető­ség már a rendezéssel eleve lehetet­lenné tette a komo'y és eredményes munkát. Határozati javaslatuk felett még csak nem is szavaztattak. A legszélsőségesebb irányzatot Igert Antal tanár képviselte, aki fel­szólalása szerint a Isgvégső esz­közök megragadását is kötelesség­nek minősítette a cél érdekében. Reznek Mihály, dr. Eörsy Attila, Varga és többek felszólalása után a gyűlés a két javaslatnak egybeol­vasztását határozta el, mely szerint a bizalmatlansági indítványt a helyi csoport gyűlése megküldi az összes törvényhatósági vá­lasztmányoknak azzal, kogy az országos nagygyűlést is hala­déktalanul hivjdk egybe, mely­nek résztvevőit monstre küldött­ség alakjában az illetékes mi­niszterek és a törvényhozás elé vezessenek. A gyűlés 7 órakor ért véget és a lényegesen felszaporodott résztve­vők a történtek megvitatásával a jól végzett munka megnyugtató érzésé­vel oszlottak szét. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése Budapest, nov. 20. A nemzetgyű­lés csütörtöki ülésén a fővárosi tör­vényjavaslat 14 szakaszát tárgyalták mely arról szól, hogy állásaiknál fogva kik lehetnek tagjai a törvény­hatósági bizottságnak. A szakaszt a belügyminiszter hozzászólása után Csilléry kiegészítő javaslatával fo­gadták el. A 15-ik szakaszt, mely a bizottsági tagok megválasztásáról szól, Hegymegi kiegészítésével fo­gadták el.

Next

/
Thumbnails
Contents