Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-20 / 266. szám

Békéscsaba, 1924. november20 «——MW mII• »nmInIIlHl111•• im Ilin••I• iu«M«n»»niymm», Ara 1000 korona. Csütörtök V, évfolyam 266. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. függet/on keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KALMAN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Román támadás B nuncius ellen A román szenátus utóbbi napokban tartott egyik gyűlésén különös interpelláció hangzóit el, mely minden tárgyilagosságot félretéve, a római Szent Szék budapesti követének a magyar katolikusok nagygyűlésén elhangzott imája tárgyában intézett kérdést Románia külügyminiszteréhez. A felszólaló erdéiyi román liberális szenátor a nemzetközi illemmel szembehelyezkedve, éles személyi támadás kapcsán irredentizmussal vádolta meg Schioppa Lőrinc budapesti nunciust, aki imájába foglalta a magyar Hiszekegy szavait és ezáltal a román képviselő felfogása szerint megsértette Romániát. További szavaiban kétségbe vonta a római Szentszék pártatlanságát és diplomáciai lépést sürgetett a román kormánytól, hogy „megtorolja" a súlyos sérelmet. Hozzá vagyunk szokva, hogy trianoni szomszédaink parlamentjében nap-nap után belekötnek Magyarország belső ügyeibe, de minthogy minden ilyen felelőtlen beavatkozási kísérlet és ellenséges uszítás megtörik a magyar kormány erélyes visszautasításán, most ujabban, ugylátszik, azt a divatot kezdik felkapni, hogy méltatlan kritika tárgyává teszik a magyar nemzetnek társadalmi vonatkozású és szellemi életéből folyó eseményeit, közhangulatát és érzésnyilvánulásait is. Nem vennénk tulkomolyan, ha csupán egy vak sovinizmussal és magyargyülölettel teli elfogult román szenáior magánvéleményével állanánk szemben, de nem haladhatunk el szó nélkül azok mellett ez ízléstelen és minden jóérzésű emberben megütközést keltő nyilatkozatok mellett, melyek még egyes felekezeteink tagjainak hitéletét is tisztátlan kezekkel megbolygatni törekszenek és szentségtelen kezekkel beléturkálnak a pápai követ imájába. Nem érezzük magunkat hivatottnak arra, hogy védelmünkkel a pápai követ tekintélyét megóvjuk a szomszédos román állam egy népképviselőjének gúnyos és vallásgyalázó kísérletével szemben, de hivatkozva a nemzetközi szokásjogra, a leghatározottabban kikérjük, hogy egy hazánk területén fizikai és morális területenkívüliséget élveződiplomáciai követ tiszteletben álló és sérthetetlen személye ellen a határon túlról a tudatos sértés és igaztalan támadás köveit dobálják át Magyarország földjére. A pápa Őszentsége hivatalos küldöttje lelkiekben Isten után csupán az egyetemes katolikus egyház fejének tartozik felelősséggel, de tőle senki más számon nem kérhet még politikai nyilatkozatot sem, ha ilyet egyáltalán valaha tenni óhajtana, nemhogy liturgiái tényeket. De függetlenül e megállapításunktól, udvariasan figyelmébe ajánljuk Románia kormányzatának a magyar nép ama meggyőződését, hogy rossz szolgálatot tesz a szomszédi békülékenység ügyének az, aki rosszakaratú rágalommal és mesterséges félreértéskeltéssel véli elérhetőnek, hogy a kontinensen két egymás mellett élő nemzet fiaiban a politikailag annyira szükséges enyhült légkör megteremttessék. 19 Sárffy bünper tárgyalása Budapest, november 19. j flbudapestibombamnrényletügyében a mai folytatólagos főtárgyalást egynegyed 10 órakor nyitotta meg Laner Jenő elnök. PÍ tárgyalás megnyitása után feláll Ulain Ferenc védő és a vádlottak nevében kéri a bíróságot, bogy a tegnap történteket nézze el. Hivatkozik a védelem nehéz helyzetére és kijelenti, hogy a védelem, ; minden él nélkül cselekedett tegnap. Az elnök a felszólalást figyelembe veszi, majd az elhunyt Chriasti Istvánnak a rendőrségen tett vallomását ismerteti. Ebben Chriasti tagadja bűnösségét és vallomásában beszél arról, hogy a rendőrségen szembesítették Radóval, aki sírva jelentette ki, hogy az egész Erzsébetvárosi Körben történt merénylethez nem tud hozzászólani. Chriasti azt is vallja, hogy Radót sohasem ismerte és Rado, dacára ennek, megmaradt terhelő állítása mellett. Chriasti a rendőrségen tett vallomásából egyes részeket visszavont a vizsgálóbiróság előtt. Az elnök kérdésére Márffy megjegyzi, hogy nem tudja, hogy honnan vette Chriasti azt, hogy ő morfinista lett volna. Kéri Chriasti apjának kihallgatását arra vonatkozólag, hogy Chriasti mit vallott halálos ágyán. Szász József vádiolt megjegyzi, hogy Chriasti nem ismerte Redót, ezt az ismeretlen embert felbérelték. Herceg portást sem ismerte, a takarító munkások beszélték, hogy Herceg elmesélte nekik azt, hogy a rendörségen összeverték. Hogy Herceg mibe halt meg, azt nem tudja. Mnrosi vádlott kijelenti, hogy ugy a Márffy, mint Siász vallomása megfelel a valóságnak. Rudó- József vádlott a hozzáintézett kérdésre kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, sem pedig Márffyt, sem Szászt. A rendőrségen kínozták őt és azért tett terhelő vallomást. Elnök : Miért tett terhelő vallomást a vizsgáló bírónál? Vádlott: Azért, mert a rendőrségen megfenyegettek, hogyha a vizsgáló bírónál visszavonom vádjaimat, visszavisznek a rendőrségre és újra megkezdik a vallatást. Elnök : A törvényszéki orvosnak is elmondotta a dolgokat, miért mondotta el neki ? Vádlott: Azért mondtam, nehogy visszavigyenek a rendőrségre, Ezután az elnök a vádlott elé tár egy rajzot és kérdezi ó rajzolta-e. Vádlott: Igen, én rajzoltam. Az egyik éjjelen Rainitzer rendőrkapitány kerdezte, hogy miiyen volt a bomba, erre én az előadás után képzeletből lerajzoltam a bombát. A hatósági tanuk akkor jötíek, amikor készen voltak a rajzok. Ezután felolvassák a vádlottnak a rendőrségen tett vallomását, melyben terhelő vallomást tett Marosira, Márffira és a többi vádlottakra. A nemzetgyűlés szerdai ülése hozzá intézett üdvözlő táviratra küldött köszönő levelét. A Ház tudomásul veszi. Eztán az indítvány és az interpellációs könyveket olvassa fel. Az inditványkönyvekben egy bejegyzés van, amelyben Cserty József kéri a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt, hogy terjesszen be kimutatást arról, A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Jelenti, hogy I. Ferenc József király tiszteletére holnap gyászmisét tartanak, amelyen a nemzetgyűlést Szcitovszky Béla elnök képviseli. Ezután felolvastatja Csernoh János hercegprímás a nemzetgyűlés által hogy a váltságföldekből hány holdat kapott a vitézi szék, tüntesse fel névszerint, hogy 10 holdnál nagyobb területet kik kaptak. Az indítványra vonatkozólag az elnök később fog határozni. Majd fölolvassák az interpellációs könyvet, melyben 22 interpelláció van bejegyezve. Eztán áttérnek a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására. F. Szabó Géza előadó kijelenti, hogy a tegnap felhozott jogi érvek alapján a 12. szakasz utolsó mondatához tett módosító indítványát visszavonja. Petrovácz Gyula A 12. szakasz a választás különös elfajulásáról szól. A demokrata szempont figyelembevételével a szakasz igen előnyös, mert az a célja, hogy a szegényebb néposztály érdekeit képviselő pártok is részt vehessenek a választásokban. Eddig az yolt a helyzet* hogy a anyagi tőkével bíró és főkép érdeket képviselő pártok igen nsgy előnnyel indulhattak választási küzdelmekre. Nem élhet a szociáldemokratáknak ama felfogásával, hogy ez a szakasz lehetetlenné teszi a választási szervezkedéseket. Nem érinti a szakasz a » népgyűlések megtartasánák lehetőségét. Pedig ez a választási eszközök legeredményesebb és legférfiasabb tette, mig a plakátharc hátterében mindig ott van az érdek. És a felelőség is nagyobb, minek következtében a demagógia korlátok közzé szorul. (Lapunk zártakor az ülés még folyik.) j GONDOLATOK v Igazi szociális munkáról beszél tegnapi számunkban egy kicsike hir. Azt hirdeti, hogy minden csütörtökön szakelőadásokat tartanak a vasmunkások szakcsoportjának helyiségében, ahol magyarázni fogják a különféle gépek, motorok kezelését s az azokkal való helyes bánost. Az előadásokon résztvehetnek teljesen ingyen a nem szervezett munkások is. íme ez az igazi szociális munka. Az ilyen előadások mindenképpen ; nagy értékűek. Ezek igazán nevel' nek és tanítanak, mert az az előadó aki ott a motorokról fog beszélni, bizonyosan jól ért a motorokhoz, nem ugy, mint némelyik „elvtárs", aki mivel nem értett mondjuk a cipészséghez, felcsapott politikai agitátornak s most folytonosan a politikáról „tájékoztat" amihez még annyit sem ért mint volt mesterségéhez. Ezek az előadások nagy szociális értékkel bírnak, mert aki ezekre