Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-20 / 266. szám

2 Kő rám vidék Békéscsaba, 1924 november 20 szorgalmasan fog járni, az bizonyo­san jobb szakember lesz s igy job­ban is fog boldogulni. Mennyivel többet érnek majd ezek a csendes, munkás esték, mint amazek a forró politikai gyűlések! Innen tudást s uj munkalehetőséget visznek majd magukkal a résztvevők, nem ugy, mint amazokról a „tájékoztató" ösz­szejövetelekről, ahonnan csak kese­rűséggel, felzaklatott idegekkel, dü­hösen, munka-, sőt sokszor életked­vet vesztve mennek haza az ügyes és rafinált demagógoknak áldozatai. Ezek az igazi munkásbarátok, akik tanítanak, tökéletesítenek törekvő szaktársakat; azok az igazi öntuda­tos munkások, akik az előadásokra el fognak járni, hogy igy különbek legyenek s fokozott tudásukkal fo­kozott tiszteletet vívjanak ki a ma­guk és munkájuk számára. * A bombamerényletek tárgya­lása folyik, fíiig, hogy megkezdő­dött, máris megszívlelendő tanúsá­gai vannak, amelyek mellett nem lehet szó nélnül elmenni. Ott van a vallomasok visszavo­násának ujabban divatossá vált for­mája. Minden vádlott azt állítja, hogy bántalmazással, vagy fenye­getéssel vettek ki belőle beismerő vallomást. Sem pro, sem kontra nem lehet ehhez a dologhoz hozzá szólani. Masoknak a kötelessége, hogy azt megtegyék. Hanem a vé­gére járni nagyon kívánatos volna, ugy azonban, hogy mindenesetben súlyos következménye legyen. Vagy tényleg bántalmazták a vádlottakat: akkor tessék a hivatalos hatalom­mal visszaélő hatósági személyeket súlyosan megbüntetni és eltávolí­tani; vagy nem bántalmazták őket és akkor hatóság előtti rágalma­zásért rántsák el a nótáját azoknak, akik azt állítani merik. Megkezdték az Eskütt-ügy tárgyalását ! A budapesti királyi büntető tör­vényszék Töreky tanácsa ma d. e. kezdte meg a 10 rendbeli megvesz- j tegetéssel vádolt Eskütt Lejos bün- ! perének főtárgyalósát. A tárgyalá- \ son igen sok újságíró van jelen. Azonkívül a padsorokat a nagy­számban beidézett tanuk töltik meg. j Fél 10 órakor vonul be a bíróság ! élén Töreky Béla tanácselnökkel, aki mellett dr. Szabolcska Mihály és dr. Méhes Ignác szerepelnek sza­vazó birákként. A vádat dr. Boron *tay József ügyész képviseli. Töreky egymás után szólítja maga elé a vádlottakat. A vádlottak sze­mélyadatainak bemondása után a ta­nuk állanak elő egyenként. Tanuként be vannak idézve Mayer János föld­mivelésügyi miniszter is, akinek a nevében Gálffy Dénes miniszteri titkár kijelenti, hogy a miniszter ezidőszerinti elfoglaltsága miatt nem jelent meg, azonban bármikor ren­delkezésére áll a bíróságnak. Weisz Ödön, Eskütt Lajos védője kér szót A védelem — mondja — évek óta küzd azért, hogy a tárgya­lás megtarható legyen. A védelem ebben az irányban mindent megtett, ennek ellenére a tárgyalás elnapolását kell kérnie, még pedig tőle teljesen távoleső okokból. A védelem ugyanis nem tudott megfelelően elkészülni, mert az iratok egy részét a mult héten bocsájtották rendelkezésre, más része még ma sem áll rendel­kezésre és csak a főtárgyalás során kerül elő. A védetem ezenkívül még abban a helyzetben van, hogy az iratok nincsenek jegyzékbe foglalva. S tár­gyalás elnapolásán kívül kéri azt is hogy a megvesztegetési pert egye­sítsék a rágalmazási perrel, ameny­nyiben elnapolási kérelmének a bí­róság nem tesz eleget, ezt a véde­lem kizárásával veszi egyértelműnek és ebből kénytelen a következmé­nyeket levonni. Dr. Boronkay ügyész a védelem­nek válaszolva, kijelenti, hogy el­napolásra nincs szükség. Ellenzi a két per egyesítését és semmiesetre sem engedi mellékvágányra terelni az ügyet. Az elnök a bíróság tanácskozása után kihirdeti, hogy a biróság a tárgyalás megtartását rendeii el. A tárgyalás megtartásának tehát e szerint semmi akadálya. Weisz Ödön védő erre semmiségi okot jelent be. Györki Imre Eskütt 'másik védője bejelent, hogy nincs abban a hely­zetben, hogy lelkiismeretesen ellát­hassa a védelmet és ezért erről le­mond Elnök tudomásul veszi. Es­kütt másik védőjét is felmenti az alól, hogy továbbra is vigye védel­mét. Elnök ezt is tudomásul veszi. Miután most már Esküttnek nincs védője, elnök felteszi a kérdést, hogy nincs-e valaki a hallgatóság között jelen, aki elvállalná védelmét. A tárgyalóteremben senki sem jelentkezett Eskütt védőjéül. Az el­nük megkérdezi Esküttői, hogy kí­vánja-e védő kirendelését, amire Eskütt nem-tnel válaszol. A birósag erre tanácskozásra vo­nult vissza. E Név Az egész év folyamán j •n V. Név kapott járandóságok O en együttes összege 1 N. N. igazgató 120.000,000 2 X.Y. könyvelő 60.000,000 a Z. szolga 20.000,000 Összesen 200.010,000 Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalma­zottainak fizetése után járó nyugtailleték A m. kir. pénzügyminiszter 1924. évi 115 600 számú rendeletét az alábbiakban közöljük : Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társulatod stb. tartoznak szolgálatukban álló hivatalnokok, szolgák, (napidijasok-) stb.-nak bár­mily elnevezés alatt (fizetés, drága­ságipótlék, rendkivülisegély, juta­lom, lakbér stb.) járandóságaik után — tekintet nélkül arra, hogy a fel­vett illetékeikről nyugtát állítanak ki, vagy nem — minden év január 31-ig az illetékes adóhivatalba 1'5 (másfél) százalékos nyugta illetéket levonni. Ennek keresztülvitele az előző cikktől eltérőleg a következőkép történik. Kimutatás .... vállalat al­kalmazottjainak ... évi illetményeiről: 200.000,000—1 Vso/o — 3000000 300.0000 osztva az 1924 évi átla­gos aranykor. értékkel pl. 3000000: 15000 — 200 aranykor. Kétszáz aranykorona lesz tehát a fenti válla­lat alkalmazottjai összes nyugtaille­téke. Amennyiben az összes fizetések­nél koronák is szerepelnek a kike­rekités 10.000 koronára történnek felfelé az aranykoronáknál kijött fil­lérek tiz fillérre lesznek lefelé kike­rekítve. Egy vizzel telt gödörbe fulladt egy vasutas Erzsébeíhelyen áldozata — kedésre volna szükség Halállal végződő szerencsétlen­ségnek lett az áldozata szerdán haj • nalban egy családos vasutas, aki szolgálatából hazafelé igyekezett. Szerencsétlenségének okozója egy mély, vizzeltelt kubikgödör, mely közvetlenül a járda mellett fekszik s amelynek oly meredek fala van, hogy aki egyszer beleesik, az se­gítség nélkül onnan élve ki nem ke­rül. Éppen ézért szükséges lett volna, ha már régebben gondolnak a gödörnek veszélyességére és megtették volna a szükséges óvin­tézkedést arra, hogy legalább köz­vetlen a járda közelében védő kor­látot állítsanak fel. A szomorú tragédiáról egyébként tudósításunk az alábbiakban számol be : Szerdán hajnalban a Fürjes felől ugy négy és öt óra között a békés­csabai hetipiacra igyekvő emberek az egyik vizzeltelt és náddal benőtt kubikgödör felől elkeseredett segélyki­áltásokat hallottak. A segélykiáltásokról azonnal értesí­tették az erzsébethelyi rendőrőrszemet aki miután jelenlést tett a rendőr­kapitányság központi ügyeletesének elindult a jelzett irányban. Még igen sötét volt, mikor hozzáfogtak az is­meretien segélykiáltó felkutatására, de már ekkor hangok egy irányból sem voltak hallhatók. Rövid keresés után a gödör Tompa utcai szélén talállak egy vasutas sapkát mely­nek alapján már biztosabb nyomon haladva erélyesebben hozzákezdtek a sapka tulajdonosinak felkeresésere. Közben megérkezett dr. Pethes Béla rendőrfogai mázó központi ügye • letes és most már az ő irányítása alalt kezdtek hozzá a kutatáshoz. Tekintettel arra, hogy a gödörben egy és fél—két méter mély víz van, azonnal tutajt csináltak és azon igyekeztek behatolni a nád közzé. Hosszabb kutatás után már ugy reggel fél 7 óra körül megtalálták az ismeretlen segélykiáltót a nád között a gödör közepe táján egy vas­utas ruhában levő ember személyében. Kihúzták a partra és az össze­gyűlt környékbeliek és hozzátartozói­nak vallomása után megállapították a szerencsétlen vasutas Sebők László 38 éves református, vallású, nős köröstarcsai illetőségű Máv. kalauz­zal azonos, aki valószínűleg mint szolgálatából Tompa-utca 24 szám alatti lakására igyekezett, esett bele a gödörbe. Minden valószínűség szerint a sötétben vagy letért a jár­dáról vagy pedig a megfagyott ha­von csúszott meg és esett a vizbe. Mivel a gödör partja igen meredek ott, nem tudott ki­mászni és igy az ellenkező irányban keresett menedéket de a viz széles volta miatt nem tudott kijutni a partra s ott lelte halálát. A szerencsétlenség tulajdonképeni okának felderítése végett a rendőr­ség tovább folytatja nyomozását. A tragikus végű fiatal vasutas családja iránt általános részvét nyilvánul meg. Átdolgozzák a fényüzésiadó torvénnyt A vámkezelésnél és a termelőnél szedik be a fényüzésiadót. — 9 fényüzésiadó után is fizetni kell adót Mint velünk közlik, a teljesen el­avult jelenlegi fényűzési adórendele­teink helyébe a pénzügyminisztérium uj tervezetet készít. Az uj tervezet teljes egészében revidiálja és uj alapokra fekteti eddigi luxusadó rendszerün­ket. Ismeretes, hogy a kereskedelmi egyesületek és csaknem az egész sajtó esztendők óta sürgeti a fény­űzési adó revízióját és arra az állás­pontra helyezkedett, hogy teljesen el­tekintve az elévült értékhatárokkal való hibás adóztatástól, a fényűzési adórendszerünket ugy kellene módo­sítani, hogy a fényüzésiadó a vám­kezelés és a termelés helyén szedes­sék be. A most készülő tervezet el is fo­gadja ezeket az elveket s a fény­űzési cikkek legnagyobb részét a vámkezelés és a termelés helyén kí­vánja megadóztatni. A lehetőségig elejti a fényűzési értékhatárok szisz­témáját és ehelyett az árucikkeknek nagy részét minőségi alapon hatá­rozza meg. Az uj tervezet az eddigivel szem­ben azt az újítást is tartalmazza, hogy az eddigi 10 százalékos egy­séges fényűzési adókulcs helyett több különböző fényűzési adókulcsot álla­pit meg. A kormánynak törvényes felhatal­mazása van arra, hogy a fényűzési adó kulcsát egyes cikkekre 20 szá­zalékig állapítsa meg. A kormány ezzel a felhatalmazásával ugy kíván élni, hogy különböző cikkek csoport­jaira különbözö százalékú adókul­csot állapit meg. Újítása továbbá a tervezetnek az is, hogy a fényűzési adó a jövőben nem lesz kifejezetten áthárítható, ha­nem annak összegét csak az áruk vételárában burkoltan lehet felszámí­tani. Ahelyett tehát, hogy az adózó százezer korona vételárat és külön áthárítva tízezer korona fényűzési adót fizetne a jövőben összesen 110 ezer koronát fizet és ezen összeg után a kereskedő 11.000 korona fényűzési adót tartozik az állam ré­szére leróni. A fényűzési adónál te­hát meg fog ismétlődni ugyanaz a leheletlen helyzet, ami most az álta­lános forgalmi adónál áll fenn, ne­vezetesen a fényűzési adó után való fényűzési adófizetés. A tervezet elkészülése után az ér­dekképviseletek közös értekezlete elé kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents