Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-12-25 / 295. szám

Békéscsaba. 1924 december 25. MCőrösvidéte 5 ElgonflolósoR. (Irta: Korniss Oéza.) Lehet-e a megváltó születésének nnepén aktuálisabb témával foglalozni, mint a kulturával. A nagy. Sjazi, ar egész müveit világot átjgó kulturával, amely a kereszínység méhében fcgant s évszázao'<on át tartó fejlődésének legszebb yümölcse lett volna az emberi szoidaritásnak, a szeretetnek, a békéiek megteremtése. Már-már hittünk lenne, amikor jött a háború s az Apokalipszis négy lovasa" irgalnatlanul legázolta a kultura dúsan irágzó mezőit. Amerre járt, nem:sak kultúrintézmények sokasága nent veszendőbe, nemcsak milliónyi 'iruló élet hullott az enyészetbe, lanem a porladó szivekkel együtt lihültek az élő szivek is. A hideg igy és számitó önzés diktálta béke negingatta az emberiség rendeltetéiének közösségébe vetett hitet, mert nig a győztes hatalmak többé-keíésbbé kedvező gazdasági viszonyok tözött polgáraiknak immáron ismét i békeévekre emlékeztető egyéni óléteben lassan-lassan beheggeszik a nemzeti kulturájuk organizációján ejtett sebeket, sőt bizonyos 'eladókban, igy különösen technikai berendezkedéseikben és találmányokban határozott fejlődést produtalnak, addig a legyőzött nemzetek — ezek közölt is elsősorban a magyar — szűkre szabott határain belül tengődésre kényszerítve és a történtekért egymást vádolva kulturális berendezéseinek — még a közegészségi és oktatásügyi intézményeinek is — lassú sorvadására /an kárhoztatva. Hiaba való illetékes tényezőink ninden nemes igyekezete. Jön a cormany reformgondolatokkal, a középiskolai oktatás, a tanarképzés 'eformjaival, ezek csak létező intéseteínk átszervezésére vonatkoznak, — jön azonban nap-mint nap skolak, közkorházak megszüntetésének, vagy szervezetük egyszerüsiésének elrendelésével is s bizony ÍZ előbbi intézkedések nem kárpóoljak a magyar kulturat az utóbbiakért, mert mig a reformok csak etezó intézményeink tökéletesítésére, itszervezésére, de nein szaporítására vonatkoznak, addig másfelől azok beszüntetése — minden szépílést és önaltatast félre téve — kul.urank dekadenciáját jelenti, mert liaba, az általános műveltség és szakismeretek elsajátításának leghathatósabb eszközei a különböző lipusu tanintézetek és a nemzeti kultura fokmérője elsősősorban iskoláink szama és kvalitása után igatodik. Ez a visszafejlődés konstatálható azután nálunk a tudományok is művészetek terrénumán is. — Be kell azonban látni, hogy a kormányíatnak az állami financiális szempontok miatt az adott helyzetben oincs más valasztása. Ezzel szemben talán paradoxonnak látszik de tapasztalataim alapjan mégis azi keli allitanom, hogy speciálisan Békéscsaba varosanak gazdasági és kulturális jelentősege országos viszonylatban hataraink katasztrofalis eltoiodasa folytán emelkedett. Mig ugydnis vasúti fővonalmenti kedvező fekvese folytan mar a háború eiőtt is a vármegye szomszédos városát — megyei székhelye dacára — és az egykoron ugyancsak sokkal né pesebb es gazdagabb Békés községet is fejlődésében messze túlszárnyalta — s itt nem hallgaihatom el azou nézetemet, hogv a pályaudvar ter\bevett nagyszabású kibővítésének mielőbbi realizalasa erdekében a városnak a maga részétől is minden rationális áldozatot meg keli hoznia, — addig a szomszédos nagy törvényhatósági városok: Nagyvárad és Arad elvesztése folytán messze környéknek egyetlen gazdasági és kulturális emporiuma lett Békéscsaba. — Ez szemmel láthatólag észre is vehető megnövekedett idegen forgalmán, a tanintézetek vidéki növendékeinek számán és gyári, ipari és kereskedelmi vállalatai számának rohamos szaporodásán. Városunknak ezen kedvező helyzetéből származó előnye persze kötelességeket is ró ránk városi berendezéseink, közmüveink, de főként kulturális intézményeink: tanintézeteink fejlesztése és szaporítása révén. El kell ismernem, hogy e város lakossága már akkor is, amikor még községi szervezetben fejtet'e ki életműködését, nem lekics nylendő áldozatkészségről tett tanúságot kulturális intézményeinek létesítése érdekében. Nem is említve modern kőszínházunkat és az épités technikai hibái mellett is impozáns közmüvelődésházát. Az alábbi kimutatás érdekes tájékoztatást nyújt arról, hegy minő tanintézetek vannak Békéscsabán és mennyi növendékkel : 1. Állami leánygimnázium 251 2. Rudolf főgimnázium 455 3. Állami polgári fiu iskola 674 4. Községi polgári leányiskola 334 5. Községi ker. tanonciskola 49 6. Iparos tanonciskola 637 7. Állami gazd. népiskola 633 8. Erzsébethelyi továbbképző iskola 161 9 Irányi utcai áll. el. fiuisk. 245 10 Irányi utcai áll. el. leányisk. 249 11. Révai-u. áll. el. isk. 293 12. Szent László u. el. isk. 307 13. Erzsébethelyi el. isk. 275 14. Központi r. k. el. isk. 33 15. Szarvasi-uti r. k el. isk. 246 16. Központi magy. anyanyelvű ág. hitv. ev. iskola 381 17. Központi vegyes 266 18. Fels ővégi ág. h. ev. elemi 217 19. Alsóvégi ág. h. ev. elemi 153 20. Erzsébethelyi ev. elemi 459 21. Congr. izr. elemi iskola 74 22. Orth. izr. elemi iskola 67 23. Vandhát sikkonyi áll.el. ésism 62 24. Fényesi közs. el. és ism. 97 25. Fürjesi közs el. és ism. 60 26. Kisgerendási áll. el és ism. 62 27. "'agygerendásiáll.el.ésism. 80 28. Nagyréti el. ésism. 71 29. Sopronyi tany. r. k.el. és ism. 158 30. Gerendás tanyai ág. ti. ev. és ism. 199 31. Kerek tanyai ág. h. ev. el. és ism. isk 95 32. Kerek kigyósi tanyai ág. ev. el. és ism. 57 33. Kismegyeri tanyai ág. ev. el. es ism. 164 34. Nagymegyeri tanyai ág. ev. el. és ism. 82 35. Soprony tanyai ág. ev. el. és ism. 98 36. Telekgerendási tanyai ág. ev. el és ism. 114 37. M. kir. állami földmivesisk. 34 38. Épitőipari téli tanfolyam 151 39. Vasmunkások továbbképző tanfolyama 34 összesen tehát kerek számban 8000 tanuló kap oktatást a varos kőlönböző tanintézeteiben. 3—6. év közötti ovódások száma 2518 a 6—12. év közöt i tankötelesek száma 4710 mig a 11-21 ev közötti iskoiaba nem járó testnevelés kötelesek száma 3528, ezeknek Levente Egyesületekbe tömörítése most van folyamatban Azonkívül szép eredményeket produkálnak az iskolán kívüli népmüvelés terén az analfabéta tanfolyamok. ismeretterjesztő és szabad liceális előadások. A fenti kimutatás adatai élénken illusztrálják, hogy egyes tanintézeteink befogadóképessége már nem tudja kielégíteni az igényeket, bizonyos iskolatípusokban pedig hiány van, annak dacára, hogy a községi polgári leányiskola nyújt hajlékot a több mint 600 iparos tanoncnak is s a leánygimnázium amúgy is szűk helyiségei is igénybe vannak véve más tanítási célokra is. E mizériák csak építkezések utján orvosolhatók. A városi háztartás teherbíró képességének hatarain belül elodázhatatlanul ki kell bővíteni a községi polgári leányiskolát, községi ovóda építendő az V. kerületben Erzsébethely lakosainak — a kuhuszkormány még hetet kiván — most jött le a közokt. miniszter leirata, mely az 1921. évi XXX. t. c. alapján kötelességévé teszi a városnak az 1925—26. — 1926-27 és 1927 — 28. tanévek elejéig a külterületeken a már működő 15 (egy állami. 5 közs. 9 frlekezetí és pedig 7 evang., 2 kath.) elemi i>kolán kivül fokozatosan egy-egy községi jellegű elemi iskola szervezését, éspedig : az elsőt a Szalai kitérő álíomas területén, a n á^odikat a Szentmiklósi major körül s a harmadikat Soprony déli részén a Kliment-Kociszky majorok közti helyen. Elsőrendű s a kultuszminiszter által is — különbeni megszüntetés veszélyével sürgetett feladat a leánygimnázium épületének kijelö l telken való felépítése — internátussal vagy anélkül. Előbbi esetben az építkezés költségeihez valö állami hozzájárulás inkább remélhető. A község erre nézve 1917 ben kiküldötteinek ha>onló tvpusu modern tanintézetek megtekintése után szerzett tapasztalatai alapján már vázlatokat is készíttetett, a kivitel azonban a közbejött események folytán elmaradt. A tárgyalásokat útból folyamatba tettük. Ha azok hamarosan eredményre vezetnének, a felszabaduló epületben megfele.ő renoválás utan elhelyezést nyelhetne a községi polgári leányiskola, avagy az iparos tanonc otthon a rokon szakmabeli tanfolyamokkal. S nem lehel figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy az uj ipartörvény alapján városunkban a nőt iparos tanonciskola is hovatovább megszervezendő és elhelyezendő. Ezek mind olyan kulturszükségletek, amelyeknek mielőbbi kielégítése elöl elzárkózni nem lehet. Viszont távolabb fekvő, de azért nem figyelmen kivü hagyható probléma polgári leányiskolánknak felsőkereskedelmi leányiskolái tagozattal való kibővítése es egy gazdasági akadémiának — esetleg a föídmívesiskola megszüntetésével történő — felalii tása. Nézetem szerint ugyanis az alsóbb fokú gazdasági ismeretek megszerzésének teljesen kielégítő forrasa a polgári fiúiskolának felső mezőgazdasági tagozata, viszont városunknak intelligens és vagyonos gazdaközönsíge s a vidéknek, a szóin szédos varmegyéknek fejlett agrikulturája jobban elvariiatja a magasabb fokú gyakorlati és teoretikus gazdasági ismeretek megszerzéséhez szükseges eszközök megteremtését egy gazdasági jellegű fői-kola organizálásával, melynek szervezése a termelés ratíonalizalá^a érdekében is üdvös volna s látogatottsága pedig a már kifejtett okoknál fogva és azért is biztosítottnak tekirtheiő. mert a legközelebb fekvő hasonló typusu tanintézet a nehezen megközelíthető Debrecenben van. Ezek persze ma mégcsak elgondolások, mondhatnám : utópiák, megvalósulásukhoz nemcsak pénz kell, nemcsak áldozatkészség, hanem a társadalmi erők harmóniája, megértő s minden szépért és nemesért lelkesedni tudó szivek. De hol vannak ma az emberszivek, hol dobognak, hol lüktetnek a szociális nyomorúságok és névtelen tragédiák mai napjaiban ? Hol vannak a szivek, amelyek szenvedni tudtak, de örülni is tudtak, zokogtak, de mosolyt is keltettek, gyűlöltek, de nemes lángra is lobbantak. A görög szabadságért harcolni egykoron Byron rohant oda és vérzett a szent eszméért, hozzánk pedig jöttek Dembinszky és Bem apó. amikor a magyarság le akarta rázni a sok százados rabságot. Lafayette ment át az óceánon, hogy segítse a gyarmatosokat. amikor önállóságért harcoltak, György király ellen, mikor pedig Martinique szigetén végig ömlött a forró, fekete láva, egy héten beiül egész Európa küldte szeretetének tanúságát a távoli földre Voltak akkor is határok, nemzetek, messze-égek voltak akkor is társadalmi osztályok, felekezetek és világnézetek, de emberek is voltak és szivük volt az embereknek, amelylyel éreztek, amely nem volt sem okos sem számitó, sem gyűlölködő, sem hazug, csak afféle közönséges emberi s/iv volt. Voltak nálunk is a dualizmusból származó sulyos közjogi ellentetek, de az ellenfél feltételezte a másikról, hogy igaz magyar, igaz hazafi S érveivel és meggyőződésével mindegyik egyformán a haza javát és az emberek üdvét kereste. A nemzet minden erejének érvényesítését akarta mindenki és nem kiáltották sem hazaárulót sem bűnöst s nem hitte magat senki sem honmentőnek. Mi történt a víHggal, mi történt az emberekkel, mi történt a szivekkel ? Miért nézi tétlenül a müveit világ évek óta az orosz borzalmakat? Miért ég -Italia azúr kék e^e alatt ma is burkolt testvérharc? Wiert nem testvére már a bajor a porosznak és miért kell a dus kalászu magyar rónákon a középosztálynak évek óta nélkülözni ? Miért nézi fásult közönnyel, sőt kárö ömmel az egyik, ha a másiknak roszszul megy sorsa ? Miért ? . . . Miért ?.. . Nincsenek már barátok, nincsenek már testvérek, nincsenek már nagy igazi emberi összetartozások. Csak érdek és önzés teremt ma közösségeket és kapcsolatokat nemzetek között és nemzeteken belül. Jó emberek, igaz emberek kellenenek már mindenütt és nálunk is. Emberek, akik egész élerük energiaját annak szentelik, hogy példájukkal megtanítsák az embereket megtisztulni attól, ami állati örökség bennünk : a gyűlölettől Tolsztoy Leókat és Romáin Rollandokat varunk, akik az emberi szolidaritást, a szeretetet, a békét hirdették s akiknek igéi nyomán megszületik majd egy>zer a keresztény kultura legtökeletesebb produktuma : az evangéliumi értelemben vett igaz ember. • • S Kozsuch Gábor ! • • • órás és ékszerész, Andrássy-ut 49. • •••••• Mindenféle inga-, fali-, ébresztő- és zsebórák raktáron Ugyanott javítások szakszerűen végeztetnek jutányos árban. M

MI

I MHIBi^lWlM • Tört aranyat és ezüstöt veszek. • • •