Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-20 / 190. szám

Ara 1000 korona Békéscsaba, 1924. aug. 20. Szerda V. évfolyam 190. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K István iiiPÉiy Hz ezeréves magyar állam születése napja évről-évre viszszajdr hozzánk, hogy lelkünket megfürössze az emlékezet. T\ vaskezü első király hatalmas egyénisége jelenik meg előttünk, aki egységbe kovácsolta a Dana-Tisza partjain hazát szerzett hét nemzetséget. n nem alkuvó keresztény király glóriás homloka tündöklik ma előttünk, ki a pogányság karjaiból kiemelte s a Krisztus egyházába terelte vad, szilaj, dacos magyar véreit. Állam és nemzetalkotó bölcsessége előtt ezer év távlatán is meghajtjuk fejünket, áldva emlegetjük, imánkba foglaljuk nevét. István király neve egy a keresztény nemzeti Magyarország fogalmával s ha amit alkotott, kiállotta ezer év minden viharát, a jelen szomorúsága sem törheti meg azt a reményünket, hogy más fundamentumot senki sem vethet azonkívül, mely egyszer — ezer év előtt vettetett, s hogy magyar életünk utja minden időkre kihatólag meg van állapítva s arról letérni a nemzetnek is, az államnak is halált jelent. h megfutott történelmi ut legelején ott ragyog a gránitoszlop: István király, visszanézhetünk rá. Soha cl nem mosódó, felségesen nagy alakja, a történelem patinás bizonyságaival erősítve mutatja az egyetlen utat ma is, a jövőre is: keresztény nemzeti királyság, Nézzünk is vissza rá, a szomorú jelen vörös és demokrata áramlatain, a csonka-béna magyar föld könnyein, szenvedésein tul ott áll a történelmi mult eredő forrása: a Krisztus nyájába és az európai nemzetek családjába bevezérlő apostoli király. Jobbja ma is véd, irányt mutat és nemzeti j sebeket gyógyit; hite — a krisz- ) tiánizmusz — ma is embert j nemesítő, jobbító, Istenhez ve- í zető hatalom: nevenapja nemzeti ünnep, sziveket dobogtató hálás emlékezet napja. Legyen is az örökre! K. Gy. Hady Untai vezérigazgató nyilatkozata az ilfoldi Eiso Gazdasági Vasút fejlődéséről Épül az orosházi vasul Alkalmunk yolt beszélgetést folytatni Hady Antallal, az AEQV vezérigazgatójával, akihez kérdést intéztünk aziránt, hogy milyen stádiumban van az orosházi vasút épitési ügye. Kérdésünkre az alábbi értékes választ kaptuk : „Többszöri szives érdeklődésükre nem akartam az orosházai vasútépítési ügyben addig nyilatkozni, amig az első kapavágás meg nem történt. Közvetlen az épités megkezdése előtt azonban nem térhetek ki és röviden ismertetem ezt a régóta vajúdó Kaszaperpuszta—orosházai vasútépítés ügyét. Orosháza már régen felismerte ennek a vasútnak a szükségességét és a szükséges épitési tőkét még amikor az AEGV-t az ACsEV kezelte, össze is hozta. Ebből kifolyólag még 1907 évben már a közigazgatási bejárás is megtartatott, a vasút mngépitése azonban ellentétes érdekekből kifolyólag elmaradt. A világháború, a forradalmi események, valamint az azt követő nehéz gazdasági események már-már véglegesen elodázták a vasút megépítését, amidőn azonban vasutunk az ACsEV-tői elszakadva önálló kezelésbe ment, azonnal érintkezésbe léptem Orosháza vezetőségével e vasút megépítése végett* Kunos főjegyző, dr. Berthóty Károly kormány főtanácsos, de legfőképen Széli István városi főmérnök lelkes segítségével sok nehéz tár-' gyalás után azonban végre sikerült e vasút megépítéséhez a szükséges tőkét búzában összehozni, E 15 km-es vasút építéséhez mintegy 120 waggon búzára van szükség, amelyhez Orosháza község 50 waggonnal, az orosházai kereskedők 20, az iparosok 10, az Aegv. anyagban 20 waggonnyi ellenértékkel és a gazdaközönség az érdekelt nagy birtokokkal együtt mintegy 20 vaggonnal fog a hozzájárulásban részt venni. Az itt felsorolt buzahozzájárulás — kivéve a gazdaközönség hozzájárulását — már mind le van jegyezve, úgyhogy a vasút megépítése már biztosítva van annyira, hogy már a szükséges főbb anyagok, mint sinek, teherkocsik, mozdony, talpfák nemcsak hogy meg vannak rendelve, de már a leszállítások is megkezdődtek. A vasút építéséhez szükséges tervek már mind készen vannak s ha a napokban a minisztériumtól az épités megkezdésére az engedély megjön, a földmunkát is meg fogjuk kezdeni. — Mik a tervei a vezérigazgató urnák B jövőt illetőleg a további' vasútépítésnél ? Mint mindenütt, itt is a kezdet a legnehezebb. A háború kitörése óta ez lesz a legelső megépülő közforgalmú vasút s igy természetes, kogy az összes szakkörök nagy érdeklődéssel néznek eléje. Békéscsaba, Orosháza és Gyula is ha ugy akarja, oly fontos kereskedelmi és mezőgazdasági gócpontokká válnak, hogy elkerülhetetlen szükség lesz megfelelő kisvasutak építésére. Hiszen ha az első minta meglesz, rövidesen ki fog épülni a Mezőkovácsháza—Kunágota—Dombiratos— Kevermes—Lőkösházai vasút, mely hivatva lesz a Romániából jövő forgalmat a legrövidebb irányon át Orosháza felé lebonyolítani. Ki fog épülni a békéscsabai tanyákat behálózó békéscsabai közvasut Kondoros, Szarvas bekapcsolódásával, valamint Tótkomlóson át a Hódmezővásárhely—tiszai vonalnak az olcsó viziut elérhetése végett. Vasút nélkül van Doboz—Gerla, Postelek fent, Vésztőn tul az egész Sárrét fel a Hajdúságig, Debrecen Levél Dániából Koppenhága-Jamboree, 1924. aug. 11. A magyar csapat Már második napja vagyunk a Jamboreen a cserkészek világösszejövetelén. Csodálatos tarka, nagyszerű kép ez a hatalmas tábor. Harminchárom nemzet ifjúságának színejava nyüzsög itt boldogan, jókedvűen. Szeretnék legalább megközelítő rajzot adni erről az itt folyó életről, azért több szempontból próbálom azt leirni. Először azonban a mi itteni helyzetünkről számolok be. Mint már írtam, nagy szeretettel fogadtak a dánok s ezt a kedvességet nem tagadták meg máig sem. Mint házigazdák, mindenkivel szemben előzékenyek a dán cserkészek, akik nagy tömegben vannak jelen, de minket mintha különösen kitüntetnének. Minden mozdulatunkat szeretettel figyelik. A táborunk két részből áll. A kisérő csapaté mindjárt a főbejárat elején, a versenycsapaté egy kissé hátrább van. Mellettünk vannak jobbról a németek, balról a franciák, előttünk a svédek, mögöttünk a lettek. A versenycsapat mellett jobbra a lengyelek, balra a csileiek, mögöttünk a norvégek és luxenburgok, előttük a hollandok és sveieiak. Természetes, hogy a verseny szempontjából a figyelem főként a versenycsapat tábora felé irányul, akik komoly ellenfélnek látszanak. Eddig még minden versenyeredmény titok, mert a döntés pontozás alapján történik s ezt nem hozzák nyilvánosságra. Megérkezésünkkor tökéletes fölényben voltunk. A gyors sátorverést 8 és félperc alatt elintézték a fiuk. (Negyven fiu 26 sátrat vert fel ezalatt), holott előttünk a legjobb idő 15 perc volt (Sveic). Azóta azonban — ugy hirlik, hogy az angolok s az indiaiak lepipáztak bennünket. Ez azonban nem bizonyos, mert a pontos időket egyáltalában nem lehet tudni. A versenybíróság jelentést nem ad ki, ellenőrizni pedig lehetetlen a versenyt ezen a hatalmas területen. A magyar tábor a mi Ítéletünk szerint — pedig próbálunk objektívek lenni — egyike a legszebbeknek. Amerika, Anglia s néhány gyarmati csapat tábora ugyan sokkal több jólétről tanúskodik, csodálatos szép felszerelésével. Jappán, Kina, Egyiptom stb. táborában több az exotikum, de a miénknek rendje, tisztasága, művészi elrendezése talán a legkülönb. Természetesen azért nem vagyunk vérmes reményekkel, mert itt igazán nehéz dönteni s alig képzelhető, hogy a mi árva nemzetünket különös figyelemmel kisérjék a dánokon kivül a többi delegátusok is. A zenekarunknak óriási sikere van. Ezen a téren kétségtelen az elsőségünk. (Hallottuk is, hogy a franciák tiltakoznak a zenekar pontozása ellen. Ma már minden parádéhoz a mi muzsikánkat kérik s minden szereplésünket osztatlan tetszésnyilvánítás fogadja. A versenycsapat igen jól fest, de azért igazán nem lehet tudni, hol fog állni a pontozásban. Kedves, erős, szép csapatunk van, de nem versenyezhet a dánok, svédek, nor) végek stb. megkapó szépségével. Itt igazán nem lehet tudni, kinek milyen lesz az ízlése. A ruhánk is szép, de tul egyszerű. Ezen a téren az amerikaiak, angolok, jappánok — gazdagságuk folytán — talán előttönk járnak. Sok nemzetnek meg színesebb a ruhája. Egy-egy élénk nyakkendő sokszor igen jó hatást tesz. Egyszóval nagy bizonytalanságban vagyunk. De egy bizonyos: nem fogunk nagyon lemaradni s a vereség miatt sem kell szégyenkeznünk ilyen ellenfelekkel szemben. Vidovszky Kálmán