Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-20 / 190. szám

« Kőrősvidék Békéscsaba, 1924 augusztus 20 felé mind-mind oly vidék, amelynek kereskedelmileg, közforgalmilag Bé­késcsabához való csaiolása kézen­fekvő nagy érdeke a városnak. Az orosházai vasút épitése meg fogja adni a lökést arra, hogy az érdekeltség megmozduljon. A segitő eszköz az alföldi első gazdasági vas­útnak a révén meg van, s hiszem, hogy élni is fognak vele." Örömmel látjuk az AEQV hatal­mas arányú fejlődését. Ez a „kis­vasút", mint becézgetve nevezik, nem is olyan kicsi. Csonkamagyar­országon a magánvasutak közt a legnagyobb, közel 200 km. hosszú sinhálózata van. Dacára annak, hogy az Acsev.-től való elválása rendkí­vül nehéz körülmények közt ment végbe s a s»ját lábán való járást szörnyű gazdasági helyzet nehezí­tette, íme életerejének olyan bizony­ságát adja, mely páratlan az or­szágban : tiz év óta ő az első, aki épit még pedig közforgalmú vasutat épít. Ez az életerő, ez az alkotó készség a jövőben szunnyadó, hatal­mas tervek megvalósításának is biz­tos záloga s hisszük, hogy az A. E. G. V. igazgatósága a vasenergiáju elnökséggel és Hady vezérigazgató­val az élén meg is valósítja. Séta o békéscsabai iparikiállitáson (Harmadik közlemény) Az előcsarnokban elhelyezett cso­portok közül legjelentékenyebb a Vár­hegyi féle vasöntödéé, amely 86 kü­lömböző öntöttvas gépalkatrészt és egynéhány dísztárgyat tartalmaz. Szinte hihetetlenül tetszik a szemlé­lőnek, hogy ezek a vasmonstrumok itt, ezen az alföldi búzatermő síksá­gon készültek. Épen ezért kétszeres elismerés illeti meg Várhegyi Pált, akinek vasöntődéje külön nevezetes­sége a békéscsabai iparnak. A bejáratnál Lédig Károlynak, a többszörösen is kitüntetett cukrász­nak önként kínálkozó remekei, mel­lettük pedig a „Hutter Vegetálmüvek R. T." gyártmányai, piperecikkek, pouderek, arckrémek, szappanok stb. foglalnak helyet. A cserkészteremben az eddig is­mertetettekhez még Plahár Mihály lakatosnak egy hatalmas, erős má­zsája sorakozik. Nagy feltűnést kelt Kallós Kálmán (I/a oszt.) vizvezetékszerelőnek egy szalagfürészlap forrasztója és egy kazánpróbaszivattyuja. Az I. b) osztályban Kurunczy Pé­ter asztalos négy szép fehér fotelje, egy fehér asztala és virágállványa, Blaskó János kádár miniatűr óvális hordója, szöllőmosólya, turóskádja, csobolyói, virág- és cukordézsája, Bubala Sándor és Popovics Pál ká­dárok hordói, káposztáskádjai stb. mind-mind ritka ügyességű mester­kezekre vallanak. Ennek a teremnek érdekessége még Boiyánszky Pál kő­műves fából faragott miniatűr két­emeletes háza. A VIII. osztályban Kerekes Mihály kályhás két szép cserépkályhája, egy 1894-ből való óriás cseréptáia és két vázája, Dénes Antal asztalos hat mű­vészi szépségű fa berakása és Uhrin Károly asztalos, elismert kiváló he­gedükészitő hegedűje kötik le a fi­gyelmet. Az elsőemeleti folyosón leg­elsősorban a „Kőrősvidék" rt gyönyörű kollekciója állitja meg a közönséget, amely ezúttal is osztatlan elismerés­sel adózik a messzi környék legjob­ban felszerelt és legmodernebbül be­rendezett nyomdavállalatának, könyv­kötő, vonalozö, könyv• és papírkeres­kedő és lapkiadó üzemének. Ugyanitt érdekes látványt nyují Sztaricskay Ferenc kiválóan felsze­relt kelmefestő műhelyének soroza­tos kiállítása, amely nemcsak érde­kes, szép és értékes, hanem tanulsá­gos is. A IV. osztályban a már leírtakon kivü! Kalina Imre kiváló kefekötő mester páratlan tartósságu kézzelkö­tött kefeáruit kell megemlítenünk. . A VI. osztályban az általánosan elismert kiváló berendezésű „Merkúr" Köttszövőgyár R. T. bámulatosan szép zefir- és vászonárui mellett a Rokka, Hubertus, Excelsior, Kámán és Gonda, Tescher Imre és Nagy Mária köttszövő üzemeinek szebbnél­szebb kötszövött árui. A VIII. osztályban Szőts József békési hangszerkészítő, Oláh Sándor könyvnyomdász és Ábrahám Test­vérek fényképészetének remekei tűn­nek fel elsősorban, amelyek mellett a könyvnyomdák külömböző termé­kei sorakoznak. A görögpótló teremben Békéscsaba város koiiyhakertészetének kiválóan szép, valósággal óriás méretű és leg­különfélébb, nemesnél-nemesebb faj­tájú termeivényei, továbbá Fekete István süíő ízletes péksüteményei fog­lalnak helyet. ünglia nem ismeri el a Ruhr-vidék megszállásának törvényességét 9 Daves tervezet azonnali életbelépését óhajtja JAacdonald London, augusztus 19. Hivatalos szikraszolgálat, flz a levél, melyet Mac Donald minisz­terelnök Herriothoz és Theunishez intézett, szószerinti szövegében igy szól: Kapcsolatban s Ruhr megszállására vonatkozó uj egyezménnyel és az elsősorban érdekelt kormányok erről szóló jegyzékváltásával, szük­séges irányban megismétlem a britt kormány álláspontját, melyet oly sűrűn kifejtettem az utóbbi napokban. A brit kormány sosem ismerte el sem a Ruhr meg­szállás törvényességét, sem a versailesi szerződés ha­tározatainak olyan értelmezését, melynek alapján a szövetségesek eljártak. A brit kormány remélte, hogy miután a megszállás tisztán gazda­sági okokból történt, meg fogják szüntetni, mihely a Daves tervezetet életbe léptetik. A szakértői bizottságnak miulán illetékességi köre nagyon korlátolt volt, tartózkodnia kellett attól, hogy javaslatokat tegyen a ka­tonai megszállás tekintetében, de világosan jelezte, hopg a megszállás gazdasági kihatása felett nem le­het elsiklani. A megszálló hatalmak és a német kormány közős megegyezéssel megállapodást fogadott el, mely­nek értelmében a megszállás nem terjed 12 hóna­pon tul, sőt korábban is megszüntethető. R brit kormány nem akar prejudikálni annak az álláspontnak, me­lyet ó és elődje a szerződés értelmezése tekintetében elfoglalt, azonban hőn óhajtja, hogy a Daves tervezet hatályba lépjen. Egész egyszerűen tudomásul veszi azt a megállapodást és nyomatékosan sürgeti, hogy az érdekelt kormányok tegyenek meg minden lehető lépést a kiürítés meg­gyorsítására. R brit kormány ugyanis abban a felfogásban van, hogy a megszállás folytatása károsan befolyásolhatja a Daves tervezet hatását és kockára teheti a londoni értekezleten létrejött megállapodást. Mac Do­nald miniszterelnök levele aug. 16-án kelt, de csak tegnap tették közé. Mi van ma? 1924. aug. 20., szerda R. kath.:Szt. István kir. Prot.: István kir. Napkelte: 5 óra 02 perckor, nyugta 19 óra 03 perckor 7 03). Holdkelte: 22 óra 00 perckor (d. u.) nyugta 11 óra 02 perckor (d. e.) D. u. 2 órakor az Előre pályafelavató ünnepélye kezdődik. Este fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Mozgóban. 1924 aug. 21., csütörtök R. kath.: Chalona Fr. Prot.: Sámuel. Nap kelte 5 óra 03 perckor, nyugta 19 óra Ül perckor (7-01) Hold kelte 22 óra 29 perckor, (d. u.) nyugta 2 óra 03 perckor (d. e.) Este fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Mozgóban. Százhúsz milliárd az iparosság hiteligénye 9 miskolci iparos nagygyűlés határozatai Vasárnap zajlott le Miskolcon EZ iparosok országos nagygyűlése. A gyűlésen Doosa László az állami, községi, szövetkezeti és az úgyne­vezett háziüzemek ügyében, továbbá a kontár-kérdésben terjesztett elő határozati javaslatot. Az iparosok adósérelmeire vonatkozó tizenegy pontban összefoglalt határozati ja­vaslatot a nagygyűlés egyhangúan elfogadta. Farkas Elek, a balesetbiztosítás és a betegsegélyezés kérdésének a rendezését sürgette, továbbá az au­tonómia visszaállítását és a kor­mánybiztosságok megszüntetését kö­vetelte. Müller Antal a tanonckérdést is­mertette. A nagygyűlésen azt java­solták, hogy a bankokat és a nagy- í vállalatokat az iparostanonciskolák ' felállítása céljából meg kell adóz­tatni. Végül a hitelkérdéssel foglalkoz­tak és ennél a pontnál olyan hatá­rozati javaslatot terjesztettek a nagy­gyűlés elé, hogy a kereskedelem­ügyi és a pénzügyi kormánytól sür­gősen kérni kell a hitelkérdés ren­dezését. Az iparosságot éppen ugy kell támogatni, mint az ország más termelőrétegét. Az iparosságnak nyújtandó hitel keretét 120 milliárd­ban állapították meg. Itt említjük meg, hogy a gyűlés elején sokan kifogásolták, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter nem jelent meg az országos nagygyűlésen. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! békéscsabai kiállítás dijetnyerí risztvevői Lapunk mult számaiban meg­kezdtük a kiállításon dijatnyert részt­vevők névsorának ismertetését, amit most a kővetkezőkben folytatunk : Háziipari rész: Zahorán György né állami tiij. Kovács nővérek, Farkas nővérek, Bohus M. Györgyné, Zsí­ros Jánosné kamarai dij. Placskó nővérek, dr. Dzurik Józsefné, Va­lastyán Andrásné, Galyik Mariska, Jánovszky Pálné, Botyánszky Mi­hályné, Sándor Ernőné I. kiállítási dij. Zsiros Jánosné, Andó Pálné, Korossii Anna, Igert Antalné, Su­hajda Andrásné, Laczó Györgyné, Lipták Andrásné, Gálik Andrásné II. kiállítási dij. Tanoncmunkakiállitds : I. díj : Gyebrovseky Ilona, Kupkai Árpád, Gally Mihály, Gécs Mihály, Sudák János, Csányi Béla, Garai Pál, Ba­binszky András, Huszár Sándor, TimkóPái, Tóth Emília, Garó Já­nos, Gál Béla, Kovács János, Hajdú Károly, Bagi István, Hursán Mihály, Szentandrássi István, Reisz László, Timkó András, Pluhár Dorottya. II. dij: Nagy Ferenc, Bujtás Ilona, Kokavetz Mária, Sajben János, Eva­nyics Judit, Naqy Mihály, Lipták János, Szikora András, Czirie Pál, Kovács Pál, Oláh Sándor, Krnács Ilona, Cibula János, Molnár Mátyás, Szita Illés, Lipíák Pál, Elekes Já­nos, Hankó János, Gyebnár And­rás Szaszák János. III. dij: Staszenka Magda, Bótyik Zsófia, Miklya Ilona, Valastyán András, Osgyán Pál, Antovszky Mária, Unyatyinszki, Kollár László, Piti György, Tóth István, Rácz And­rás, Kraszkó Mátyás. Pusztító felhőszakadás Szekszárdon Pécs, augusztus 19. Vasárnap éjjel nagy felhőszakadás volt Szekszárdon. Este 8 óra tájban tört ki a zivatar, alig egy fél óra múlva megszólalt a városi villanyte­lep vészküríje, megkondultak a ha­rangok. A Séd patak kiöniött és el­öntötte Szekszárd országutját. A vá­rosi kislakások telekjeit és környéki telkeket a víz teljesen ^elárasztotta. Azonnal a helyszínen termettek a cserkészek, akik önfeláldozó munká­val igyekeztek a mentési munkálato­kat vezető Farkas Imre városi főmér­nök parancsait végrehajtani. A viz a kültelkeken több száz hold kukoricát, szőlőt és gyümölcsöst ön­Egy angol lady kalandjai a sivatag fiai között A SEJK Augusztus 21., 22. és 23-án. RUDOLF VALENT1NO és ÁGNES AGBES.

Next

/
Thumbnails
Contents