Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-23 / 166. szám

Vasárnap III. évfolyam 166. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma t 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre SOO K. Egyes szám ára 4- K. 9 uilsgparitás A régi rómaiaknál mondtak szentenciát a népnek a furfandos augurok a kapitóliumi ludak röptéböl. Jóslatot és szentenciát mondtak és aztán összemosolyogtak. Ők tudták, miért. Azért, mert a kapitóliumi ludak ugy repültek, hogy mindig* azt jósolhatták belőle, ami az ő malmukra hajtotta a vizet. Ilyen ide-oda, jobbra-balra, le meg fölfelé röpködő kapitóliumi lud az a bizonyos hires-nevezetes zürichi kurzus. Az is ugy szállt föl — vagy lefelé, hogy mindig az augoroknak legyen haszna belőle. Tudniillik a zürichi auguroknak. Egy pár agyafúrt idegen valutázónak, akik minden reggel összedugják a kobakjukat, a tőzsde szomszédságában lévő kávéházban, és ott kimondják a szentenciát, hogy a magyar koron" 0-42, vagy 0'35, vagy más eféle. És amint kimondták, már is tömhetik is a bugyellárisukba a tömérdek hasznot, amit a koronának kényük szerint való emelésével vagy lenyomásával besöpörnek. Minden áldott nap újra meg újra. Ezek a zürichi spekulánsok a mi augurjaink. És ezt a mindennap ilyen mónon kiravaszkodott valutaspekulációt nevezik világparitásnak. A magyar gazdatársadalomnak sok évszázadon át nem adtak alkalmat arra, hogy önállóan gondolkozzék és i a maga lábán járjon. Most végre a | maga lábán járhat, de ime, a zürichi | auguroknak gondjuk van rá, hogy j most is elcsavarják a fejét, az önálló gondolkozástól. Kitalálták azt a szót, hogy világparitás és ezzel az egy szóval képesek teljesen tönkretenni Csonkamagyarországot. Mert ha a zürichi jegyzést vesszük irányadónak, akkor ma 1000 magyar koronának összes értéke nem több 3 korona 50 fillérnél. Ha már most a gazda ilyen rossz valutában akarja kihozni a világparitást, akkor ami békében nem ért neki többet 3 ko- j rona 50 fillérnél, annak a világ- i paritási értéke cirka 3 frank és 50 j centim, vagyis ezer magyar korona. | Ez még mind hágyján volna, ha ; biztosak lehetnénk afelől, hogy a ] zürichi augorok holnap reggel nem ; bújnak össze újra a kávéházi aszta- i lóknál és egész mai gazdasági hely- ! zetünket, minden mai kalkulusunkat j halomra nem döntenék azzal, hogy j holnap megint összebújnak a kávé- > házban és egy egészen más világ- ' paritás szentenciáját nem húzzák rá a szegény magyar koronára. És talán még a holnapi kurzusba is beletörődhetnénk, ha biztosan nem tudnók, hogy holnapután már megint harmadikfélekép nem jegyzik a koronát, amelyet Zürichben ugy dobnak ide-oda, akár valami labdát. Éppen ezért minden magyar gazda, aki a világparitásra törekszik, futóhomokon akar épiteni sziklavárat és (ami eddig még sohasem történt meg a józan magyar gazdatársadalommai) még a televény termőföldet is ingataggá teszi a talpa alatt. A világparitás első látszatra igen nagy pénzösszegeket vághat ugyan zsebre, hanem az igy szerzett százezrek és milliók értéke vajmi bizonytalan. Ez pedig nem élet. A köldökzsinórt el kell kötni s csak aztán kezdődik az önálló életműködés. A magyar gazdasági életnek is igy kell megszabadulnia a zürichi spekulánsok, a zürichi augurok „világparitás"-ának átkos köldökzsinórjától s a zürichi kurzustól függetlenül kell megkezdeni itthon a magunk önálló gazdasági életét. Akkor majd nem fognak nevetni többé rajfunk az augurok. Magyar jogakadémia Kassán Prága, julius 22. (MTI) A Lidove Novini jelentése szerint a kassai magyar jogakadémia ügyében ujabb fordulat állott be, minthogy a kassai magyar jogászküldöttségen kivül a tót jogászok küldöttsége is azt kérte, hogy a felállítandó tót akadémia mellett maradjon meg a magyar is. Állítólag ebben az értelemben történt döntés Kassán, tehát uj akadémia létesül a kassaiak helyi pátriortizmusának kielégítésére; Biztosítva van már a közellátás gabonája Budapest, julius 22. A minisztertanács ma foglalkozott a gabonaellátás kérdésével és megállapította, hogy a hatósági ellátás céljaira a természetbea befolyó gabonamennyiségen felül a közeli hónapokra mintegy 300.000 q. buza vásárlása szükséges. Ennek folytán a Futura által évi átlagár alapján eszközölt bevásárlási akció további folytatására szőkség nincsen, mert a szóban forgó 300.000 q. körülbelül teljes és részben bevásároltatott a Futura öszszes kirendeltségeivel. A végleges leszámolást néhány napon belül megejtik. Sztrájk Karintbiában Bécs, julius 22. MTI. magánjelentése : Tegnap reggel Karinthia egész területén valamennyi fém, bőr- és épitőmunkás sztrájkba lépett. A művész „hódítása" Irta : Madarassyné Miskey Erzsike A világhírű művész, ki már vagy négy hete boldogította Budapestet vendégszereplésével, egy felséges tavaszi reggelen megállította lovát a milléniumi emléknél és gyönyörködve nézett széjjel a napsugárban uszó fák, pavillonok között. Pedig már sokszor megtette ezt az utat autón, lóháton, de ugylátszik, még mindig nem unt bele, az elébe táruló táj szemlélésébe. Ha csak sikerült neki, elszabadult a sok tolakodótól, autogrammkérőktől és örömmel használta fel az alkalmat egy kis magános kirándulásra. Lassú ügetéssel haladt a lóversenytér felé. Egyszer csak egyet gondolt, leszállt a lováról, amelyet a lovászfiúnak átadott, ő pedig gyalogszerrel folytatta az útját a liget belsejébe, ahová már nem ér el a kertész gondozó keze. Sejtelme sem volt róla, hogy korai kirándulásán valaki állandóan nyomon követi. Pedig sajnálhatja, hogy nem látja, mert valóban megkapó jelenség. Vagy husz méternyire tőle hófehér lovon ülve, egy bájos lányka üldözi kitartóan. Nem lehet több tizennyolc, husz évesnél. Hosszú lovaglóruhája engedelmesen simul karcsú, párduchajlékonyságu alakjához. Finom, kreol arcából élénk, fekete szemek villannak elő, melyek állandóan az előtte haladó férfin pihennek. Vérpiros ajka körül huncut mosoly bujkál. Dus, koromfekete haja a széltől felborzoltán csapódik arcába, melyet minduntalan visszakerget fejének megrázásával. Jól ügyel mindig, hogy a közöttük levő távolság ne csökkenjen. Mikor látta, hogy a lovas átadja a lovát, kissé megállt, majd mikor az már tisztes távolságba ért, ő is hasonlóképpen cselekedett s az őt kisérő lovászfiút visszaküldte. Azután könnyedén, graciózusan felfogva uszályát, utána indult a sétálónak. A művész már elég messzire járt. Gondolataiba mélyedve haladt előre. Most jól érezte magát. Ugy viselkedett, mint egy iskolás fiu. Pálcájával végig verdeste az arcába toluló ágakat, a füvet csapdosta s karjait hanyagul lóbálta. Egyszóval: most közönséges halandó volt megint. Lehet, hogy sokan kiábrándultak volna belőle, ha igy meglátják, de az okos, ízléses nők bizonyára sokkal kedvesebbnek találták volna most, mint a reklámképekről, színpadról jól ismert, megunt pózaival. Tele tüdővel szívta az ideális tisz- j taságu ózondus levegőt s örült, hogy , egy órára legalább meg van óva a ; kíváncsi, minden tettét figyelő em- : berektől. Talán el sem hitte volna neki j senki, hogy ő, az irigyelt, csodált j férfi mennyire unja az életet. Elég okos volt ahhoz, hogy tisz- i tában legyen vele, mennyire tulbe- ! csülik a tehetségét. Szerencsés, bár kissé köznapias arca, szép növésű alakja, ügyes, érzéki játéka, de főként a pompásan felépített reklám: ezek voltak határtalan sikereinek fő-fő tényezői. Végül a rajongó, szentimentális lelkű nők, kik mindenütt ugy futnak j utána, mint az egyszeri gyermek a j szivárvány után, törik magukat egy ' mosolyáért, kezevonásáért. Talán éppen innen magyarázható, hogy egyáltalán nem tudott szeretetreméltó lenni a szép nemmel szemben, mert mihelyst meglátta a szemükben az alázatos rajongó kifejezést, azonnal megszűnt a varázsuk előtte. Tulajdonképpen sohsem tudhatta, hogy a csillogó, szerelmes, odaadó tekintetek kinek vagy minek szólnak: a hírneves müvésznek-e vagy a csinos férfinak ? Ilyesmiken és sok másfélén gondolkozva, eszébe jutott az is, hogy megint egy fárasztó utazás előtt áll, mert szerződése értelmében már csak egy napig játszik Budapesten, honnan vidéki körútra kell mennie. Megint uj arcok, uj hódolat, a megunt műsort naponta kétszer is lemorzsolni, igazán szívesen elcserélné az életét, ha lehetne egy kis jogásszal ki még mindenen tud lelkesedni, örülni. Merengéseiben eszébe jutott, hogy talán már vissza is kellene fordulnia, későre jár az idő. Amint megfordult, a meglepetéstől majd a földbe gyökereztek a lábai. Tőle nem messzire egy fiatal, bájos, lovaglóruhás leányalakot pillantott meg, ki éppen azon fáradozott, hogy uszályát egy nagy bokor ágai közül kiszabadítsa. De hiába erőlködött, sehogysem sikerült neki a dolog, a bokor nem akarta elengedni a szép foglyát. A művész — látva a sikertelen fáradozást — a tökéletes világfi készségével sietett a hölgy segítségére. Ügyesen, pár pillana alatt kibogozta a ruha redőit a tövisek közül. A leány kecsesen megbólintotta fejecskéjét, majd kifogástalan franciasággal köszönte meg a hasznos szolgálatot. (Folyt, köv.) Lapunk mai száma 8 oldal.