Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-23 / 166. szám

2 Kőrősvíelék Békéscsaba, 1922. julius 23 9 gobonovosorlós titkaiból A Futura és a zsidókereshedöh A mult év folyamán az ellátatlanok lisztjét a kormány megbízásából legnagyobb részt a Futura vásárolta össze a gazdáktól és a termelőktől és pedig métermázsánként 1000 koronás áron. A Futura vásárlásai révén a kormány 6 milliárd korona megtakarítást ért el az ellátatlanok lisztjének beszerzése körül. A Futurán kivül azonban más, liberális érdekeltségek is teljesítettek bevásárlásokat az ellátatlanok számára. Ezek az érdekeltségek 800— 1000 koronás áron vásároltak össze búzát, de eddig egy kilogramm búzát sem adtak át a kormánynak, amig az árakat megfelelően fel nem hajtották. A legelső leszállítás a kormány részére a liberális érdekeltség részéről már 1500 koronás árban történt a 800—1000 koronás beszerzési árral szemben. A kormány részére a legnagyobb mennyiségben a Strasser és König cég szállított búzát. Ezek a cégek csak az állammal szemben 2 milliárd hasznot vágtak zsebre a szállításokkal, a gabonabeszerzése és forgalomba hozatala utján előállott konjuktura kihasználásával pedig 15 milliárd korona nyereségük volt a tavalyi kampányban. Az egységes párt és az adójavaslatok Budapest, julius 22. A liberális lapok utján híreket közöltek, melyek szerint a kormánypárton belül a legélesebb nézeteltérések merültek volna fel az adójavaslatok kérdésében. Megkérdeztük a kormánypárt egyik vezető tagját és erre a nézeteltérésre vonatkozólag a kővetkező felvilágosításokat kaptuk: Az adójavaslatok tekintetében a kormánypártban természetszerűen bizonyos önálló felfogások jutottak szóhoz, ami a pártnak összetételénél fogva természetes. Sürün vádolják a kormánypártot azzal, hogy az teljesen egyoldalú párt, amely csak a kisgazda és agrárérdekeket kívánja védelembe venni, de éppen az adójavaslatok ügye a legékesebb cáfolata a tendenciózus híreszteléseknek. Az adójavaslatokkal szemben védelmébe akarja venni a földbirtokos, a kereskedő, az iparos, az intellektuel a maga érdekeit és mindegyik arra törekszik, hogy ha már az adók emelése kikerülhetetlen, akkor az egyaránt terheljen meg minden társadalmi osztály és minden foglalkozási ágat a maga teherviselőképességének arányában. Az adójavaslatokat a nemzet összessége szempontjából kell bírálat alá venni. Szerdán befejeződik a költségvetés vitája Budapest, julius 22. Az egységespártok ugyszámitják, hogy szerda estére a részletes tárgyalással is elkészül a nemzetgyűlés. Mint a párt körében mondják a vitát az elnök már tegnap is bezárhatta volna, miután a tegnap délutáni ülésen Wolf Károly beszéde után a feliratkozott ellenzék is szónokolt, nem voltak a teremben és percekig kellett várakozni. A vitát még sem zárták le, mert Kállay pénzügyminiszter mindenesetre fel akar még egyszer szólalni a vita során és válaszolni az elhangzott beszédekre. Különösen Andrássy Gyula gróf, Rassay Károly és Pallavichini György beszédével akar foglalkozni. Héjjas Iván letartóztatása Nem állítják statáriális bíróság elé Rakovszky belügyminiszter nyilatkozata Budapest, julius 22. A tegnapi nap szenzációja Héjjas Iván letartóztatása volt, akit a késő esti órákban kisérték a pestvidéki kir. ügyészség fogházába. Héjjas Iván letartóztatása érthető izgalmat keltett. Természetes, hogy ezerféle kombináció indult meg ez ügyben nemcsak az utcán és a kávéházakDan, hanem a sajtóban is. A tény az, hogy Héjjast a nyugatmagyarországi mozgalmakkal kapcsolatban tartóztatták le, bár az ottani eseményekben közvetlenül nincs érdekelve, nem lehetetlen azonban, hogy múltkori nyilatkozata miatt is eljárást indítanak ellene. A Héjjas Iván letartóztatásával kapcsolatban a mai napon a következő nyilatkozatot tette egy hírlapíró előtt a főügyész : — Héjjas Ivánt, illetve a nyugatmagyarországi eseményekkel kapcsolatban letartóztatottakat csupán adminisztratív módon helyezték el a pestvidéki ügyészség foházába, mert az sokkal modernebb berendezésű, mint a Markó-utcai fogház. — Héjjas Iván és társainak ügye a budapesti kir. ügyészség hatáskörébe tartozik. Ezideig intézkedés nem történt arra vonatkozólag, hogy ki keresheti fel Héjjast a fogházban. A fogház igazgatója kijelentette, hogy fesőbb szigorú utasitásra semmiféle felvilágosítást nem adhat Héjjas Iván és társainak ügyében. Egyes lapoknak az a beállítása, mintha Héjjas Iván és társai statáriális bíróság elé kerülnének, helytelen, annál is inkább, mert a statáriális bíróság az év tavaszán megszűnt. Igy tehát Héjjas Iván és társainak ügye a legrosszabb esetben sem kerülhet statáriális bíróság elé, csupán rendes bíróság tárgyalhatja az ügyet. Budapest, julius 22. Rakovszky Iván belügyminiszjer Héjjas Iván letartóztatásával kapcsolatban a következőket mondotta a MTI munkatársának: Néhány nappal ezelőtt jöttünk rá, hogy az országban tiltott toborzás folyik. R szálak Nyugatmagyarország felé vezettek. Megállapítottuk, hogy a szervezkedés központjában Hír György áll. Sajnos, nem tudtuk a mozgalmat leszerelni anéikül, hogy végül mégis határincidens ne történt volna. Akkor azonban kénytelenek voltunk teljes energiával fellépni és a vezetőket letartóztatni. A vezetők le vannak tartóztatva, többek között Héjjas Iván is, akinek azonban két szempontból tisztább a helyzete, mint a többi vezetőé. Nevezetesen, hogy ö, amikor látta, hogy a kormány az akció leszerelésére megtette az intézkedéseket azonnal igyekezett a maga szervezetét kivonni a dologból, másrészt pedig férfiasan és egyenesen vallotta be az egész akció keletkezését és célját. Nem tett ugy, mint a többi vezérek egy része, akik ravaszkodtak, kereken tagadtak és a háttérben folytatták a munkát. Rz erélyes lépésre annál is inkább szükség volt, mert nem tartható fenn tovább az a helyzet, hogy az országban egyesek bármily ideális céloktól is vezetve a maguk részére csapatokat szervezzenek és azok élére álljanak. Rz ország biztonsága és nyugalma érdekében a kormány mindenkor teljes eréllyel fog fellépni és csak arra kéri azokat, akik szintén ezt a célt tartják szem előtt, hogy bizzák azt a kötelességet a kormányra és ne akarjanak szabad csapatokkal végezni állami feladatokat. GONDOLATOK * * * Térffy miniszter a közellátásról Budapest, julius 22. Térffy Béla közélelmezési miniszter egy budapesti újság munkatársának a következőket mondta : Az ország gabonatermése az eddig beérkezett becslések szerint aránylag kedvezőtlennek nem mondható, a tünetek mégis olyanok, mintha az országban szűkös kenyérmennyiségre volna kilátás. A drágaság enyhítésére csakis olyan cikkeknél lehetünk befolyással, amelyeket belföldön állítunk elő és amelyekből feleslegünk és így kivitelünk is van. Ezeknél a cikkeknél feltétlenül túlzott árkövetelésekkel állunk szemben. A husdrágaságnak magyarázatául az állatkivitelt nem lehet elfogadni, mert hiszen az export március óta tilalom alatt van. Az Ausztriával kötött árucsere egyezmény 3000 drb marha kivitelére kötelez bennünket, ez a mennyiség azonban távolról sem adhat alapot a hústermékek árainak magas kialakulására. A kormány az ipari munkásokat nem tartja meg továbbra az ellátatlanok kataszterében. Az állam csak azokról gondoskodhatik, akik az államnak dolgoznak és azokról, akik önhibájukon kivül nem tudnak megkeresni a liszt szabad forgalmi árára szükséges fedezetét. A felvidéki magyar birtokok oseh kézen Prága, julius 22. (MTI) A Venkov irja: Az állam az 1922. évben a Felvidéken és az Erdős-Kárpátokban az Andrássy-féle krasznahorkai, váraljai, a Koburg Gotha-féle, Szent Antal, Garamszecs, Királyhegyalja és káposztafalvai, valamint a Schönborn-Bucheim-féle munkácsi birtokokat sajátítja ki. Németország fémszállitása jóvátétel elmen Pdris, julius 22. R jóvátételibizottság 1,725.000 tonnában állapította meg azt a fémmennyiséget, amelyet Németország augusztus, szeptember és október havában havonként szállítani köteles. Közgyűlési témák: A hivatalos órák egy régebbi közgyűlési határozat folytán d. e, 8—12-ig és d. u. 2—4-ig vannak a városházán. Akkor sem helyeseltük az uj rendet, amikor elhatározták, hogy igy legyen, de nem tettük szóvá. Gondoltuk: lássuk a gyakorlatot. Hát bizony a gyakorlatban sehogy sem vált be az uj rend. Déli 12 órakor gyakran keliett elküldeni feleket, délután pedig üres szobákban ődöngtek a tisztviselők. De hiszen ez természetes is. R többi hivatalokban kettőig folyik a munka. Miért jönnének hát az emberek ép a városházára délután. Rz iparosoknak és munkásoknak meg különösen kellemetlen, hogy ép akkor nincs hivatalos óra, amikor ők ráérnek. Különösen Erzsébethelyen panaszkodnak e miatt sokat. Ha még hozzávesszük, hogy különösen a közelgő ősz és tél folyamán tetemes fűtési és világítási költség is drágítja a délutáni munkát, könnyen erthető, hogy a képviselőtestület nagyobb része a régi rendszer mellett van. R hivatalos órákat délelőtt 9-től délután 2-ig akarja újra megállapítani. TJj adókról esik mostanában sok szó. Az ország retUnetes, kétségbeejtő gazdasági helyzetén mindenki akar, mindenki szeretne segíteni — szóval. De amikor tettre kerül a sor, amikor adófizetéssel kellene odaállani a pénzügyileg egyre jobban romló állam támogatására, akkor az emberek félrehúzódnak. Adót, nagyobb adót senki sem akar fizetni. Milyen bárgyú, milyen strucpolitika ez az adózók részéről. Hiszen amikor a bankóprés működésbe jön, akkor tulajdonképen egy kényelmes kényszerkölcsönhöz folyamodik az állam. Mert azt a deficitet, amely a bankó gyártás folytán előáll, kamatostól meg kell fizetni. És ugyan ki fizeti azt meg? Talán a külföld? Bizony azt mindenképen a magyar adófizető polgárságnak kell kiizzadnia. A különbség csak az, hogy ha most fizetnénk nagyobb adót, nem mennénk pénzügyileg tönkre, könynyebb volna a megélhetés, nem volna annyi jajjgatás. Igy pedig tönkre is megyünk, — szenvedünk és nélkülözünk is egy csomót — végül pedig (ha véres verejtékkel is) mégis csak fizetnünk kell. Nem jobb volna most többet fizetni s megszabadulni ezer nyomorúságtól ...? A korcsmabérletek ügyében is dönt a j közgyűlés. Helyes volna, ha a döntésnél | azt is szemügyre vennék, ki mennyi gaj ranciát nyújt a bérbeveendő vendéglők i fejlesztését illetőleg. Különösen a Széchenyi-ligeti és a Próféta-vendéglőnél kellene ezt szemügyre venni, hogy azok olyan kézbe kerüljenek, amelyek kedves polgári vendéglőt, nem pedig kurtakorcsmát csinálnak belőlük. A ligetből az utóbbi esztendőkben elszokott a polgári közönség ugy, hogy csak vasárnap van tele az az egyetlen vendéglő, ahol kellemes levegő van nyáron. Olyan kézbe kell adni a ligeti-vendéglőt, amely újra kedvessé, vonzóvá, szolid polgári üdülőhellyé teszi azt a helyiséget, ahova nem dőzsölni, hanem pihenni járhatnak ki a csabaiak akár családostul is. És természetesen arra is kell ügyelni, hogy keresztény bérlőé legyen lehetőleg minden korcsma.