Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-07-16 / 160. szám
Békéscsaba, 1922. julius 16 Vasárnap III. évfolyam 160. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KI ADÓHIVATAL t Békéscsabán, Szent István-tár 18. sz. 4 szerkesztőség telefon szánta s GO. Fii ff siet fen keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKi Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. Reflexiók a pénzügyi ankéthez (cs) A drágaság kérdésében a pénzügyminiszter ankétot tartott, amelyre meghívta a bankigazgatókat is, hogy az ő véleményüket is meghallgassa. Elolvasva ennek az ankétnak a lefolyását, annak a nézetünknek kell kifejezést adnunk, hogy a bankigazgatók tisztán az ő érdekeiket képviselő, közgazdasági szempontból igen kevéssé értékes nyilatkozataikkal aligha támogatták valami nagyon a pénzügyminiszter. Az egyik bankigazgató azt hangoztatta az ankéten, hogy a külföld bizalma a magyar korona iránt csak akkor szilárdulhat meg, ha a Héjjas Iván szerepéhez hasonló káros jelenségek végleg megszűnnek. Eltekintve attól, hogy ma már a legteljesebb mértékben konszolidált viszonyok között vagyunk, az illető bankigazgató ezen nyilatkozata még akkor sem állja meg a helyét, ha a viszonyok kevésbé volnának konszolidálva. Az olyan eseményeknek, mint amilyenek az erős nemzeti érzés kirobbanása által előfordultak, semmi közüK sincs a valuták értékéhez. Ha a bankigazgató urak egészen logikusan gondolkoznak, akkor ők is tudhatják azt, hogy Ausztriában semminemű erőszakoskodás nem fordul elő, ott teljes az u. n. jogrend és a valuta mégis ugy zuhan, hogy az osztrák korona nemsokára utói fogja érni az orosz rubelt. Írországban ezzel szemben egyáltalán nem tekinthetők a viszonyok a bankigazgatók véleménye szerint konszolidáltaknak és az angol font mégis tartja az arannyal szemben árfolyamát. Egy másik bankigazgató kijelenti, hogy csak az vásárolhat valutát, akinek erre legális szüksége van. Errevonatkozólag azt szeretnők tudni, hogy miképen állapithatnánk meg, hogy a nagybankok mindig akkor vásárolnak-e valutát, amikor arra legális szükségük van. Hiszen a nagybankok azok, amelyek az u. n. legális szükség nélkül is mindig a legteljesebb mértékben használják ki a valuták árfolyamkülönbségét. Ugylátszik, az illető urak azon a nézeten vannak, hogy csak az legális, amit a nagybankok csinálnak és ezért a valutakereskedelmet kizárólag a nagybankoknak kell monopolisztikusan odaadni. Egy harmadik ur az ankétot, — amelyen a drágaság okaival kellett volna foglalkozni — arra használta fel, hogy a telefonmizériákról panaszkodott. Szeretnénk tudni, hogy a telefonmizériák micsoda kapcsolatban vannak a drágasággal és szeretnénk tudni azt is, ha egy banknak a legjobb telefonösszeköttetései vannak ugy a vidéken, mint a külföldön, hogy akkor abban az esetben, ha valamely nagytőke-csoporttól kitutódna az a hir, hogy a magyar korona a jövőben esni fog, ugy az illető panaszttevő nem-e arra fogja felhasználni az ö kitűnő telefonösszeköttetéseit, hogy magyar koronát dobjon a piacra nemes valuták ellenében ? Fentiekben ismertetett és az ankéton leadott véleményeket nem tarthatjuk értékeseknek még akkor sem, ha a véleményüket közlő urak mindjárt kincstári főtanácsosok. Ilyen véleményekkel a magyar koronát stabilizálni vagy javítani nem lehet. Szerencse, hogy vannak szakférfiaink, akik a nagytőke-csoportok képviselőinek eme u. n. szakvéleményüket a kellő értékükre tudják leszállítani. A helyzet csak ugy szanálható, ha alaptalan fecsegés helyett mindenki, akinek módjában van a valuta esésének megakadályozásához hozzájárulni, ezt szűkebb értelemben vett érdekeinek kikapcsolásával megteszi, támogatva a kormányt a pénzügyi egyensúly helyrehozásában. Ha egyes urak ezt nem tennék és a kényszerrendszabályok nem használnának, ugy kérjük azokat a kényszerintézkedéseket, amelyek a gazdasági törvényekkel ellentétben nem állanak és amelyek képesek arra, hogy az államháztartást rendbehozva, egyes tőkecsoportok me^ nem érdemelt nyerészkedését és a magyar faj gazdasági romlását megakadályozzák. Izgatás Debrecenben varos csokorral Internálják a vörös csokor megrendelőjét Debrecen, julius 15. Néhány nappal ezelőtt a debreceni szociáldemokrata munkásság nagyszabású bankettet rendezett Debrecen három nemzetgyűlési képviselőjének tiszteletére. A bankettre három vörösszegfü csokrot is készítettek s a csokrok szintén vörös szallagjára különbözö felírásokat alkalmaztattak. Többek közt Györki Imre, első kerületi szocialista képviselőnek szánt szallagon ez állott: „A mi megváltónknak". A csokrot a bankett előtt kitették a virágkereskedés nagy csoportosulás támadt s a rendőrség kénytelen volt ellentüntetőket szétoszlatni s a közszemlére kitett csokrot a kirakatból eltávolíttatni. A rendőrség azonnal nyomozást indított a csokrok rendelőinek felkutatására s — mint Debrecenből irják — megállapította, hogy a csokrokat Miiller Antal szabómunkás rendelte meg, akinek internálására vonatkozólag a rendőrság felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez, addig pedig előzetes letartóztatásba helyezte. kirakatába, ahol a tüntetőket és Súlyos szerencsétlenség érte a bécs-bukaresti expresszt Budapest, julius 15. A tegnapi bukaresti gyorsvonat ma délig nem érkezett be. Egy alkalmi információ szerint, amit csak fenntartással közlünk, a gyorsvonatot súlyos szerencsétlenség érte. Szinaiánál több emeletnyi magas töltésről lefordult és állítólag a szerencsétlenségnek nagyon sok áldozata van halottakban. A sebesültek száma is több százra rug. Egyes kocsikkal magyar kisérők is voltak. Érdeklődtünk az államvasutak igazgatóságánál a késés miatt, ahonnan azonban semmi pozitivet nem tudtunk meg. A kisebbségek ügye a bécsi interparlamentáris kongresszuson Budapest, julius 15. Magyarországon kivül Csehország és Lengyelország is részt vesz a bécsi interparlamentáris kongiesszuson. Az interparlamentáris Unió hosszabb szü- j net után augusztus 28. és 30-án \ ismét kongresszust tart. Napirendre j kerül a kisebbségek kérdése is. A ; magyar interparlamentáris csoport j a kisebbségek kérdésében is javas- | latokkal fog a kongresszus elé járulni, amelyekkel kiegészíti a prágai konferencia memorandumának az anyagát. GONDOLATOK * * * Bécsben is rohamosan kerülnek megvalósításra a külömböző kommunista szellemű reformok. R szociálisták uralma most ugyanolyan Bécsben, mint amilyen a Kunbéláéké volt Budapesten. Kenyér nincs sehol, rendelet azonban kerül minden napra bőségesen. Legutóbb például Bécs városnak szociáldemokratákból álló közoktatási tanácsa betiltotta az iskolákban szokásos imádkozást. — Ez a rendelet, bármennyire is messze született meg tőlünk, gondolkodóba ejt bennünket. Emlékeztet azokra az időkre, amikor nálunk is szigorú rendeletekkel tiltottak el mindent, ami a vallásgyakorlattat összefüggött. Ezt a ténykedésüket azzal indokolták a zsidó népbiztosok, hogy a szociáldemokráciával és a kommunista világnézettel ellenkezik minden vallásosság. Közben pedig kitűnt, hogy nem is minden vallásosság ellenkezik a kommunista világnézettel, hanem csupán a keresztény vallásosság. Nekünk, csabaiaknak vérlázító bizonyítékunk van erre: Amig a keresztény magyarságot a teljes istentagadás és a vallástalanság fertőjébe kényszeritették, addig Székely (Friedmann) elvtárs, aki az Irányi-utcai agitátorképző iskolában gúnyolta és pocskondiázta sorra a keresztény vallásfelekezeteket, zsidó faitájának vallásos érzületét, annyira szivén viselte, hogy a legnagyobb szesztilalom idején nagy mennyiségű úgynevezett „kóser 1 1 bort eszközölt ki hitsorsosainak a zsidó húsvéti ünnepek tartamára. Vagyis gúnyos mosolygással kényszeritette azokat a jámbor keresztény munkásokat, akikkel saját vallásukat megtagadtatta, hogy hajoljanak meg tisztelettel a zsidó vallás előtt. Az uj buza árának kialakulását feszült kíváncsisággal lessük. Szinte el sem hisszük, hogy alacsonyabb lehet a tavalyinál, mégis a drágaság enyhülését várjuk önkéntelenül is tőle. Ez kétségtelenül be is következnék, ha a kormány megfelelő szigorúsággal venné elejét a gabonasiberek garázdálkodásának. Sajnos, egyes nagykereskedők már is hihetetlenül magas árakat kínálnak a még alig learatott búzáért, csakhogy elharácsolhassák a fogyasztók ehes tömege elöl és busás haszonért láncolhassák tovább. Renáes körülmények között is U Ikiismeretlen dolog olyan spekulációs üzletből megvagyonosodni, amelyik egész tömegek koplalását eredményezi. Ma pedig, amikor az ország gazdasági helyzetének javulása függ az uj termés helyes felhasználásától, nemcsak egyes tömegekkel szemben elkövetett embertelenség a gabona összeharácsolása és elLáncolása, hanem a legsúlyosabb hazafiatlanság.
