Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-09-13 / 208 szám
Békéscsaba, 1922 , szeptember 14 Csütörtök ///. évfolyam 209. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Sáfóscsaöáw, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s €0, Független keresztény politikusé napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKi Egy hóra 120 K, negyedévre 3SO K, télévre 700 K. Egyes szám éra 6 X. 3 múé, ui§! az ország? Most foglalkozott a pénzügyi tanács a nagybankoknak a Jegyintézet utján nyújtott sok milliárdos hitel ügyével és megállapította, hogy e kommerciális célokra adott kölcsönök nevelik az inflációt és ezzel rontják a korona árfolyamát. Egyben a tanács kifejezést adott annak az álláspontjának is, hogy e kölcsönök fokozását helytelennek és aggályosnak tartja. ff pénzügyi tanácsnak ez az állásfoglalása helyes ugyan, de egyáltalán nem kielégítő. Mem tartjuk elégségesnek az ilyen langyos megállapításokat, mert ilyen körülmények között a bankok céljaira egy filiért sem szabad adnia a rettenetes pénzügyi nehézségek között lavírozó kormánynak, sőt a kínlévő pénzeket is haladéktalanul vissza kell követelnie. Hogy mit veszít a kormány ezeken a kölcsönökön, azt a következő példával tudjuk illusztrálni : lia az állam a zürichi 30-as korona árfolyama mellett" 10 milliárd koronát adott a bankoknak és a korona-kurzus Zürichben egy hónap alatt 20-ra esik, akkor a következő helyzet áll elő: ff váltóhitel cimén a vállalkozóknak az állam által adott 10 milliárd magyar korona a zürichi 30-as árfolyam mellett kb. 30 millió aranyfranknak felel meg. Egy hónap elteltével a korona zürichi kurzusa közben 20 ra megy le, az összeg aranyfrankban már csak 20 millió. 10 milliárd koronás hitel után az állam 1 hónap múlva évi 6 százalékot véve alapul, fél százalék kamatot kap, vagyis 50 millió magyar koronát. Ez a 20-as zürichi árfolyam mellett 100.000 aranyfranknak felel meg. ffz állam vészit ilyenformán 40 millió aranyfrank kurzusdifferenciát és nyer a kamaton 100.000 aranyfrankot. Ilyenformán a veszteség tehát 9,900.000 aranyfrank, azaz a korona 20-as árfolyama mellett 4.950,000.000 korona vesztcségnek felel meg. Ezt a horribilis veszteséget az állam azoknak a pénzintézeteknek adta ajándékba, akik az olcsó hitelben részesültek. Viszont ezt az összeget az adófizető polgárok fizetik meg, vagy az adókból, vagy pedig ujabb bankjegy kibocsátás által olyanformán, hogy az állampolgárok tulajdonában lévő magyar korona mennyiségek veszítenek értékükből. Nem szükséges ahhoz pénzügyi szakértőnek lenni, hogy ennek a banküzletnek az állam pénzügyi helyzetére gyakorolt romboló, veszedelmességét teljes egészében átallássuk. ff közvetlenül érdekelt' úgynevezett szakérlőh Hinyütathoztatása, hogy a kommerciális célokra adott államjegyek nincsenek hatással a korona kurzusára, minden jóhiszeműséget nélkülöznek s egészen átlátszóan csak a bankokrácia önző kapzsiságát szolgáljákffz egész ország vitális érdekeinek tudatára ébredt közvéleménye követeli, hogy ennek a bankvisszaélésnek, amely a kölcsön kapott jobb koronát az árfolyam mesterséges rontására használva rosszabb koronával fizeti vissza az államnak, gyökeresen és sürgősen véget vessenek. lia az állam váltókat számitoltat, vagy kölcsönöket ad, akkor tegye azt aranykoronákban. Igy van értelme a 6 százalékos kamatszámításnak. Jogosulatlan az ilyen kamatszámítás akkor, amikor a kormány sokkal többet vészit a korona árfolyamán, mint amennyit kamaton nyer. ff kuiniúuyiiak vdlasztaniű kell a nyomorgó országlakosság s a profittól duzzadó bankokrácia érdekei között. Reméljük, tudni fogja, hogy melyiket elégítse ki a kettő közül. Általánosságban elfogadta a Ház az adójavaslatohat a nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, szept. 12. A mai nemzetgyűlést fél 11 óra előtt nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Napirend szerint folytatják az adójavaslatok feletti vitát. Kállay Tibor pénzügyminiszter szólalt fel. Nem kiván szembeszállni azokkal az ellenzéki megállapításokkal, melyek szerint súlyos megterheltetést jelentene az adó és csak arra mutat rá, hogy mindezekre az adókra az államnak feltétlenül szüksége van. A javaslatok nem jelentik azt, hogy megnövekszik teljesítőképességünk a külfölddel szemben, csupán megélhetésünk biztosításáról van szó. A legközelebbi időben előterjeszti az 1922—23. évre szóló államköltségvetést. (Helyeslés.) Szükség lesz külön takarékossági bizottság megalakítása, amelynek hivatása lesz megállapítani, melyek azok a költségek, melyek nem egyeztethetők össze az állam pénzügyi helyzetével. — Errenézve kérem a nemzetgyűlés minden egyes tagját, hogy mellőzzünk ebben minden tételt, amely az adott viszonyoknak nem fele! meg. Bizonyos, hogy a kiadások nagy része megmarad. Nekünk tehát a bevételeket kell fokoznunk. Egyenesadórendezésünk kiépítéséhez kell nyúlni. Én erre a feladatra vállalkoztam. Rz ősz folyamán javaslatot fogok benyújtani a jövedelmiadó felemeléséről, továbbá a községi háztartások rendezéséről, mert ezt a kérdést igen mestohán kezelték. Mindannyian megegyezünk abban, hogy az adótörvénynek helyesnek és könnyen végrehajthatónak kell lennie. R jövedelmiadó rendszerében lefektetjük a progressziót, nem élhetünk azonban azzal a fogalommal ott, ohol zavarokat okozna. R magam részéről megfelelek az elhangzott kívánalmakra. Bizonyos kedvezményeket engedélyeztünk a kisgazdáknak, ha előre fizetik adójukat. A tárgyalás során ő többre is hajlandó menni, hajlandó a keresetiadótörvényben, ott, ahol a különböző járadékokat élvezők jövedelméről vagyon szó, megállapítani bizonyos létminimumot, mely biztosítja azt, hogy az egész kisjáradékot élvezők az adó alólj teljesen mentesítve legyenek. Válaszul a kataszter ellen elhangzott kifogásokra biztosítani kívánja, hogy minden egyes gazdálkodó megfelelő garanciák mellett a maga kataszterének kifizetését kérhesse. — Amennyiben nagyobb körzetben mutatkozna rossz termés, gondoskodni kívánunk azok lehetőségéről, hogy ilyen körzetekben adóelengedés legyen. Ami az állami költségvetés összeállítását illeti, nem állit nagy kérdés elé az, hogy többet, vagy kevesebbet kapok ez évben az adóból. A költségvetésben nem a számok fontosak, hanem az intézkedés és a célok megjelölése. Ha az árak emelkednek, a kiadások is emelkednek. A búzaárakhoz hasonló bevételekre volna szükség, hogy elérjük azt, hogy mindig a változó kiadásokhoz alkalmazkodhassunk. Az állam egész területe a magyar szent korona tulajdonát képezi. Azoktól az állampolgároktól, akiknek rész jut ebből a földből, nem lehet megelégedni azzal, hogy tulajdonukért minimális bért fizessenek a Szent Koronának. A pénzértéket elsősorban befolyásolja pénzügyi mérlegünk. Csatlakozik ehez bizonyos spekuláció is és ennek megakadályozására a napokban alkalmam lesz beterjeszteni törvényjavaslatot, mely az eddiginél súlyosabb büntetést statuál a spekulánsokra. (Helyeslés). A külföldi spekulációt azonban nem akadályozhatjuk meg, mert kezünk nem ér el odáig. Korlátoznunk kell az importot minden erővel és fokozni az exportot. Ezekkel az intézkedésekkel remélhetjük, hogy rövidesen eredményt fogunk elérni. A benyújtott adójavaslatokon már sok változtatás történt. További változtatások elrendelése csak az egységes koncepciót veszélyeztetné. Elnök elrendeli a szavazást, aminek eredményeképen 108 szavazatot a javaslat mellett, 13-at ellene adnak le. Kilencvenkét képviselő távol Tankönyveket, Írószereket a Hörösvidéknél vegyen!
