Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-12 / 183. szám

Békéscsaba, 1922, augusztus 12

. Szombat I1L évfolyam 183, szám. SZERKESZTŐSÉ® ÉS KIADÓHIVATAL s \ Bókáuasabá^, SxemS Istvétt'tér IS. sz* A sx&rkesztösiég tol&fon nzárna s 60. | ker&szűársy politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóra 120 K, negyedévre 3SO K, félévre 700 K. Egyes ssósn Ara 6 0010 ami ellenünk folyik széltébenhosszában. Fi mi zsírunkból, a mi húsúnkból nemcsak a győztes hatalmak szednek dézsmát, hanem legveszedelmesebb ellenségeink, az a idegen" nagytőkések is. Rmikor az ország újjáépítése megkezdődött, a keresztény irányzatnak ezek az ádáz ellenségei telekiáltozíák a fehérterroról szóló álhirekkel az egész világot, mert attól tartottak, hogy ' az ország akkori vezetői beváltják programmjukat és akkor bünhődniők kell bűneikért. T\ terrorhirek koholt volta azonban hamarosan kitudódott, tehát az a tervük, hogy a keresztény és nemzeti szellemben újjáépülő Magyarországot még zsenge korában ismét letörjék és prédájukká tegyék, — idegen segítséggel, a külföld mozgósítása által nem sikerült. Első kudaraik azonban nem : keserítette el őket. H cél: „kitartani továbbra is a keresztény \ magyar társadalom igába tört \ nyakán" — változatlanul ott | lebegett szemeik előtt. Csupán : fegyverüket cserélték fel ujjal. 1 ntvitték a keresztény Magyarország lerombolásáért folytatott küzdelmüket gazdasági térre. Itt biztosabb fegyvert tar- : togattak kezükben a hazugságoknál, a pénzt. Ezzel mentek idebenn a nép közé, ezzel vették ki ci gazda kezéből a búzát, a munkás szájából a kenyeret, ezzel vetkőztettek le meztelenre, ezzel építették ki ellenünk hadállásaikat Zürichben is és az összes külföldi piacokon. Fájdalommal kell beismernünk, hogy ezt a fegyvert több eredménnyel forgatták, mint az előbbit. Ma már raffinált haditervük teljes megvalósulásának utolsó stádiuma előtt állunk. Először is Zürichben és Prá- j gában alattomos üzletekkel csaknem teljesen megsemmisítették a korona értékét. Második taktikai lépésük az volt, hogy a korona elértéktelenedésére hivatkozva, úgyszólván egy napról a másikra elviselhetetlen drágaságot teremtettek. Tudták, hogy a árágaságot a nyomor, az éhség és a kínos nélkülözések egész áradata követi nyomon, amely hangos, veszedelmes elégedetlenséget szül. T\ harmadik lépés ennek az elkeseredett, fejvesztett elégedetlenségnek az ügyes kihasználása a keresztény irányzat rovására. Ennél pedig semmi A Kormányzó kiáltványt intéz a magyar társadalomhoz Budapest, augusztus 11. A legközelebbi napokban legfőbb helyről „Szózat" fog megjelenni a magyar társadalomhoz. A kormányzói felhívás az eddigi tervek szerint vázolni fogja nehéz gazdasági helyzetünket. Rámutat a közeledő tél gondjaira és felhívja a társadalmat, hogy komoly önuralommal, kitartással nézzen azokkal szembe. Felszólítja a társadalmat, hogy az önsegélyezés utján is igyekezzék a nehézségeket leküzdeni, mert nem várhatnak mindent a kormánytói. Éppen ezért a kézirat olyan kényszeradakozásra fogja felhívni a gazdakózönséget, hogy az igy begyült termés mennyiségből biztosithassák azoknak a népkategóriáknak megélhetését, amelyek magukról nem tudnának keltőkép gondoskodni. Némely vármegye olyan nemes viselkedést tanúsított, hogy nemcsak a maga szegény rétegeinek ellátására vállalkozott, hanem elvállalta más feleslegben szűkölködő megyék ilynemű rétegeinek ellátását is. • ••••uubni; mttbl! általánosságban ellepdíi ez odóposiatoket bizottság tegnapi ülése mával látszott az egész nemzetgyűlésnek ösztönszerű megnyilatkozása az induszírializálódás érdekében. Nem szabad ezt túlzott adóterhekkel veszélyeztetni. Az a vád hallatszik, hogy a moígó tőke nem befektetéseket, hanem spekulatív célokat szolgál. Ezzel ellentétben megállapítható, hogy a legnehezebb viszonyok közt is az indusztrializálódási folyamat igen erősen kifejlődött. Nagyon sok uj vállalat létesült a textiliparban és a vasfeldolgozó iparágakban, amelyek sok milliárdos befektetést igényeltek. A külföld a vállalkozásban addig nem fog nagyobb mértékben részt vehetni, amig vámrendszerünk nem épül ki, azért igen fontos az uj autonóm vámtarifa mielőbbi életbeléptetése. A javaslatot egyébként elfogadja. Prónay György báró rámutat arra, hogy a földadó látszólagosan kicsiny volt, ds a gazdatársadalom számára nem az volt az igazi teher, hanem a maximálás és a requirslás, amely mindenné! súlyosabb terhet jelentett a gazdatársadalomnak. A jövedéki adó önmagában nem volna elegendő és ezért a hozadéki adót nem lehet eltörölni. Hangoztatja a nagyipar kötelezettségeit a kisiparral szemben, mert azt teljes joggal, követelhetjük tőlük is, ha a nagybirtokot áldozatkészségre szorítják a kisbirtokok létesítése érdekében. A bizottság az adójavaslatokat általánosságban elfogadta. Részletes tárgyalásokra a holnap délután 5 órakor tartandó ülésen tér át. Ezzel az ülés este fél 9 órakor véget ért. Budapest, aug. 11. A MTI jeleni!: A pénzügyi bizottság tegnap délután gróf Rádai Gedeon elnöklésével ülést tartott, amelyen folytatta az adóiavasíatok általános vitáját. Az általános vita folyamán elsőnek Vdzsonyi Vilmos szolalt fal, aki kifogásolta, hogy az adójavnslat nincs kellőképen statisztikailag alátámasztva. A házadét túlságosan súlyosnak tartja, a kincstári részesedést pedig különösen a városokra nézve tartja igen terhesnek. Variczák János a progressziónak az egész vonalon való behozatalát sürgeti. Nem érzi magát hivatottnak arra, hogy mint szocialista védelmezze a kapitalistákat, mégis üdvösnek tartaná, ha az uj adókat az adózó közönség lehetőleg megnyugvássá! fogadná. Biró Pál elsősorban a társadalmi összhang szempontjából tartja szükségesnek ezeket a javaslatokat. Egyáltalában nem tartja a társadalmi összhang szempontjából szerencsésnek, hogy az egyik vagy másik oldalon a mozgó tőke ellen a nemzetiség vádjával lépnek fel és nem veszik észre, hogy nagy különbség van a személytelen tőke és azok megszemélyesítői, a vállalkozók között, akik a tőkének — még ha nem nemzetközi is — nem rabszolgái, hanem mesterei, akik minden államban legfőbb feladatnak tartják ezt a tőkét a nemzeti célok szolgálatába állítani. Az ilyen vádak rendszerint nem helyes felismerésen alapulnak. Az indemnitási vita alkalscm könnyebb. Fel kell bérelni egy falka véresszájú izgatót (pénzük van bőven), akik itt is, ott is vegyüljenek el az elkeseredésében könnyen elvakitható tömegek között és adják szájába a jelszót: „Le a mostani irányzattal, mert az okoz minden nyomorúságot!" Eddig jutottak el tervük keresztülvitelében. Most már az utolsó felvonás következik számításuk szerint, amikor is az általuk kiéheztetett és kizsarolt keresztény magyartömegekmaguk rombolják le ismét csonttá aszott öklükkel a keresztény Magyarországot. Ezt kell megakadályoznunk tüzzel-vassal! T\ korona merénylői már ártalmatlanok- H kormány az utolsó pillanatban tette rá vasmarkát a. valutások torkára. De rémit, sanyargat és bujtogat még a drágaság! Nincs kenyér, nincs tüzelő, nincs ruha és az izgatók, a béreneek ott járnak már mindenütt a tömegek belsejében, a zsidókorcsmákban, a gyártelepeken, a bányákban és a rész nélkül maradt aratók között. Sztrájkok és tüntetések ütik fel a fejüket egyre sürübb egymásutánban és veszedelmesebb méretekben. Lehetetlen a helyzet komolyságát és a baj okait meg nem látni. Sújtson hát még egyet a kormány ökle! Zúzza szét egyetlen csapással a drágaság kútfejét. Fojtsa meg könyörtelenül az árdrágítókat. Irtsa ki a vergődő, nélkülöző tömegek kisértő rémét: a drágaságot, hogy jusson kenyér az éhezőknek, ruha a rongyosaknak, jusson tüzelő az üresen tátongó kamarákba és nyugodjon meg a nép, lássa meg elkeseredésében is, hogy a mostani irányzat az ő javát akarja és minden nyomorúságát azok a kapzsi uzsorások okozzák, akik vérszomjas tébolyodottsággal hajtják egyre szédületesebb magasságokba a mindennapi betevő falat árát akkqr is, amikor a keresztény magyar kormány a koronát megjavította, tehát semmi indoka sincsen az őrületes drágaságnak. (m. d.)