Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-12 / 183. szám

K&rtístfésSéií TÁV ÍR AT OK London, aug. 11. Reuter. Wilson marschall két gyil­kosát augusztus 10-én kivégezték. London, 3ug. 11. Mint a Reuter iroda érte­sül : Londoni francia körökben valószínűnek tartják, hogy a konferencia többsége ragasz­kodni fog ahhoz, hogy Fran­ciaország ellenzése esetén is moratóriumot adjanak Német­országnak. Berlin, augusztus 10 Az antantbizottság Meiningban na­gyobb fegyverraktárt talált, melyben 40 géppuskát, 50 gyalogsági pus­kát, 60 rekesz töltényt és 400 kézi­gránátot foglalt le. Budapest, aug. 11. MTI jelenti: A pénzügyi bizott­ság ma délután 5 órakor az első szému bizottsági teremben ülést tart. Tárgy: Rz adójavasiatok tár­gyalásának folytatása. Budapest, aug. 11. A salgótarjáni bányászsztrájk ügyé­ben a helyzet még mindig változat­lan. Egyes jelenségek arra enged­nek következtetni, hogy a sztrájk befejezéséhez közeledik. Budapest, aug. 11. MTI jelenti: Az államjegy forgalma augusztus 7-én a julius 31-iki állo­mányhoz képest 2591-9 millióval, összesen 40'9 milliárdra emelkedett. Békéscsaba. 1922. augusztus 12. 3 ceglédbercell kommunista tüntetés részletei a HamraHDa — naszaua! es meg a fosztogatást a gazdák Kecskemét, aug. 11. A ceglédberceli kommunista tüntetésről ujsbbanaz alábbiakat jelentik: R tüntető tömeg a ceglédi uton végig haladva, betört az útszéli házakba és rabolni akart. R lakosok összefogtak a tüntetők ellen. R fér­fiak kaszát, kapát ragadtak és felvették a harcot a csőcselékkel. R ve­rekedés annyira elfajult, hogy néhányan igen súlyosan megsebesültek. R tömeg éktelen lármával támadt a lakosságra. Bort és búzát kö­veteltek a gazdáktól. Több munkás átmászott a kerítéseken és betört a kamrákba, ahonnan az ott található élelmiszereket akarták elvinni. Verekedés közben a legtöbbnek beverték a fejét. Néhány gazdát súlyosan megszurkáltak. Egy asszonyt, aki a tüntetők közé keveredett, többször mellbeszurtak és összerugdostak. Az asszonyt igen súlyos sérülé­sekkel szállították be a ceglédi kórházba. Éietben maradásához kevés a remény. Az albertirsai csendőrség közbelépése nagy zavargásoknak vette elejét. A csőcselék szembe akart szállni a csendőrökkel is, de az erős karhatalom megakadályozta a további vérengzést. Este 10 óra felé már teljesen megtisztították a környéket a tüntetőktől. A vizsgálat során kiderült, hogy a tüntetők javarésze szintén meg sebesült. A munkások legtöbbje a fején szenvedett sérüléseket. A tüntetők főleg a drágaság ellen demonstrállak. Kiderült, hogy a vezetők berúgott állapotban izgattak és a tömeg legnagyobb része szintén ittas volt. A vizsgálat során tiz munkást letartóztattak. Ezek közül négy katona és ellenük a katonai biróság indítja meg az eljárást. A tiz letartóztatott munkást ma délelőtt 9 órakor beszállították a kecskeméti ügyészség fogházába. M •?; van ma í 1922. aug. 12., szombat R. k.: Klára. Prot.: Klára. Nap kél 4 óra 50 perckor, nyugszik 19 óra 17 perckor (7i7). Hold kél 21 óra 16 perckor (éjjel), nyugszik 9 óra 35 perckor (délelőtt). Este fél 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. Békésvármegye uj vitézei Békéscsaba, aug. 11. Augusztus hó 15-én Budapesten az alább felsorolt békésvármegyei tiszteket és altiszteket avatják fel : Balogh Elek népf. fhgy,' p. ü. fő­tanácsos. Bertly János százados, 10. m. kir. honv. gy. e. Bóka Iván ny. ezredes, vármegyei népgondozó fő­nök. Dr. Hidjed Gyula t. fhgy. ügy­véd. Molnár Mihály fhgy. Petrányi (Petrán) Sándor őrnagy, m. kir. 10. gy. e. Pisky Zoltán fhgy, Békés­Arad Vármegyei Vitézi Széktartó. Szabó Jernó Sándor huszárszázados, Békés-Arad Vármegyei Vitézi Szék­kapitány. Szomjas (Supper) Frigyes t. fhgy, tanár. Balogh M. Lajos tiszt­helyettes, m. kir. 10. honvéd gy. e. Békefi (Belopotoczky) István t. főva­dász, kertész. Forrás András t. őr­mester, földmives. Forgács Gábor t. őrmester, vincellér. Gálfi (Gut) Rókus t. tiszthelyettes, lovászmester. Horváth András t. őrmester, földmi­ves. Köves (Hugyecz) György t. sza­kaszvezető, ácssegéd. Kürti (Kriska) István t. tiszthelyettes, ispán. Molnár Pál törzsőrmester, m. kir. 10. n. gy. e. Pankotai Gábor t. szakaszvezető, földmives. Terenyei (Tusják) György t. tiszthelyettes, földmives. B. Tóth János t. tiszthelyettes, földmives. A devizaközpont eddigi tagjai Budapest, aug. 11. MTI jelenti: Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter a felállítandó devizaközpont tagjaiul a devizaközpont vezetésével megbí­zott Állami Jegyintézeten kivül egy­előre az alábbi pénzintézeteket és bankcégeket nevezte ki; Angol Ma­gyar Bank Rt., Angol Osztrák Bank fiókintézete, Belvárosi Takarékpénz­tár Rt., Lipótvárosi Takarékpénztár, Deutsch Ignácz. és Fia Budapest, Egyesült Budapesti Fővárosi Taka­rékpénztár, Első Magyar Iparbank, Fabank Rt., Földhitelbank Rt., Ha­zai Bank Rt., Hermes Magyar Ál­talános Váltóüzlet Rt., Kohner Adolf Fiai, Krausz és Bettelheim Bankbi­zományi cég, Lloyd Bank Rt., Ma­gyar Általános Hitelbank, Magyar Általános Ingatlanbank Rt., Magyar Általános Takarékpénztár, Magyar­Cseh Iparbank Rt., Magyar For­galmi Bank, Magyar Földhitelintézet, Magyar Jelzáloghitelbank, Magyar Kereskedelmi Hitelbank Rt., Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Magyar-Német Bank, Magyar Nem­zeti Gazdasági Bank Rt., Magyar­Olasz Bank Rt., Magyar Országos Központi Takarékpénztár, Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog­bankja Rt., Magyar Fővárosi Rt., Mercur Váltóüzleti Rt., Munk és Devidson Bank és bizományi üzlet, Nemzeti Hitelintézet Rt., Nemzeti Takarékpénztár és Bank Rt., Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet, Pénz­intézeti Központ, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank, Stux Gyula és Hugó bank- és váltóüzlet, Wiener Bankverein magyarországi fióktelepe, Wiener Commerzialbank budapesti fiókja. AlSIillUlIKAMl IISRUII Csonka Magyarország — nem ország, Egász Magyarország ­Megyei emlékek a nemzeti küzdelemből ív. Irta: Fábry Károly (4) Áchim L. András 1911 május 11-én váratlanul, hirtelen elhalálozván, ujabb választás elé került a csabai választóközönség, mikor is a parasztpárt a jelöltségre Kristóffi József volt darabont minisz­terrel alkudott meg, az egyesült ellenzék pedig újra dr. Urszinyi János zászlaját tűzte ki, sőt dr. Szeghő Gábor budapesti ügyvédet is beugratták némely haszonleső jó korteseic, de Csabának nem nagy dicséretére és dicsőségére, 1911 junius 2-án bizony csak Kristóffi József lett 1028 szavazattal, dr. Urszinyi János 953 és dr. Szeghő Gábor 2 szavazata ellenében megválasztva. Ezen választás kulissza titkait is meg kellene örökitni. Kristóffi nem tudott beilleszkedni a neki nem kedves aerába s valami kellemetlen inkompatibili­tásba is belekeveredvén ,a Margit-szigeti játékbar­langban, 1913-ban lemondott; a folytonos győ­zelmi mámorban uszó „Népegylet" már azt hitte, hogy ha a Károlyi Mihály által ajánlott és általa itt Csabán személyesen is protegált Purjesz Lajos hírlapírót lépteti fel, akkor is győz, de bizony ez­zel a jelöltjével most megbukott, mert 1913 dec. 21-én Beliczey Géza lett 1063 szavazattal Purjesz Lajos 605 szavazata ellenében megválasztva 1918 őszi rózsás forradalomig, mikor — a demagógia sarkalására — lemondott. A közbejött kommunizmus és oláh megszállás miatt csak 1920 junius 20-án választhatott Csaba újra, most már nem „országgyűlési", hanem „nem­zetgyűlési" képviselőt, mikor is általános, egyenlő, titkos, — nőkre is kiterjedő — választás mellett dr. Balla Aladár ügyvéd, volt főispán lett 9079 szavazattal dr. Polner Ödön egyetemi tanár 4202 szavazata ellenében Csaba nemzetgyűlési képviselő­jéül beküldve. Az 1922. évi májusi választáskor eljutott Csaba Szeder Ferencig, akiről addig senki sem tudta, hol ringott bölcsője ? hol és merre van hazája ? ki és mi ? csak annyit, hogy . . . szociáldemo­krata frázisokat puffogtat. És ez elég volt ahhoz, hogy Békéscsaba képviselőjéül megválasszon egy kis . . . ismeretlent a helybeli születésű és állam­titkári állást betöltött dr. Lipták Pál és az orszá­gos nevű Urmánczy Nándor ellenében. Ezt a rövid vázlatot az összehasonlítás és tanul­ság kedvéért szőttük közbe, addig is, mig majd akad valaki, aki bővebben fogja megirni, amint az meg is érdemelné. Szegény Magyarország! Nemcsak az ország, de a „nemzetgyűlés" szintje is sülyed. Ám nézzétek a régi „országgyűlési" és a „nemzetgyűlési" kép­viselők tömegét s meglátjátok sokban a hátrányt és külömbséget. A közmondás szerint: Amilyen a parlamentje — olyan az ország! De most térjünk vissza nemzeti harcunk ese­ményeinek további ösmertetéséhez, lássuk, mit csináltak barátaink ? és hogy folyt le a nagy nép­gyűlés ? Szalay József pártelnök indítványára a megyei ellenzék megszerveztetett s annak elnökéül óriási lelkesedéssel gróf Apponyi Albert kéretett fel, ki azt el is fogadta s „örömmel üdvözölte az orszá­gos felbuzdulást, mert — ugy mond — ha az kellő kitartással párosul, ugy benne látja a legkö­zelebbi diadalunk zálogát" s felhívta a hazafias lelkes polgárságot, hogy csatlakozzanak a diadal­mas 48-as zászlóhoz. Apponyi mindenkori lebilincselő, hatalmasan megihlető szavai az egész közönséget valóságos extázisba ragadták. A sok falusi küldöttség, az Apponyi hallására betódult nagyközönség robbanó lelkesedéssel vitte, vitte szét a nemzeti ügy iránti lobogó, izzó han­gulatot. A dr. Rell Lajos által előterjesztett tiltakozó ha­tározati javaslatot minden harcrakészséggel, tom­boló lelkesedéssel fogadta a nagyközönség s min­den szónokot, mint Barabás, Haviár D., Veres József lángbaborult arccal, lelkesedéstől parázsló szemekkel, hatalmas éljenzéssel üdvözölte s az ünnepélyen meg nem jelenhetett Kossuth Ferenc és Justh Gyula iránti hódolatát táviratokkal fejezte ki. (Folytatása következik.) Székek nádiilését újra fonja PólyaFerenca iSSí

Next

/
Thumbnails
Contents