Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-27 / 169. szám

Békéscsaba, 1922. julius 27. * Mwesk Csütörtök íWttffuNBflDW ///. évfolyam 169. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér IS. KX. 4 szerkesztőség telefon száma : 60. Függ/etilen keresztény politikáé napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 ff, félévre 500 K. Egyes szám ára 4- K. Beruházási tflroiny javaslat i. §• A nemzet megbízza a kormányt, hogy a többtermelés alapfeltételeinek megteremtése végett a következő szakaszban részletezett beruházásokra a jegybankot korlátlan mértékben igénybevehesse, a beruházási terveket haladéktalanul elkészíttesse s azok megvalósítását késedelem nélkül kezdje meg. 2- §• A beruházási törvény a következő létesítményekre terjed ki: A Duna-Tisza közének és Tiszántúlnak csatornahálózattal ellátására mezei vasutak és kőutak építésére, minden az országban termelt és termelhető nyersanyagnak közszükségleti és kivitelre alkalmas cikkekké feldolgozásához szükséges ipartelepek létesítésére. 3. §. A közérdekű létesítmények beruházási költségeit a közvetlen érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni és az állam által előlegezett kiadásokat aránylagos hozzájárulással megtéríteni tartoznak. A hozzájárulás aránya és mikénti viselésének módja az érdekeltek képviseletének meghallgatásával állapítandó meg. 4- §• A kormány köteles e törvény végrehajtásáról a nemzetgyűlésnek havonkint jelentést tenni A végrehajtás ellenőrzésére a nemzetgyűlés bizottságot küldhet ki, amely munkájába a nemzetgyűlésben helyt nem foglaló szakértőket is bevonhat. 5. §. A törvény végrehajtására vonatkozó részletes intézkedések rendeletileg lesznek megállapítva. Indoklás i Rendkívüli viszonyok rendkívüli intézkedéseket tesznek szükségesekké. • A törvény három főcélt szolgál. Társadalmit, gazdaságit és pénzügyit. Az" aggasztó munkanélküliségen másként, mint nagyarányú közmunkával, segíteni nem lehet. A kenyérnélküliek ellátásáról úgyis az államnak kell gondoskodnia s a munkás ma egyebet ugy sem keres meg a mindennapi kenyérnél, tehát az államra nézve sokkal előnyösebb, ha az ellátás helyett munkát ad. A mai, aránylag alacsony munkabérek kihasználásával az állam sokkal olcsóbban megvalósíthatja mindezt a beruházást, mint bármikor. Ma egy ház felépítése, amely békében 20,000 K, vagyis 10 waggon búzába került, nem kerül többe 2,000.000 K-nál vagyis 3 és fél waggon búzánál. Békében a napszám 3—4 korona, vagyis 15—20 kg. buza volt, ma 3—400 korona mellett is csak 5—6 kg. buza. A munkás tehát olcsó munkáját adja a beruházáshoz és kenyerét megkeresi, tehát a válságos időt kihúzza. A beruházások elsősoiban a mezőgazdasági többtermelést szolgálnák. A csatornák az öntözést, a vasutak és utak a földek megközelítését tennék lehetővé minden időben. Ez pedig alapfeltétele a belterjesebb gazdálkodásnak, a répa és más ipari növények termesztésének, a tej, iojás, baromfi tömegesebb termelésének és kertgazdaságok létesítésének. A termelési lehetőségek fokozása tudvalevően a földek értékét tetemesen és aránylagosan emeli. Teljesen indokolt tehát, hogy az ilyen beruházásokat az érdekeltek érdekeltségük arányában viseljék. Hisz ha minden birtokosban megvolna az ilyen befektetéseknek megfelelő értékeléséhez szükséges értelem, maga igyekezne tömörülni mindennek megvalósítására. Minthogy ez ma még nincs meg és azt az időt megvárni e válságos időben nem lehet, amíg a közművelődés ilyen :: agas fokra emelkedik, tehát a hivatott vezetőknek, a kormánynak kell gondoskodnia a polgárság érdekeiről s ahol tudatlansága nem engedi hasznára befektetni, ott kényszeríteni kell saját és ezzel a nemzet érdekének szolgálatára. Ha a létesítmény maga nem is lesz az érdekelteké, azzal nagyobb értéket kapnak földjük értékemelkedésében, mint amennyit adnak befektetésként a köznek. Minthogy Európa valamennyi szakemberének egybehangzó véleménye, hogy Magyarország gazdasági helyzetén egyedül a többtermelés, több értéknek előállítása segíthet, ennek lehetővétételére semmi áldozattól sem szabad visszariadni és a koronának további bármilyen mértékű esésétől sem szabad megijedni, mert kereskedelmi mérlegünk megjavulása és teherbíró képességünk fokozódása hamarosan vissza fogja állítani koronánkat teljes értékére. De a törvény nem is ronthatja pénzünket, mert a bankjegyszaporodás csak átmeneti és nem fedezetlen bankjegy igénybevételével történne. Pénzügyi helyzetünkön tehát legrosszabb esetben egyelőre nem változtat, de mihelyt a létesítmények következménye, a többtermelés jelentkezik, nyomban éreztetni kell ennek hatását pénzünk javulásában is. A beruházásokat tehát a munkás : aránylag olcsó munkájával; a'gazda : hozzájárulásával teszi lehetővé, hogy a munkás állandóbb munkaalkalmat, a gazda földjének nagyobb és biztosabb hasznot biztositana magának, gazdasági és pénzügyi megszilárdulást és ezzel az árak esését pedig az országnak. Ilyen vagy ehhez hasonló törvényjavaslatok tárgyalását várnánk a nemzetgyűléstől, nem pedig egy egyszerű felhatalmazási javaslat vitájának végnélküli elhúzását. Több lendületet, nagyobb közgazdasági alkotó készséget és képességet szeretnénk látni az ország sorsának intézésében, mert az idő gyors szárnyakon halad, a nagy nyomor és nélkülözés tettekre sürget, a ruhátlanságot nem birjuk már soká és a kitartás is könnyebb, ha remény kecsegtet. Adóreformoktól, forgalomkorlátozásoktól és más hasonló injectióktól változás reményét nem látjuk. Gyökerében, a gazdasági erősödés alapfeltételeiben, a javak termelésének fokozásában és ennek lehetővétételében keressük és bizonyára meg is találjuk jobb boldogulásunkat, teremtünk minél számosabb munkaalkalmat és ezzel alapot a számbeli erősödésre és arra, hogy Csonkamagyarország határait nemzeti életünknek gazdasági és számbeli duzzadó ereje széjjelszakgassa s régi határainkig újra elfoglalja. A nemzetgyűlés szerdal ülése Eokhardt Tibor nyilatkozata a papirügyröl Indítvány a Világ

a Pesti Napló, Az Est és Magyarország végérvényes beszüntetésére Budapest, julius 26. Huszár Károly alelnök 10 óra után a nemzetgyűlés mai ülését megnyitotta. Napirend szerint következik az indemnitás folytatólagos tárgyalása. Elsőnek Farkas Tibor szólalt fel, ki az iademnitást nem tekinti bizalmi kérdésnek, mert elsősorban az országnak van rá szüksége. Véget kell vetnünk a közjogi exlexnek. Nem hive a numerus claususnak. Rz indemnitást megszavazza. Batizt Gyula az indemnitást bizalmi kérdésnek tekinti, mert az állam pénzügyi körforgását érinti. R munkásosztály soha oly nyomorban nem volt, mint ma és soha ily fékevesztett tobzódás nem folyt (Felkiáltások: Siófokon). R kormány részéről nem lát szándékot arra, hogy a drágaságot akár kivételes hatalom igénybevételével is, de letörje. R magyar munkásság 10 év óta nincsen abban a helyzetben, hogy ruházati cikkeket vegyen magának. Megtudja érteni azt a keserűséget, melyet a kommunizmus küldött. Tiltakozik az ellen, hogy mikor a munkások egy részét kivették az ellátatlanok sorából, ' ugyanakkor a köztisztviselőket benn tartják. Rzt mondják, hogy a drágaság azért oly nagy, mert a munkabérek igen magasak. (Felkiáltások a kormánypárton : Nem mondja ezt senki sem! Zsilinszky Endre: R börzét kell megrendszabályozni!) Nem lehet a sztrájkra hivatkozni, mert az a drágaság szükségszerű következménye. A földbirtokreformra nézve javasolja a földbirtokosok évi jövedelmük pontos kimutatására évi mérleg készítését. A földbirtokosok keresnek a háború alatt is és a forradalmak alatt is, ép ezért ők voltak a forradalmak guzsbakötői. Nem lehet rossznéven venni a munkástól, ha szakegyesületet létesít magának és útját akarja vágni annak, hogy gazdaságilag kizsákmányolják. A szoc. dem. munkásság volt az, aki szembehelyezkedett azzal a csürhével, aki csak rabolni, fosztogatni és gyújtogatni akart. Azt a merész állítást kockáztatja meg, hogy a kommunizmust nem a szocialista demokraták és a munkásság csinálták, hanem a polgárság. Batitz szünetet kér és az elnök 5 perc szünetet rendel el. Szünet után folytatja beszédét. Kevesli a lakásépítésre fordított 300 milliót. Nem fogadja el az indemnitási javaslatot. Drózdy Győző a házszabályokhoz kér szót. A nemzetgyűlés tudomására hozza, hogy Batitz Gyula beszéde alatt a képviselőház épületében egy küldöttség jelent meg, ugy tudja Orgoványról. (Kiss Menyhért: Nem igaz, Kecskemétről!) A küldöttség engedélyt kapott, hogy a Ház kupolatermében helyezkedjék el, azonban egyes tagjai túltéve magát a vendégjogon, a képviselők számára fenntartott helyiségbe vonultak és újságírókat inzultáltak, ugy, hogy ez lehetetlenné teszi a nemzetgyűlés további tanácskozását. Kéri tehát az elnököt, hogy intézkedjék, hogy a küldöttséget karhatalommal eltávolítsák. (Nagy zaj a kormánypárton. Felkiáltások: Joguk van itt lenni. Eckhardt Tibor: Aki'- fél, menjen haza! Pakocs József: Újságírókat inzultálnak, hallatlan!) Kérem az elnök urat, hogy a tanácskozóképesség és a sajtószabadság szempontjából függessze fel az ülést és intézkedjék, hogy a küldöttséget karhatalommal távolítsák el. (Nagy zaj a kormánypárton.) Elnök: Amidőn tudomásomra jutott, hogy küldöttség jött a Házba, azonnal intézkedtem, hogy ez a küldöttség a kupolateremben helyezkedjék el és ne menjen a képviselők számára fenntartott helyiségbe. Ez az intézkedés megtörtént, tehát a tanácskozás lehetősége meg van. A háznagyot is felkértem, hogy minden szükséges intézkedést tegyen meg. Nem látok semmi okot arra, hogy az ülést felfüggesszem, mert itt, a nemzetgyűlés termében nem történt semmi. Különben is senki sem rendelkezik olyan hatalommal, hogy ezt a nemzetgyűlést munkájában akadályozhatná. Méltóztassék azt