Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-27 / 169. szám

fó&rőss vitíék tudomásul venni. (Kiss Menyhért: Éljen Héjjas Iván!) Szólásra következik Eckhardt Ti­bor. Válaszol őrgróf Pallavicini György minapi vádjaira a rotá­ciós papirok kérdésében. A rotációs újságpapír kezelése 1919-ig nyúlik vissza. Erre valutánk leromlása szolgáltatott okot. Az akkori kor­mány Szterényi Józs-if báróra gon­dolt, mint aki ez ügyben segítsé­gül jöhetne, azonban a sajtó nagy­része nem helyeselte ezt a tervet, akkor én sajtóvezetőként működ­tem a külügyminisztériumba, amely a papir beszerzését a Hangyára, az pedig a Futurára bizta. Az ak­kori kormány és a minisztanács ugy határozott, hogy 30 millió korona hitelt ad és 70 millió koronáig jót­állást vállal. A német papírgyárak kartellben vannak egymással és csak általuk lehetett a papirost beszerezni. Első­sorban tehát a sajtónak volt érdeke, hogy szilárd organizációt létesítsen, mert ezekkel a kartelekkel szemben csak monopolistikusan lehet fellépni. Akadhatnak közgazdasági és jogi szempontok, amelyek a monopólium ellen szólnak, de én nem tartottam helyénvalónak, hogy magyar embe­rek filléreiből tartsák el az Estet és társait. Abban a pillanatban, amint a Futura beszüntette a papírbeszer­zést, a német gyárakban sem lehetett papirost beszerezni, csupán a Hart­mann Conceránál, a Hitelbank utján, így tehát a monopólium egy nem egészen keresztény bank kezébe került. A helyzet az volt, hogy csupán a régi vevők kaptak papirt, mig az uj lapvállalatok sehonnan sem tud­tak volna hozzájutni. Sikerült végre a papirszolgáltatást állandósítani, amennyiben azt az ajánlatot kapta a Futurától, hogy vállalja a papír­beszerzést, csak kéri a szállított papírmennyiség átvételét garantálni. Ez egész normális üzlet volt. Erre a keresztény lapok szindikátusa te­hát nem az állam kötött szerződést a Futurával. Megtörtént egy izben az tény, hogy, a Futura csak a miniszterelnökség engedélyével adott ki papirost, ez azonban leg­nagyobb papirinség idején volt és szükség volt erre az intézkedésre, amennyiben a miniszterelnökség tartja számon, hogy mely lap hány példányban és oldalon jelenik meg. Rámutat arra, hogy a kormány meg­tette az ország rendje érdekében szükségesnek látszó intézkedéseket most is. (Nyugatmagyarországi ese­ményekre céloz). Miért ne legyen megengedve a kormánynak, hogy más irányban is ily szigorúan lép­jen fel. Magyarországon most is vannak olyan'sajtóorganumok, ame­lyeket az ország leromlásáért fele­lősség terhel. Ezek a sajtóorgánumok napról­napra hangosabban, hogy ugy mond­jam, tolakodóbban próbálják hatal­mukat a magyar nép felett érvénye­síteni. Ezeknek a lapoknak a mű­ködése közismert. Remélem, a kor­mány ugyanolyan erélyt, amilyet a jobboldal felé érvényesített, érvénye­síteni fog a baloldal felé is. Hatá­rozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az ország leromlásában elsősorban bűnös lapokat, a Világot, Pesti Naplót, Az Estet és a Magyarorszá­got végérvényesen szüntesse be. A kormány iránt bizalommal van, az indemnitást elfogadja. (Az a nagy tetszés és lelkesedés, amellyel az összes keresztény pártok fogadták Eckhard indítványát, már is garancia arra, hogy a javaslat­ból törvény lesz.) Békéscsaba, 1922. julius 27 Küldöttség Héjjas Iván szabadonböcsájfása érdekében Bethlen István férfias válasza Ma délután 2 órakor a képviselőház kupolacsarnokában Kecskemét és Czegléd városoknak, valamint a Duna—Tisza közének körülbeiül 200 főnyi küldöttsége Peckár Gyula és Zsitvay Tibor nemzetgyűlési képvi­selők vezetésével tisztelgett a miniszterelnöknél. A küldöttség szónokai a nyugatmagyarországi üggyel kapcsolatban a letartóztatott Héjjas Iván szabadlábrahelyezését kérték. Bethlen István gróf válaszában kijelentette, hogy örül a küldöttség megjelenésének. Tudja, hogy mind jó hazafiak, de nem szabad azt gon­dolni és hirdetni senkinek, — akármilyen rendű és rangú is — hogy ő menti meg a hazát. A hazát mindnyájunknak ködösen kell megmenteni. Neki a rendet kell fenntartani s nem volna mélíó magas állásához, ha barátaival szemben is nem tudna erőt és akaratot mutatni. Tudja, hogy a nyugatmagyarországiakat hazafias érzés vezette, de nem tudták, hogy mi lett volna tettük következménye. Ő tudta s ezért szállt szembe velük. Férfiasan kitart álláspontja mellett, mindig csak a köz érdekét tekinti s ne higyjék, hogy itt titkos erők gyakorolnak befolyást. Az önakaratu hazafias­kodást nem tűrheti. Rendet akar és fog teremteni. Ami pedig Héjjas szaba­donbocsájtását illeti, azt a független magyar bíróság fogja eldönteni. Békésrameife torugnyhatosági bizottságának közgyűlése Kiss László főszolgabíró kifejti, hogy Vas ellen nem indíthatott fe­gyelmit addig, mig nem volt hiva­talban, de most már a legteljesebb szigorral megindítja azt. Ebben Ma­kay is megnyugszik. Tudomásul veszik tehát Vas Ist­ván visszahelyezését, de utasítják a főszolgabírót, hogy fegyelmi vizsgá­latot indítson ellene. A következő ügyek mind sablo­nos jóváhagyások. Szabályszerűen hozott s meg nem fellebbezett ha­tározatokai vesz tudomásul a köz­gyűlés, mely délelőtt fél 11 órakor Brandt Vilmos főispán lelkes élteté­sével véget ér. szavaztali a kormánynak — Higgadt folyású gyűlés Békésvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 26-án, szerdán dél­előtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a bizottsági tagok nagy ér­deklődése mellett. Brandt Vilmos főispán a közgyű­lés éljenzése közepett foglalta el az elnöki széket. Az első pont a kormány kineve­zéséről szóló leirat felolvasása volt. Az állandó választmány javasolta, hogy a közgyűlés vegye tudomásul a kinevezést. Békésvármegye bi­zaln.áról s rendületlen támogatásá­ról biztosítsa Bethlen István kormá­nyát. Dr. Makay Márton hosszabb tör­téneti fejtegetésbe fog. Beszél József császárról, katonáról, zabról... Tá­madni igyekszik a kormányt, de nagyon vérszegény és hatástalan a szava. A közgyűlés egy darabig csak hallgatja, de aztán megunja a meglehetősen üres szalmacséplést, amely azt a benyomást teszi, hogy egyáltalában nem őszinte s a szó­nok csak azért recsegteti hangját, mert nagyon szerelmes sárréti bari­tonjába. Végül is éltetik a kormányt, éljenzik a főispánt, ami annyira za­varba hozza a szónokot, (hiszen ő épp az ellenkezőjét akarta) hogy leül s elfelejti megtenni az ellen­inditványt. Csak az elnök jóindulatu biztatására indítványozza, hogy ve­gyék tudomásul a kormány kineve­zését, de fejezzék ki iránta bizal­matlanságukat. A főispán szavazást rendel el. A kormányt és a főispánt éltetve fel­emelkedik az egész közgyűlés, hogy az állandó választmány javaslata mellett szavazzon. Az ellenzék párt­ján csak Makay Márton dr. és dr. Mitlasovszky János van. Hasonló bizalommal és örömmel veszik tudomásul Rakovszky Iván, Nagyatádi Szabó István és Vass József kinevezését. A gyomai Wodianer-fé\e alapít­ványi árvaházat, mivel az alapít­ványból fentartani nem lehet, el­hagyták a Szent Vincéről elnevezett apáca- rend tagjai. Gyoma község ugy határozott, hogy az árvákat át­teszi a szegényházba, az alapítványt az alap javára gyümölcsözteti, az árvaház épületét pedig polgári iskola céljaira adja át addig, mig a c ár­vaház újra megnyitható nem lesz. Gyoma község határozatát jóvá­hagyja a közgyűlés. Több kisebb jelentőségű ügy gyors letárgyalása következik ezután. Mindenütt az állandó választmány határozatát fogadják el. Nagyobbb vitát provokál az oros­házai „Hangya" ügy. Orosházán a „Hangya"-nak virágzó fiókja van ugy, hogy kicsinynek bizonyult üz­lethelyisége. Kérte tehát a várost, hogy a boltja előtt lévő tér egy ré­szét felhasználhassa gazdasági gé­pek kirakodására (pinci napokon azonban nem veszi igénybe a teret) s néhány fát kivágathasson a téren, hogy igy kocsival is megközelíthető legyen üzlete. A könség teljesítette a kérelmet. A „liberális" Mitlasovszky János­nak azonban természetesen fáj a keresztény „Hangya" fejlődése s nyilván izraelita barátai utasítására megfellebbezte e határozatot. Beszélt is igaza mellett még pedig igen hevesen. Még ragály terjesztőnek és ilyesminek is mondotta azokat, akik a „Hangyá"-t támogatni merik. Ma­kay Márton természetesen szintén Mitlasovszky mellé állott. Nem mintha ismerné az orosházai viszo­nyokat, hanem azért, mert a „Han­gyáit ő sem kedveli. Nem csoda, hiszen a „Hangya" keresztény, ők pedig ott a Sárrétben „az ő pogány isteneiket imádják." Daimel Sándor dr. alispán meg­indokolja, hogy miért ajánlotta az állandó választmány a község hatá­rozatának jóváhagyását. Berthóty István, Almády Géza és Beliczey Géza szólnak még a tárgyhoz, mely után a közgyűlés szótöbbséggel el­fogadja az állandó választmány indítványát. Ismét kisebb ügyek. Szarvason nem kapja meg Strasser és Kőnig a vasút melletti 554 négyszögölnyi területet. Linder Káioly lakása ügyében ugy határoznak, hogy a háztulajdonos felmondását tudomásul kell venni, de lakónak elhelyezéséről a felmon­dónak kell gondoskodnia. Gyorsan peregnek le a számok. Az állandó választmány indítványa lesz határozattá minden tárgynál. Még csak egy ügy van, amely vitát provokál, Vas István rendőr­biztost Szeghalmon visszahelyezték állásába. Ez nem tetszik Makay Mártonéknak. Meg is mondja Ma­kay Márton szellemes felszólalásá­ban, hogy miért. Épületes dolgokat tár fel a sárrét titkaiból. Közben egy kicsit megcsipkedi a főszolgabírót is, az alispánt is. Ez utóbbit később meg is bánja. modor — Gyors le­van ma A. 1922. julius 27., csütörtök R. k.: Pantaleon vt. Prot.: Olga. Nap kél 4 óra 30 perckor, nyugszik 19 óra 40 perckor (7'40). Hold kél 8 óra 09 perckor (d. e.), nyugszik 21 óra 17 perckor (éjjel). Este fél 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. j Az oláh megszállás titka a Házban | Budapest, julius 26. A román | megszállás titkait felfedik a Ház­j ban. Először is Pékár Gyula fog | beszélni, aki Sándor Pál személyé­| ben aposztrofált, azután Csilléry | András, az augusztusi ellenforra­j dalom iegfőbb vezetője, továbbá \ Friedrich István, Heinrich Ferenc : és Hegysshalrny Lajos szólalnak j fel. A felszólalások kapcsán gróf Bethlen István miniszterelnök is ' hozzászól az ügyhöz a kormány részérői. A holnapi beszédek iránt j rendkívül nagy érdeklődés nyilvá­í nul meg a Hazban. Megszűnt a kivételes hatalom | Budapest, julius 26. A m. kir. mi­j nisztérium a háború esetére szóló i kivételes hatalom idejének meg­hosszabbításáról alkotott 1920. évi | VI. t.-c. 3. §-ának rendelete alapján ' közzéteszi, hogy a háború esetére ! szóló kivételes hatalom 1922. évi ! julius hó 26-ik napjával megszűnt. Erőszakkal soroznak a szerbek \ Budapest, julius 26. A szerbek í mostanában ujabbnál-ujabb alkalmat | keresnek, hogy a megszállott terüle­; tek lakosságát zaklassák. Ujabban | plakátokat ragasztottak ki és dob­; szóval hivták fel a lakosságot, hogy j 18 évtől 50 évig jelentkezzek ka­\ tonai szolgálatra nemzetiségre való \ tekintet nélkül. Aki nem tesz eleget j a felhívásnak, azt éjjel meglepik és | ugy viszik el. Ha az illető nincs i otthon, akkor valamelyik hozzátar­' tozóját hurcolják el, akit addig val­latnak, mig el nem árulja katona­köteles hozzátartozójának tartózko­dási helyét. Készülődnek a fascisták Bécs, julius 26. MTI. magán jelen­tése. Neues Wiener Tage Blatt je­lenti belgrádi híradás szerint D'Anun­zio fiumei fascista légionáriusai kö­rében nagy izgalom uralkodik. Ugy látszik, titokban készülődnek vala­mire. D'Annunzio parancsot adott ki, hogy valamennyi légionárius hol­napig hagyja el Fiumét és menjen Triesztbe. Sokan már el is utaztak közülük, de még nem ismeretes, hogy a fascistákat Triesztből hová fogják küldeni. Valószínűleg Felső-Olasz­országba mennek, hogy ott hadba­szálljanak a kommunistákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents