Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-25 / 118. szám

Békéscsaba, 1922. május 215

. Csütörtök III. évfolyam 1

12

. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy héra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. 3 szociáldemokraták i ismét visszanyerték hangjukat, hogy csábos szavaikkal kigyóbüvölők módjára megszédítsék a műveltségűkben korlátolt, önálló gondolkodáshoz nem szokott munkástömegeket és a nehéz megélhetéssel küzdő kisembereket. Tele az utcák hangzatos jelszavakat orditó falragaszokkal, szá- i nalmat keltő nyomort ábrázoló, szí- j nes képekkel, melyek egyaránt al- i kalmasak a szűklátókörű nép lelkét j ott megtámadni, ahol az legérzéke- ! nyebb, felébreszteni és szítani a társadalmi ellentétek vészes gyujtóanyagát. Meddig fogják ezek a varázslatos jelszavak elkábítani a józan értelmet és maszlagolni a műveletlen népet, mely ezek mögött nem látja és nem is sejti, hogy milyen veszedelmes tanok szolgálatában álló szervezet fojtogató karjaiba veti magát, mely nem engedi többé ki szipolyozó csápjai közül a tehetetlenül vergődő áldozatot. Pedig ha visszapillantunk a közel múltba s emlékezetünkbe idézzük a szociáldemokrácia tévtanainak gyakorlati megnyilvánulását, lehetetlen, hogy csak egyetlen józan gondolkozású munkást, kisembert is megtudjanak téveszteni a hangzatos és a mai nehéz viszonyok legfájóbb sebeit, a mérhetetlen drágaságot, a munkahiányt, a megélhetés nehézségeit unos-untalan ismétlő feljajdulások. Hisz, aki nyitott szemmel nézte a világ folyását a veszteit háború nyomán bekövetkezett össze- j omlástól mind e mai napig, annak meg kellett látnia az ország meg- i csonkításán saját helyzetének mindinkább fokozódó súlyosbodásán, nap mint nap kellett tapasztalnia, — : hogy mindezt a nyomort, mindezt I a szenvedést éppen az a szociál- ] demokrácia zúdította reánk, amely ! eldobatta velünk a fegyvert és rette- 1 netes uralmának siralmas következ- i ményeit most olyan hangosan kürtöli a füleinkbe. íme, hogyan festettek a szociáldemokrácia leghatásosabb jelszavai a gyakorlatban: Általános, egyenlő titkos választói jog. Ez egyike a legkecsegtetőbb jelszónak, melynek hallatára a tömeg föltétlenül lelkes helyeslésbe tör ki. Pedig emlékezzünk csak vissza 1919. tavaszára, amikor ilyen választói jog alapján Ígértek választásokat az uralomra jutott szocialisták. Van-e valaki, aki e választásokban résztvett, akad-e, aki ezt megérte? Emlékezzünk csak vissza! Hiába erőltetjük emlékezőtehetségünket, mert nincs egyetlen ember ezen a Csonkamagyarországon, aki a szociáldemokraták által még ma is fennen hirdetett általános egyenló és titkos választójoggal élt volna. Nem élt, mert nem élhetett, nem gyakorolta, mert nem adtak rá módot, nem használhatta e jogát, mert az uralomra jutott szocialisták nem engedtek választani, mert nem merték megtartani a már kitűzött választásokat, mert biztosra vették teljes kudarcukat, uralmuk bukását, saját leghatásosabbnak vélt fegyverük révén. És mit látunk ezzel szemben ma. Azt, hogy az uralmon levő polgári kormány is megadta az általános egyenlő választójogot, mindössze azzal a különbséggel, hogy e jog gyakorlását a teljeskoruság feltételéhez és az irni-olvasni tudáshoz, mint a legelemibb műveltség fokmérőjéhez kötötte a férfiaknál és megfelelő tapasztalatokhoz és alapműveltséghez a nőknél. A titkosságot ez a kormány nyilt kérdésnek hagyta és nem rajta, hanem a zabolátlan ellenzéken múlott, hogy ezt a nyilt kérdést nem volt alkalma a nemzetgyűlésnek eldöntenie. Lelőttek a Városligetben egy parkettáncos grófot Budapest, május 24. Ma hajnali 3 órakor a városligeti mulatóból több társaság haladt a Vajdahunyadvára melletti Renaissance kapu felé. Az egyik társaság tagja volt gróf Viglin Henrik, a francia származású közismert parkettáncos. A másik társaságban pedig Vécsey László volt főhadnagy haladt. A renaisance kapu előtt a táncos gróf ittas állapotban belekötött a másik társaságba, amelynek tagjai közt egy régi haragosát ismerte fel. A verekedés közben egy fiatalembert a gróf többször arculütött, majd rátámadt Vécseyre, aki védte magát, előkapta revolverét és kétszer rálőtt a grófra. A golyó talált és a gróf összeesett a renaisance kapu előtt. A súlyosan megsebesült grófot kihallgatni még nem lehet, mert eszméletét nem nyerte vissza, egyébként a rendőrségen jól ismerik, mert több eljárás van folyamatban ellene. Uj gazdasági tanácsosok A kormányzó május 12-én kelt magas elhatározásával Kraft Viktor csorvási uradalmi főintézőnek Váradi Szabó János csorvási uradalmi jószágigazgatónak a m. kir. gazdasági tanácsosi cimet adományozta. Bizonyos az egységespárt nagy győzelme Kétszázharminc jelölt közül 76 ellenzéki Budapest, máj. 24. Az egységes párt elveinek népszerűsége, mely az ország józan, komoly elemeit a szélsőségtől mentes építőmunka politikája köré csoportosítja, már hetek óta kétségtelenné tette nagyarányú választási győzelmét. Ami azonban eddig csak impresszió volt, az most az alsósorban beérkezett adatok alapján egyre bizonyosabbá válik. A belügyminiszterhez beérkezett hivatalos adatok alapján állítottuk össze az alábbi statisztikát, amely mindennél ékesebben beszél a választási harc kimeneteléről, ©sszes kerület: 105; jelölt: 230. Kormányt támogató 154, ellenzéki jelölt 76. Egyhangú választás 16 kerületben; 15 támogató, 1 ellenzéki. Csak egységespárti jelöltek vannak 31 kerületben. 9 főispán intézkedett a választás zavartalan lefolyás érdekében Békéscsaba, május 24. Gyulán szerdán délelőtt fontos értekezletet tartott dr. Brandt Vilmos főispán a vármegye közigazgatási hatóságainak vezetőivel. Az értekezlet tárgyát a választás lefolyásával kapcsolatos közigazgatási vonatkozású intézkedések megbeszélése képezte. Békéscsaba város vezetőségét dr. Medovarszky Mátyás főjegyző, h. polgálmester képviselte az értekezleten. Elsősorban a választás rendjének és zavartalan lefolyásának a biztosítása került szóba, majd a szesztilalom, amely szombaton este 6 órakor veszi kezdetét és a választás eredményének kihirdetéséig tart. Sor került ezután még több általános, adminisztratív jelentőségű kérdés megbeszélésére is a választás ügyével kapcsolatosan. Féltétlenül nézze meg ma délután három órakor a cserkészünnepet a CsAK sporttelepén. Amit a szociáldemokrácia igért és ma is követel, mikor módjában volt, nem adta meg, ki bizhat ezután abban, hogy megadná akkor, ha még egyszer hatalmában állana? A gyülekezési, egyesülési és sajtószabadság. Ez a másik varázsige, amit a tömegek éljeneznek. És emlékezzünk csak vissza a szocialisták gyászos uralmának idejére. Gyűléseket tartani csak a proletároknak volt szabad, nyilvánosan ellenvéleményt nyilvánítani letartóztatással járt, az összes lapokra azonnal rátették kezüket. Igy festett a ma is követelt közszabadság a szociáldemokrata világban. És ma a szociáldemokraták éppen ugy gyűlésezhetnek mint más, éppen ugy olvashatják a Népszavát, mint akár a Szózatot. Sem személy, sem vagyonbiztonság, sem jog, sem igazság, hanem csak erőszak és terror, egyéni érdekek törvénytelen kielégítése, rekvirálás és szocializálás és mindezek mellett az eddig mesterségesen elfolytott drágaság rohamos növekedése, majd az élelmiszer és áruhiány, a termelés teljes csődje, ezek voltak a szociáldemokrácia uralmának boldogságot hirdető valóságos következményei. Aki ilyen közszabadságok, ilyen jogok, ilyen igazság és ilyen boldogság után vágyik, ám támogassa azt a szociáldemokráciát, amelynek eszményei a proletáriátus, az örökös nincstelenség, elve a kevés munkából megélés, ami másra, mint a termeléserő csökkentésére és ezzel a drágaság fokozódására nem vezethet és aminek végcélja — akárhogy szépítgetik is — mégis csak a kommunizmus, ami egyenlő a teljes rabszolgasággal, sz egyéni függetlenség, az egyéni tehetség, szorgalom és takarékosság, a szerzés, a vagyongyűjtés teljes lehetetlenségével, a gazdasági értékeknek és az emberiség művelődésének megsemmisülésével, a nélkülözések és végül az éhhalál végnélküli kínjaival. Oroszország kommunistikus berendezése elrettentő példája az eltévelyedett emberiségnek. Értse meg végre mindenki, hogy a szociáldemokrácia tanai nem egyebek fantasztikus ábrándoknál, nem e világra, nem embereknek való elméleteknél, melyek nem alkalmasak az emberiség boldogitására, csak a tudatlan nép bolonditására I