Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-25 / 118. szám

Körös vidék Békéscsaba, 1922. május 25 GONDOLATOK * # * Szabadelvüségröl szólott vasárnap a miniszterelnök Kecskeméten. A szabadelvüség fogalmát a legszebben állapította meg, mikor kijelentette, hogy keresztény szabadelvüségre van szükségünk. Mit jelent ez ? Azt, hogy a szabadelvüség nem jelenthet zsidóuralmat, mint ahogyan ezt odaát szeretnék, de nem jelenthet zsidó üldözést sem. Az igazi szabadelvüség nem állhat más alapon, mint a krisztusi etika alapján, amely kizár minden faji egoizmust s nemtüri, hogy egy bevándorolt nép nyakára üljön a vendéglátó, nobilis, honfoglaló népnek — a szabadelvüség szép elvének hangoztatásával. Az igazi szabadelvüség az, amely mindenkit egyformán becsül, de épen ezért nem engedheti, hogy egy kissebbségi faj — még ha vannak is jeles tulajdonságai — zsarnok legyen a néptömegek felett. Ha a zsidók ezt belátnák, mindjárt nem volna olyan borzasztó sok sérelmük, sőt egyáltalában nem volna sérelmük. Csakhogy az ő szemükben nincs szabadelvüség, ha nem feltétlen ur a zsidó faj. Valaki (vagy nevezzük ismeretlen, tehát gyáva tettesnek), egyik jelölt háromsoros plakátja alá egy keskeny kis nyomtatványt ragasztatott negyedik sornak. Szellemes akart lenni, de rémületesen közönséges lett általa. Mi gondoljuk, hogy ki és milyen indokból tette, de nem láttuk, tehát nem is állítjuk, nem fogjuk rá senkire. Inkább ugy gondoljuk, hogy az illető tettes a rendőrséggel packázik, mert a rendőrség adta ki a rendeletet, hogy előzetes bemutatás, illetve engedélyezés nélkül semmiféle plakátot nem szabad kiragasztani Aligha engedélyezte ezt a kis piszkos rágalmat a rendőrség, hiszen gyáva elkövetője, meg az előállítója, még a nyomda nevét sem merte rátenni. Az a rágalom annak, akinek neve alatt áll, vagy annak a csoport embernek, akikre céloz, nem árt, mert hülye, képtelen, névtelen, de árt annak, aki elkövette és árt a rendőrség tekintélyének. Azt hisszük, hogy kinyomozza a rendőrség a tettest, hogy kérdőre vonja az engedélyezetten plakát miatt, csakis az engedélynélküli kiragasztáS miatt, a piszkolódásért nem kell bántani, azzal használt a kipellengérezni akart jelöltnek és pártjának. A rendőri nyomozás is könnyű: nyomda csinálta s ha megkerül a kötőfék, megkerül a szamár is. Régente az állatok belső részeiből jósoltak, azután a csillagok járásából, ujabban cigány asszonyok tenyérből is jósolnak, legújabban kortesek beszédétől is jósolnak, még számokból is jósolnak. Elvégre a jóslás az időtöltés egyik módja s mindenki ugy használja fel tehetségét, ahogy tudja 1 A jósláshoz szerintünk nem közönséges tehetség kell, mert a jutalma rendesen az, hogy kinevetik. Mi sem fogjuk ennél szigorúbban büntetni két hét múlva a betüjóst. Tárgyalás alá veszik a magyar kisebbségek ügyét Róma, május 24. A Tribun Bdnffy gróf külügyminiszter szereplésével foglalkozik és kiemeli azt az előkelőséget és tapintatot, amelyet Bánffy gróf külügyminiszter, a magyar delegáci vezetője a kisebbségi kérdésben tanúsított. Bánffy gróf előadása után a meghívó hatalmak egyhangúlag elhatározták, hogy a magyar kérelmet a nemzetek szövetségébe terjesztik be. A cikk azokkal a kijelentésekkel foglalkozik, amelyeket Bánffy gróf az utolsó gyűlés alkalmával tett. Köszönetet mondott a meghivóhatalmaknak, azért az érdeklődésért, a melyet a kérdésben mutatott és az olasz kormánynak azért a meleg együttérzésért, amelyet ez igazságos ügyben tanúsított. Remélhető, mint az újság irja, hogy a nemzetek szövetsége hamarosan foglalkozni fog e kérdéssel, mert ez fontos nemcsak politikai, hanem társadalmi és emberi szempontból is. Franciország védelmezne Romániát külső támadás esetén Qédelmi egyezmény Lengyelország és o kisantant között Paris, május 24. (Havas) A Journal éríesitései szerint Bratianu mielőtt elhagyta Génuát, kidolgozta a védelmi egyezményt Lengyelország és a kisantant között, majd Párisba jött, hogy tanácsot kérjen Foch tábornoktól és egyidejűleg megkérdezte a francia kormányt, mit tenne Franciaország az esetben, ha Romániát támadás érné. Az a választ kapta, hogy Romániának jól felfogott érdekében joga van védelmi megállapodást kötni. Egyidejűleg azonban kijelentették, hogy Franciaország nem fog megfeledkezni a katonai szövetségeseivel szemben vállalt közösségről. Kelet egyensúlyának fönntartása Franciaország biztonsági politikájának egyik része. Cserkész Szövetség kiküldöttjének kezébe a CsAK sporttelepén. A fogadalom letétele után cserkészünnepet rendez az ifjú csapat, melynek változatos és érdekes műsorát napok óta hirdetik a falragaszok. A cserkészünnep iránt, — melyhez hasonló még nem volt a környéken — nemcsak Békéscsabán, hanem az egész megyében óriási érdeklődés nyilvánult meg. Megjelenésével tünteti ki az ifjú cserkészcsapatot Brandt Vilmos Békésvármegye főispánja, a helybeli katonaság parancsnoksága, a város képviselőtestülete Berthóty István polgármester vezetésével, a környékbeli s helybeli iskolák igazgatósága stb. stb. Jelen lesz az alakulóban levő békési „Bocskay" és a BIME „Munkácsy" cserkészcsapat is. Különösen megkapónak ígérkezik a fogadalomtétel szép aktusa, az ünnepség műsorából pedig a zenés szabadgyakorlat, melyet Áchim Károly tornatanár tanított be, aki a rendezés munkájában mindvégig serényen részt vett. Nagyon kedvesek s eredetiek lesznek a cserkészgyakorlatok is, melyek a még fiatal csapat sokoldalúságáról számolnak be. Jegyek még kaphatók — korlátolt számban — a sporttelepen. Ajánlatos, hogy a közönség idejében kinnt legyen a pályán, mert az ünnepet pontosan kezdik. A Kovács párt intézőbizottsága folyó hó 27-én, szombaton délután fél 4 órakor ülést tart a pártirodában (Vigadó — zöldterem). Tekintve a tárgy fontosságát, az összes intézőbizottság i tagok megjelenését kéri AZ INTÉZŐBIZOTTSÁG Cserkészünnep Csabán Nagy napja van ma a főgimnázium „Csaba" cserkészcsapatának. Mint már többször megírtuk, ma délután 3 órakor teszi le a csapat parancsnoka Vidovszky Káimán főgimn. tanár, majd az egész csapat az ünnepélyes fogadalmat dr. Csaba Jenő kerületi ellenőrnek, a Magyar Vetőcinquantin, aranylófogu vetőtengeri, vetőköles és buzakorpa kapható a Békésmegyei fllt. Takarékpénztár RT gabonaosztályánál Szent István-tér 5 (I. emelet.) 1473 Apponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (24) És az emberiség még sem jön arra rá, hogy a történelemből kihagyná az emberpusztitás e gyászlapjait s ezzel rávezetne esetleg arra, hogy sok dicsőségszomjas uralkodóban elaludhatna az aljas harci vágy, ha tudná, hogy nem fog azokért dicsőítésben részesülni, ha felfogná és átérezné, amit Montesquien mond: Boldog csak az a nép, amelynek a történelme unalmas. De az emberek, még a történetíró tudósok is, hülyék, mert még mindig a régi nyomot tapossák s az emberi boldogság helyett a dicsőséget hajszolják. Ilyen nevelés mellett hogy ne volnának az ifjak harci játékokra hajlandók? Azzal kezdik. Játszunk háborút! Mi leszünk a magyarok, ti lesztek a . . . törökök. Miért legyünk mi a törökök? mi akarunk magyarok lenni. Először ezen vesznek össze. Hát akkor: mi leszünk a rablók, ti legyetek a pandúrok. Ugy sem alkuszunk, mi leszünk a rablók, ti a pandúrok. A gyermeklélek a szabad rablót előbbrevalónak tartja, mint a hajnározó pandúrokat, vagy pláne zsandárokat. De mért nem jutott eszébe soha egyik csapatnak sem — abban az időben, mely oly közel állott a nagy szabadságharchoz — hogy az egyik csapat magyar, a másik . . . osztrák legyen? Hisz oly öröm, boldogság és dicsőség lett volna a gyűlölt és megvetett osztrákot elpüfölni! Mért ? mert olyan megalázást, megszégyenítést egy lelkes magyar diák sem vállalt és türt volna el, hogy ő . . . osztrák legyen. Mi az ahhoz képest, hogy elverik, fejét beverik, esetleg nyomorékká teszik, az mind semmi, de szabadság- és nemzettipró osztrák 1 az a legnagyobb, leglealázóbb szégyen és halálos sértés lett volna. Azt még a szerető szülők sem bocsátották volna meg fiaiknak, ha vállalták volna, de . . . talán még a mindenben csúfolódást kereső osztrák soldateska és rendőri önkény sem hagyta volna akkor szó nélkül. Kiáll a két legerősebb fiu a platzra, Chovan Pál és Bauko András, vezérségükhöz kétely nem fér, a fiuk egyik vagy másikukhoz való nagyobb bizalom vagy barátság, vagy rokonszenvből ehhez vagy ahhoz szeretnének csatlakozni. De nem ugy megy ám az, hogy az egyik csapathoz esetleg a legerősebbek csatlakozzanak és a'gyengébbek maradjanak a másikhoz. Igazságosan válasszunk. Megindul a választás. Szól a magyar vezér: én választom : Ursziny Palit és a másik: én választom: Krcsmárik Károlyt] én választom : Fábry Samut, akkor én: Fábry Károlyt, tovább: „ Licskó Lajost, — Vidovszky Gyulát, Nóvák (Ős) Lajost, — Petrovits Lajost, én : Bohus Károlyt, a másik : Reiner Bélát, tovább : Csáki Palit, Launer Lajost, a másik: Facsinay Tónit stb., stb., mert hát volt néha 20—30 is, sőt az egész osztály, néha két osztály is együtt. Fegyelem van, ellenmondás nincs. Akinek nem tetszik odaválasztása, — pedig hány van olyan ? — az nem játszik. S aki nem harcol becsülettel, az többé be nem fogadtatik. A két csapat szétválik s mindegyik elfoglal egy dombtetőt, van olyan, kinek zsindelyből faragott fakard van kezében, a másiknak egy jókora vessző. Haditanácsot is tartanak. A vezér parancsokat osztogat, le is küld az ellenség háta mögé egy párat, hogy hátulról is támadhassanak. A fák, bokrok között bújva csúsznak előre az ellenség háta mögé. A sürü bokrok elrejtik őket. Hajrá 1 kiabálással uszítják egymást a támadásra. Azután ingerlik egymást: No magyar ! ha olyan vitéz vagy, gyere támadj, ha mersz 1 Hát te konytyos török, bugyodába szállt le a bátorságod ? Ide gyere, ha van merszed 1 Természetes, hogy a vége az lett, hogy a két csapat összeverekedett, megostromolta a másiknak várdombját, onnan lekergette, a vesztes menekült a szomszéd dombra s nagy volt a dicsőség, ha onnan visszaverte, vagy előbb elvesztett dombját vissza is foglalhatta. Igy mulattak a gyászos Bach-korszak árva fiai a csabai ó-temetőben nagyapáik sirdombjai felett. Mit tudták ők azt, hogy kit és mit fednek ezek a szomorú dombok ? Mit tudták, hogy az nem illő és kegyeletlen ? A gyermeklélek még ment a mult fájdalmaitól, még nem gyötri a jövő kérdése, él a jelen pillanat örömeinek — teljes lélekből. Hol vagytok, hol gyermekkori szép emlékek? hol vagytok a gyermekkor vidám játszó pajtásai ? Kicsiny domb jelzi az utódoknak azt a helyet, ahol örök álomra hajtottátok le fejeteket. És talán nektek is ma-holnap, vagy egy évtized múlva éppen ugy fognak játszani a ti sirdombjaitokon ... az unokák, mint ahogy gondtalan szerelmesek kurjongatnak és táncolnak az ó-temetőben porladozó nagy- és dédapáik hamvai felett emelt táncteremben a mostani unokák és dédunokák ! (Folytatása következik.)