Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-10 / 7. szám

Békéscsaba, 1922. január 10. Kedd III. évfolyam 7. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma í 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. 3 közgazdasági hérdes ma, amikor a mindennapi kenyérről van szó, mindennél fontosabb, mert a létfenntartás mindennél előbb való, minden más életnek előfeltétele. Előbb kell biztositani azt, hogy megtermeljük eleségünket és csak aztán gondolhatunk annak a kérdésnek rendezésére, hogy ki termelje meg azt. Ez a most felállított tétel megszabja azt a fő irányelvet, melyen az egész birtok megoszlást szabályozó intézkedéseknek felépülniük kell, ha nem akarunk oda jutni, a hol ma már ellenséges szomszédaink tartanak. És ez korántsem ütközik olyan nehézségbe, mint egyesek gondolják. Az a nagy földéhség és láz, melyet a forradalom idején tapasztaltunk, azóta a gyakorlati élet tanulságai folytán lényegesen csökkent s ma már nem egy olyan hangot hallottunk épen a birtokok felosztását követelők sorából, hogy el ne darabolják a nagybirtokokat, mert akkor miből fog a szegény földmives nép megélni. És nem is lehet egyetlen intenziven kezelt nagybirtokból sem annyi kisbirtokosnak juttatni földet, mint ahányat'a nagybirtok eltart. Mert ne felejtsük el, hogy a kisgazda maga műveli meg a földjét és csak akkor alkalmaz munkást, ha saját és családja munkaerejének teljes kihasználásával sem győzi meg a dolgot. Inkább nem termel több munkát igénylő terményt, mint például cukorrépát, csakhogy ne kelljen munkásokat fizetnie A nagybirtokok közprédára bocsájtása tehát igen veszedelmes következményekkel járna, mert egyrészt tetemesen csökkentené a termelést, másrészt növelné a munkanélküliek számát és ezzel szaporítaná a felforgató elemeket bizonyára nagyobb mértékben, mint amilyen mértékben a földhözjuttatás azt csökkentené. A megváltásra kerülő birtokok legnagyobb részét ugyanis nem a földnélküliek, hanem a kisbirtokosok foglalnák el, mert a mai árak mellett a föld megváltási árát és még inkább a birtok felszerelését csak a jómódra szert tett kisbirtokos tudja előteremteni és nem az aratás nélkül maradt földnélküli munkás. A nagybirtok megszüntetésével ellenben ennek a legszegényebb munkásosztálynak kezéből is kiesne a kenyér, mert kihúznák lába alól a földet, amely ha nem is volt az övé, de eltartotta részben mint részmunkást, részben mint napszámost. Ezt a veszedelmet csak ugy kerülhetjük el, ha a birtokrendezés üteme nem lesz gyorsabb a gazdálkodás belterjesebbé fejlődésének üteménél, ugy hogy a birtokok számának szaporodásával növekedjen a területmegmüveléshez nélkülözhetetlen munkásszükséglet is. Ezen az alapon épült fel a most elhalt Rubinek földbirtokrendezési javaslata is, melynek vezérgondolata az, hogy a birtokmegoszlás lehetőleg természetes fejlődés utján lehetőleg minden hatósági beavatkozás nélkül oldódjon meg. Ez a javaslat tehát biztosítaná azt az időt, ami a mezőgazdaság belterjesebb fejlődéséhez nélkülözhetetlenül szükséges és igy nem veszélyeztetné túlságosan sem a termelés folytonosságát, sem pedig a munkanélküliség szaporodását. Reméljük, hogy a kormány bölcs belátása felismeri a javaslatnak ezt a megbecsülhetetlen előnyét és annak megvalósítása mellett fog dönteni. A nemzetgyűlés hétfői ülése Budapest, jan. 9. A nemzetgyűlést Gadl Gaszton elnök nyitotta meg. Mély meghatottsággal emlékezett meg Rubinek Gyula nemzetgyűlési képviselő, volt földmivelésügyi miniszter haláláról. Méltatta azokat az elévülhetetlen érdemeket, amelyeket Rubinek Gyula szerzett minisztersége idején, különösen a földbirtokreform megvalósítása körül. Vele a gazdatársadalomnak egyik legkitűnőbb vezére, az agrár érdekek leghűbb harcosa, a nemzetgyűlésnek egyik legértékesebb tagja szállt a sírba. Indítványára a Ház jegyzőkönyvében örökítette meg Rubinek Gyula érdemeit és elhatározta, hogy koszorút helyez ravatalára, temetésén pedig testületileg vesz részt Bottlik József alelnök vezetésével. Elnök jelenti, hogy Karaffiáth Jenő sürgős interpellációra kért engedélyt. A Ház teljesiti kérelmét. Interpellációját délután 3 órakor mondja el. Az elnök bejelenti, hogy Rubinek Gyula halálával a kecskeméti I. választókerület megüresedett. Kéri, adjon felhatalmazást a Ház arra, hogy a belügyminiszter megtehesse a szükséges intézkedéseket az e kerületben szükséges uj választásra. Az indeninitás vitája előtt megállapítást nyert, ..hogy a Ház nem határozatképes. Öt perc szünet után együtt van annyi képviselő, hogy megkezdhető a tanácskozás. Kiss Menyhért az első szónok. Polemizál Méhely múltkori kijelentésével, mely a köztársasági gondolat mellett foglal állást. Hangsúlyozta, hogy a királyság, mint államforma oly mélyen gyökeredzik a magyar lakosság .lelkében, hogy annak 98 százaléka ma is ezt akarja. R köztársasági propagandaval már 15 éve próbálkozott Nagy György, de eredményt nem tudott elérni. R köztársaság ma sem kell a magyar népnek. Tiltakozik Benedek János azon • kijelentése ellen, hogy ezt a parI lamentet a terror és fanatizmus j hozta létre. R pénzügyminiszter programmjáról nagy elismeréssel szól. Dicséri annak tárgyilagosságát és egészséges eszméit. Szükségesnek tartja a tisztviselők lajstromozását s a megélhetésük biztosítását. Hangsúlyozza, hogy előnyben kell részesíteni azokat a tisztviselőket, akik a kommunizmus alatt hűek maradtak s nem csatlakoztak a nemzetromboló irányzathoz. Szükséges, hogy az állam legfőbb jövedelmi forrása, az adó pontosan beszolgáltattassék. Éppen ezért segíteni kell az adóhivatalokon. Több tisztviselőt kell azokban alkalmazni, mert ma rettentően meg vannak terhelve az adóhivatal munkásai. Kívánja, hogy a középiskolákban társadalmi gazdaságtant tanítsanak. Élesen elitéli azoknak támadását, akik a kormányt kritizálták azért, mert a „Hangyát" támogatásban részesítette, lígy tudja, hogy a Hangya minden helységben, ahol csak megalakult, előmozdította a gazdák s általában a keresztény polgárság jólétét. Kéri a nemzetgyűlést: utasítsa a pénzügyminisztert, hogy az állami kedvezményes ellátásban részesülök közé vegye fel a földnélküli mezei munkásokat, a magánalkalmazottakat s a nem önálló kisiparosokat is. Követeli az élelmiszerfelhalmozók s a lánckereskedők nagyon szigorú büntetését s a fényűzés és pazarlás törvénnyel való betiltását. R miniszterelnök programmjáról szól. Sürgeti a munkáskérdés megoldását, hogy a munkások is gyakorolhassák politikai jogaikat. Teljes társadalmi békére van szükség. Őszintén ki kell békülni a munkásokkal. R felekezeti béke megóvását mindenképen munkálni kell. Mint Prohászka mondotta: meg kell építeni az aranyhidat Pannonhalma és Debrecen között. Kéri a kormányt, hogy minden támadás ellenére is tartson ki hiven és bátran az intranzigens keresztény irányzat mellett. Rz indemnitást megszavazza. Ugrón Gábor. Rz indemnitás kérdését ó bizalmi kérdésnek tekinti. R kormány első feladata a közadó kirovása és behajtása. De nem szabad olyan aránytalannak lenniök az adóterheknek, mint manapság. Bírálgatja a miniszterelnök programmját. Sürgeti a képviselők esküjének kiegészítését, amely módot nyújtana arra, hogy nyilatkozzék minden képviselő: melyik esküt tartja magára nézve kötelezőnek. Teljes lelkiismereti és gazdasági szabadságot követel. Ez a nemzetgyűlés szerinte megérett a feloszlatásra. Az uj választást az általános, titkos községenkénti szavazati rendszerrel szeretné megcsinálni. Általános társadalmi kibékülést sürget és demokratikus egyenlőséget, amelyben elsőbbséget csak a lelki jobbság és rátermettség biztosithat. Öt perc szünet után Temesváry Imre szól a munkanélküliek tragikus sorsáról. Az államnak kötelessége munkaalkalmak nyújtása. — Hozzák rendbe az állami utakat. Erősítsék meg a védőgátakat annál is inkább, mert Erdélyben rablógazdálkodás folyik az erdőirtás terén. Igy félős, hogy a tavaszi olvadás katasztrófális lesz előbb-utóbb, ha nem erősítjük meg gátjainkat. Ezzel kapcsolatban öntözőtelepek létesítését kívánja, munkáslakások építését követeli. — Szükségesnek tartja a deviza és valutaüzérkedés megadóztatását, mely nagy jövedelmet jelentene az államnak. Áz adó egy részét hadikölcsönkötvényekben szeretné lerovatni. Igy az állam lassankint megszabadulna egy roppant súlyos tehertől. Karafiáth Jenő sürgős interpellációt terjeszt elő a Közgazdasági Lapban megjelent nyilatkozat miatt, melyet Áldássy miniszteri tanácsosnak tulajdonítanak. Klebersberg Kunó belügyminiszter válaszolva az interpellációra, erélyesen megvédi Áldássyt, aki ártatlanul keveredett e kellemetlen ügybe, egyúttal a miniszteri tisztviselők iránt való nagyrabecsülésének ad kifejezést, kérvén a Házat, hogy hagyják nyugodtan dolgozni ezeket a szorgalmas férfiakat, kik a leghívebben teljesitik kötelességüket. Az ülés vége d. u. fél 4 órakor. Nagyatádi Szabó István beszámolója (Budapest, január 9.) Nagyatádi Szabó István Sztankovics János és Berky Gyula képviselők társaságában f. hó 8-án volt lent kerületében Nagyatádon, hogy megtartsa beszámolóját. Beszédében fejtegette, hogy a kisgazdapárt, melyet osztálypártnak szeretnek nevezni, mindinkább felöleli a polgári társadalom minden rétegét, ezzel is igazolva azt, hogy egyetemes polgári érdekeket szolgál. Szólt az uj választások kilátásairól, a királypuccsról, mely azt igazolta be, hogy a hadsereg nem egységes szellemű. — Hangsúlyozta az egységes szellemű hadsereg szükségességét.