Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-10 / 7. szám

KöröswssSék Béftéscsofta. 1922. janngr 10. 9 forgalmi adó lerovása A gyulai pénzügyigazgatóság közhírré teszi a forgalmi adóról szóló törvény végrehajtása tárgyában a következő hirdetményt: Azok, akik bélyegekben tartoznak fizetni a forgalmi adót, — súlyos büntetés terhe alatt kötelesek az utasításban előirt, bekötött és lapszámozással ellátott péhztári bevételi könyvet vezetni, melynek az összes napi bevételeket kell tartalmazni, tehát nemcsak a készpénzbevételt, hanem a jóváírás, csekk, váltó stb. utján történt fizetéseket is. Ebbe a pénztári könyvbe rögtön a befizetés után be kell irni az egyes tételeket, naponta összegezni és a napi zárlat után az általános forgalmi adót bélyeg felragasztásával naponta leróni. Az adólerovás végső határideje 1922 január 15. Átalány összegben való fizetés csak azoknak adható meg, akik sem irni, sem olvasni nem tudnak, vagy pedig vállalatuk oly kicsiny, hogy évi nyers bevételük nem haladja meg a 100,000 koronát, pl. segéd nélküli kisiparos, piaci árus, kávémérő stb. Azokra, akik engedélyt nyertek a forgalmi adónak készpénzben való lerovására, elrendeli a Pénzügyigazgaíóság, hogy az 1921. évi szept. 1-től 1921 dec. 31-ig terjedő időre eső adókat, az adókivetési időszak leteltétől számított 15 nap alatt, de legkésőbb 1922 jan. 15-ig adóbevallási iv benyújtásával a m. kir. állampénztárnál befizetni tartoznak. Fogy a magyar iskola a Felvidéken (Pozsony, jan. 9.) A legújabb hivatalos megállapítás szerint az elszakított Felsőmagyarországon 748 magyar, 115 német és 2615 tót és 115 ruthén iskola van, ezenkívül 98 vegyesnyelvü. A tót iskolák száma 1920 óta 35-tel szaporodott. Ennyi magyar iskolát minősítettek át u. i. magyarról tótra. Borzalmas rablógyilkos merénylet Orosházán Hz áldozat csodálatosan megmenekült Az emberi bestialitást megdöbbentően jellemző rablógyilkos merénylet történt Orosháza közelében a 66. és 67. számú őrházak között a vasúti sin mentén. Csungár Tógyer béreslegény fejét kalapáccsal és kövekkel összetörte Takács Antal orosházi legény s miután ugy gondolta, hogy már meghalt, elrabolta tőle 18—19 ezer koronányi pénzét. A szörnyű esetről az alábbiakban számolunk be: Folyó hó 6-án, pénteken reggel Nagy József vasúti őrnek hasonnevű fia tejért indult a közeli tanyába. Alig ment néhány száz lépést, nyögéseket hallott. A hang után mentve, irtózva látta, hogy a töltés melletti árokban vérbefagyva fekszik egy fiatalember s már alig-alig van benne élet. Segítségért sietett. Előbb a vasúti őr felesége nyújtott első segélyt a szerencsétlennek, de híradásra csakhamar megjelentek az orosházi detektívek dr. Gabnay községi orvossal. Mindjárt a Helyszínen sikerült megtudni, hogy az áldozat Csungár Tódor, akit Takács Antal orosházi legény — kivel együtt indult Romániába — hátulról leütötte, nehéz kövekkel igyekezett a fejét szétverni s mikor azt hitte, hogy már halott, elrabolta pénzét. Mialatt a szerencsétlen Csungárt beszállították a kórházba, ahol súlyos sebeit dr. Csermák orvos azonnal kezelés alá vette (hét varrást eszközölvén fején, egy-egy szurott sebet várván be nyakán és mellén) a detektívek megindították a hajszát a gyilkos után. Nemsokára sikerült is Szokolai János detektivnek elfognia Takács Antalt, aki derék, becsületes szülőknek rosszutra tért gyermeke. Eleinte tagadott mindent, de később megtört s bevallotta súlyos bűnét. Letartóztatták s most megvasalva várja a gyulai ügyészség fogházába való szállítását. Francia hang a nagy hadisarc ellen (Páris, január 9.) A Havas-ügynökség jelentése szerint Louscheur francia miniszter tegnap nagy beszédet tartott, melyben hangoztatta, hogy a háború olyan előre nem látott chaost teremtett, amely az egész világ kereskedelmét és iparát megrendítette. Németország kereskedelme is ezt sinyli túlságosan, ezért nem lehet csodálkozni, ha nem tud eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket 1919-ben szabtak reá s helyes, ha Cannesben engedményeket nyer. Rendelet a katonaság uj el nevezéséről (Budapest, jan. 9.) A m. kir. honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint az 1921. évi 49. sz. tc. értelmében a magyar fegyveres erő valamennyi csapattestét, intézetét és egyéb alakulatait a magyar királyi honvéd elnevezéssel kell illetni. A katonai körletparancsnokságok a magyar királyi honvéd körletparancsnokság' nevet veszik fel. Egy francia lap és a kolozsvári Mátyás szobor IK pozsonyi Mfjria Terézia szobor után a világhírű Mátyás szobrot fenyegeti az á veszedelem, hogy eltávolítják helyéről. Elfogult román körök ugyanis a Mátyás szobor helyébe akarják fölállítani fivratn Janítu szobrát. fl magyarországi írók és művészek a világ íróihoz és művészeihez fordulnak az utódállamokba került műemlékek, szobrok megvédéséért. A francia lapok közül a „Le Petit Párisién" cimü lap közli ezt a nyilatkozatot és különös melegséggel foglalkozik a kolozsvári Mátyás szoborral. Mátyás király a kereszténységnek egyik legnemesebb alakja — irja a lap — és méltó rá, hogy szobra a keresztény világ bármelyik részében hirdesse dicsőségét. A szobor eltávolítására pedig megjegyzi, hogy a művészet minden emberi viszálykodás fölött áll. A francia lap cikkéhez, amelyben különös melegséggel hívja fel az utódállamok kulturközönségét a történelmi emlékű műtárgyak, szobrok megvédésére, az „Universul" cimü bukaresti lap igen jellemző kommentárt közöl, A bukaresti lap hamis hir terjesztésével vádolja meg a magyarságot, mert nem tartja elképzelhetőnek, hogy akadjon olyan müveit román ember, aki a szobor eltávolítására gondoljon. Örömmel olvassuk az oláhok ilyetén tiltakozását, ámbár mi nagyon is el tudjuk képzelni, hogy akad nem is egy, hanem sok oláh, aki szívesen pusztítaná el a Mátyás szobrot. Hiszen mit értenek ők a művészethez ! Csonka Magyarország - nem ország, mennyország I Mi van ma ? 1922. január IO., kedd R. kath.: Vilmos pk. Prot. : Mélán. Napkelte 7 óra 48 perckor nyugta 16 óra 27 perckor (4'27) Holdkelte 13 óra 45 perckor (délután) nyugta 4 óra 17 perckor (417 reggel) Este fél 8 órakor: Színházi előadás. A nagy árvíz 1888. Elbeszéli: Fábry Károly VIII. A szociálista álapostoloknak izgatása tüzet fogott a mi jóravaló, csendes és nehezen felizgatható népünkben is. Az alsóbb néptömeg elkezdett ittott titkon gyűlésezni, eleinte magánházaknál jöttek össze, utóbb népegyletet akartak alapitni. Első összejöveteleiket Lipták Galó András (felvégi) házában tartották, később a piacon tárgyalták bajaikat, s már nyilvános népgyűlésre kértek engedélyt, amit azonban Sztraka György akkori főszolgabíró megtagadott, de kioktatta őket, hogy ha szervezkedni akarnak, csináljanak alapszabályt, terjesszék fel a felsőbb hatósághoz s ha az jóváhagyja, akkor gyűlésezhetnek. A vezetők el is készítették az alapszabályt, be is terjesztették a főszolgabirósághoz jóváhagyatás végett, de a főszolgabíró kifogásolta az alapszabályok egyes intézkedéseit, utasította őket átalakításra, amii ismét a vezetők nem akartak, így húzódott tovább és tovább az ügy és fokozódott feljebb és feljebb az ingerültség. Az ingerültség már a tömegidegességnek egy kisebbfaja egy előre még nem veszedelmes, de könnyű lángralobbanásánál fogva már közös bajjá válhatik s ragályos. A vezetők panaszra mentek az alispánhoz, az visszaküldte őket a főszolgabíróhoz — utcu neki! szaladtak a Miniszterhez is panasszal, de a szervezkedés csak nem haladt előre, végre is fenyegetőzni, erőszakoskodni kezdtek és egy szép napon az ideiglenes egyleti helyiségben összegyülekezve: Pluiiár György elnök vezetése alatt csoportosan mentek a főszolgabíróhoz, hogy adja ki az alapszabályt, mert ők már tudják, hogy a miniszter jóváhagyva, leküldte. A főszolgabíró még nem kapta vissza a felterjesztett alapszabályokat, igy ki sem adhatta, a nagy csoport szitkozódva, káromkodva, egymást ingerelve fenyegette és megostromolta a főbírói hivatalt, egyszerre csak valami beledobott uj jelszóra megmozdult: a városházára! menjünk a városházára! kiáltással elindult s özönlött, mint a lavina, folyton szaporodva a hetipiaci csatlakozókkal, kiket részben a kíváncsiság, részben a tömeg zaja, a tömeg ingerültsége, lángolása, de leginkább a tömeg vonzó ereje ragadott magával. Mert a tömegnek erős vonzóereje van. Olyan, mint a mágnes. Az a pici mágnes önmagánál sokkal nagyobb tömegű vastörmeléket képes magára vonzani. Ttsztelt olvasók! Olvastatok ti már és gondolkoztatok e tömeg lélektanáról ? Érdemes erről sokat olvasni és még többet gondolkozni, mert csak ugy lehet a tömeg viselkedését, sokszor megmagyarázhatlan tetteit megérteni. A tömeglélek ugyanis nem a benne foglalt egyes lelkek tulajdonságainak összesége, sőt! a tömegben az egyes lélek merőben elveszíti egyéni jellemvonásait, igy magyarázható az, hogy még a szelid lelkű ember is, ha a felizgult tömeg vért kiván, gyilkolásra is képes; a tömegben a leggyávább is sokszor kegyetlen és önfeláldozó bátorrá válik, mert a tömeg mozgalma, hangulata és akarata szinte szuggerálja a tömegbe sodródott egyes lelkeket és azokat magával ragadja, bele olvasztja a tömeg lelkének akaratába, indulatába. A tömeget, az utcát könnyen lehet szuggerálni. Hiszen láttuk a legutóbbi, kimondott cél nélküli, alávaló háborúnál, — amelybe bennünket semmiféle nemzeti érdek, semmiféle hódítási vágy nem ingerelt, — hogyan lehetett a békés, szelid polgárokat, amint tömegbe verődtek, a háború kitörésekor, egy nap alatt háborús, gyilkos hangulatba, izgalomba, sőt lelkesedésbe beugrasztani, szinte fellázítani — az őrült tömeget: „éljen a háború" kiáltásba, lázba felizgatni, — ezzel az emberi méltóságot lealázó vágóhidra s ismét utóbb a forradalomba bekergetni. Nem volt indokolatlanabb, butább lelkesedése soha sem a magyarnak, mint ez a nyomorult háború. Nemzeti, anyagi saját érdeke ellen sodorta a felülről fujtatott hírlapok által izgatott tömeg hangulata a gyorsan hevülő ifjúságot, sőt az érettebbet is a tömegeket pusztító harctérre. Szégyeltc, akit otthon hagytak és még a leányok is fitymálták, ment tehát és engedelmeskedett ész nélkül ifjú, öreg a behivó parancsnak. (Folytatása következik.) Ne essen kétségbe, ifi jobb lesz mint az uj, ha jótállás mellett Mertz Syula elektrotechnikai és fémipari vállalatánál (Haan-utca V. Telefon ZZ.) heggeszteti meg