Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-12 / 59. szám

Békéscsaba, 1922. március 12. Csütörtök III. évfolyam 62. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 *. 9 nemzethez! (vk) Az egységes párt szózattal fordult a magyar néphez, hogy a közelgő választások előtt elmondja: mi a célja; kéri a polgárokat: vigyék diadalra azt a zászlót, melyet Bethlen Istvánék fellobogtattak. A szózat egyszerű, világos és komoly. Nincs benne frázis, nincs — üres jelző. Nagyhangú szólamok, pompázó szóvirágok nem takargatják el a lényeget, nem akarják megtéveszteni a nagy szavakba könnyen belegabajodő egyszerű embert. Becsületes őszinteség sugárzik ki minden sorából. Amit mond a múltról, az nem dicsekvés, csak egyszerű beszámolás a végzett munkáról, vagy — minden hatásvadászat nélkül való — egyszerű elmondása annak a sok szomorú gáncsoskodásnak, akadályok erőszakos megteremtésének, amelyek gátolták a kormányt a még intenzivebb nemzeti munka gyakorlásában. Amit igér a jövőre, az sem káprázatos ígérgetés, de tartalmas, komoly, egyszerű szavakban is hatalmas programm. Becsületes nyíltsággal hirdeti a keresztény erkölcsi gondolatot. Enélkül nem is lehetne igazán a nemzet tetszésére való a jövő feladat kitűzése. A keresztény gondolathoz minden magyar ember ragaszkodik. Abban lehetnek különbözők a vélemények, hogy milyen eszközökkel s milyen uton igyekezzünk keresztény Magyarország felé, de abban egyet ért minden magyar ember, hogy a keresztény erkölcsöket fel kell ragyogtatni, meg kell szilárdítani ebben az országban, ha egy uj magyar ezer évet akarunk. A nemzeti eszme lényege a pártnak. Ez természetes is. Hogy is lehetne annyi kiválóság, annyi nagy magyar név abban a táborban, ha nem a nemzeti gondolat volna ott a mindenekfelett uralkodó összekötő kapocs ? A szózatban ott tiltakozik dacosan, keményen, a „nem, nem, soha!" is; nem hivalkodó nagyhangusággal, gyermekes kardcsörtetéssel, hanem a belső és külső béke, a munka utján elérendő gazdasági megerősödés akarásának hirdetésével, a jelenlegi alkotmányos rendhez való törhetetlen ragaszkodással, „amely egyedül hivatott a magyar nemzeti királyság uj ezredévét biztosítani." A becsületes munka hirdetése adja meg gerincét a kitűzött feladatoknak. Nem a másét ígéri, mint sok lelkiismeretlen programm — hanem mindenkinek munkát igér, amely becsületes, tisztességes megélhetést nyújt. Ez az igazi kenyérpolitika. Mert a magyar ember sohasem volt éhes a máséra. A magyar ember mindig csak a magáét szerette, amit kemény munka árán szerzett meg. A népnek ma sem barátja, csak bolonditója az, aki kevés munkát és sok bért hirdet; az az igazi jóltevője, aki munkát ad neki, sok-sok munkát, de olyat, amely nyugodt megélhetést biztosit. Ezt a sok munkát igéri az egységes párt a mezőgazdasági és ipari munka fellendítésével. Ez a cél méltó egy olyan párthoz, amely egységbe tömöríti az ország minden rangú és rendű polgárainak kiválóságait. Uj életünkhöz, feltámadásunkhoz valóban ez szükséges: lüktetés, gazdasági fokozott vérkeringés, fellendülése minden magyar munkának. Kossuth és Széchenyi Magyarországa ! Ezt hirdeti a szózat. Ez mindnyájunknak a vágya: A Kossuth szabad, független büszke nemzete, a minden idegen zsarnokságtól megszabadult magyarság; a Széchenyi dolgos, többet termelő, utakat, hidaI kat, kultúrintézményeket épitő, nagy eszmékért nemcsak hevülő, hanem megfeszített munkában dolgozni is tudó Magyarország. Az oláh választások eredménye Bukarest márc. 10. Hivatalos jelentés szerint a parlamenti választásokon Bukarest városában és kerületében a liberális párt listája körülbelül 64.000 szavazattal győzött. Megválasztottak 13 liberálist, köztük Bratianu miniszterelnököt. A parasztpárt körülbelül 19.000 szavazatot kapott. Megválasztottak kat karonistát élükön dr. Lupuval. A néppárt mintegy 10.000 szavazatot kapott, megválasztották Avarescu tábornokot. A polgári blokk mintegy 7000 szavazatot kapott, megválasztották dr. Jorga tanárt. A kommunista lajstomba 24.000, a konzervatív lajstromba 1807. és a szociáldemokrata lajstromba 746 szavazat esett, A konzervatívok és a kommunisaz egész országban egyetlenegy mandátumra tettek szert. Az erdélyi választások még tartanak. A liberális sajtó megállapítja, hogy a kormány kétharmad többsége biztos. Az ellenzéket a parlamentben 390 képviselő közül körülbelül 100 fogja képviselni. A kabinetet állítólag részben át fogják alakítani. Therekidát liberális tárcanélküli miniszterré fogják kinevezni és ő fogja a miniszterelnököt génuai tartózkodása alatt helyettesíteni. App o)lyi- utcák i. Irta: Fábry Károly (15) Hogy az adósággal küzködő jó csabai népnek küzdelme könnyebbé tétessék, 1852 ben népszavazás utján elhatározták, hogy a közlegelőket, a kisés nagyrétet egyénenként felosztják. Az egyéni felosztás kulcsául a ház- és földbirtok-arány vétetett fel. Egy egész telek (sessio) volt az alap, V« telek (quarta), Vs-ad telek (okta), az utóbbi volt az osztási egység. Hammer Jakab mérnök vállalta a megosztást holdanként 4 ezüst krajcárért, a hozzá szükséges térképet és telekkönyv elkészítését pedig 100 ezüst forintért. (Váljon ma mennyiért vállalnák?) (Mi volt az a 4 krajcár! Ismertétek még ti is, ugy nevezték Csabán „suszták", másutt: „suszter tallér" volt a forgalmi neve. Nehéz darab réz pénz volt, ha tizet-húszat tett a fiatal ember nadrágzsebébe, nehéz volt táncolni vele, de annyi pénzért hajnalig is tivornyázhatott). Akinek hány nyolcad telke volt, annyi oktát kapott a rétben, azért nevezik a réti illetményeket még ma is oktáknak; a jaminai szőllőkben is osztottak quartákat, amint ott azokat ma is nevezik. Gerendáson pedig az akkori ottani nagy legelőből szinte osztottak ki birtokaránylag holdakat, amelyeket ma is „váltsági holdaknak" neveznek, s többször fenyegették meg az örökváltság fizetésével késedelmezőket azzal, hogy ha nem fizetnek pontosan, a váltsági holdakat elveszik tőlük, mert azokat úgyis az örökváltság fizethetésének könynyebbségére kapták. Érdemes az ilyeneket feljegyezni. A csabai tót százszor és százszor mondja: „váltságszke uvjere" anélkül, hogy tudná, mért nevezik azokat „váltsági" holdaknak ? Még a fiatalabb ügyvédek sem tudják. Azért kellene minél többször ismételgetni a régi dolgokat s igy fentartani eredetük mivoltát. A tanult ifjúságnak kötelessége volna tanulmányozni a multat, kutatni a levéltárat, összeszedni a hagyományokat, feljegyezni és közzé, tenni, mert ötven-száz év múlva már végkép elmosódnak. Azért ne vegyék rossz néven azok sem, kiknek családját, vagy egyes személyeket felemiitek, hogy „újságba teszem őket", mert azt nem a jelennek, hanem a jövőnek teszem el . . . emlékül. Sajnos, hogy e rövid tárcalevelek szük keretek közzé szorítják elmondani valóimat, hisz oly soksok feljegyezni való volna, de a türelmetlen közönség .. . sok-sok változatosságot kiván s egy kis napilap tárcarovatát nem lehet a mult emlékeinek . . . lefoglalni. A közönség ugy gondolkozik : Varietas delectat! Az egyéni felosztás 1854-ben fejeztetett be, már akkor Thessedik Lajos volt a mérnök 300 frt évi fizetéssel. De voltak sokan, akik óhajtották, hogy közös tehénlegelök is maradjanak, ezek közlegelő egyéni illetőségeiket benthagyták közösben. Egyénileg nevükre lett telekkönyvezve. Igy keletkezett a felsővégi és alsóvégi közlegelőtársulat, egyik 824 okta vagyis 862 hold, a másik 558 okta, 621 hold. Amint már emiitettem, az örökváltsággal, illetve regaliákkal épületek is átjöttek a község, illetve a később ebből kivált közbirtokosság kezére* * Ez külön studium volna: a község és a Közbirtokosság viszonyának történelmi leirása megérdemelné, hogy iróink közül valaki külön foglalkoznék vele. Ilyenek voltak a mai Fiume-szálló, a Kulcs- és Zöldfa-korcsma, 2 malom stb. A piactéren levő Trauttmansdorf-házat (Áruforgalmi) és az Apponyi tiszttartói lakot a vadaskerttel később vette meg a község. Ez utóbbi telek az Áruforgalmi emeletes házától egész a dr. Szamek házáig és le egészen a köröspartig terjedt. Nagy gyümölcsös és vadaskert is volt benne őz, fácán és nyulakkal. Ne gondoljatok azonban valami állatkertre. Bizony a 60-as években már nem igen volt állatokkal megtömve, csak mutatónak tartottak egy néhányat, hogy az uradalmi vadász, Rákóczi Somának legyen valami foglalkozása vagy jogcíme a nyugdíjhoz. A régi jó időkben az urasági vadász szállította a vadat az uraságnak, hát persze, akkor még volt erdő és nádas bőven, volt vad is bőven a konyhára, mert vadászni csakis nemes embernek volt szabad — parasztnak még fegyvert sem tart mi. Ilyen világ volt 48 előtt! Az urasági vadász lakása közvetlen a városháza mellett volt. Utóbb megvette Seiler Mátyás, ott volt a mészárszéke. Halála után fia, Seiler Elek főszolgabíró sokszor kinálta a községnek 17000 írtért a városháza telkének kibővítéséül, de a község vezetője nem akart többet adni 16000 frtnál. Efelett éveken át elkötekedtek egymással, végre is megvette 17000 frtért Weisz Móritz és felépítette rá kétemeletes nagy házát. Persze, persze I most jó volna, ha akkor a község megvette volna. De hát ne beszéljünk erről. Menjünk tovább! (Folytatása következik.) Lapunk mai száma 8 oldal.