Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-12 / 59. szám

2 Körősvidéte Békéscsaba. 1922. március 10 Bethlen miniszterelnök Miskolcon Miskolc, március 11. MTI jelenti: Borbély Maczky Emil főispán be­iktatására ma reggel érkeztek Mis­kolcra a budapesti politikusok. A különvonaton gróf Bethlen István miniszterelnök, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter, nagyatádi Szabó István, Gömbös Gyula, Ereky Károly, Lukovics Aladár, Fay Gyula, Rubinek István, Berky Sándor,; Ha­jós Kálmán volt nemzetgyűlési kép­viselők, Eckhardt Tibor, Kovács Dénes, Tomcsányi Kálmán minisz­teri tanácsos, Rácz Sándor az egy­séges párt igazgatója s néhány fő­városi vendég érkeztek Miskolcra. A miniszterelnököt és a vendégeket Szentpdlyi polgármester üdvözölte. Ezután Zsori György alispán üd­vözölte a miniszterelnököt, aki kísé­retével kocsin a Korona szállóba haj­tatott, amelynek éttermében villás­reggeli vott. A nemzeti zászlókkal díszített vonalon végig a közönség éljenzéssel fogadta a miniszterelnö­köt és a budapesti politikusokat. Fél 10 órakor a vendégek a vármegye házára vonultak, ahol megkezdődött az installáció. Az olaszok a rapallói egyezmény mellett Róma, március 11. (MTI) Az olasz sajtó szinte egyértelmüleg állást foglal az ellen, hogy Giuriatl elfo­gadja a neki felalánlott fiumei kor­mányzóságot és kifejti, hogy neki mint római képviselőnek tudnia kell, hogy minő nemzetközi bonyodalom származhatik abból, hogy az olasz kormány nem ragaszkodik a rapallói szerződés rendelkezéséhez. — Ezért Giuriatl-nak feltétlenül arra kell ha­tároznia magát, hogy elutasítsa meg­választását és elősegítsen olyan meg­oldást, amely fiumei embert ültet a kormányzói székbe. Kolpacse szerint a tegnapi minisztertanács a rapallói szerződés feltétlen megtartása mellett határozott. Giuriatl tudomást szer­zett az olasz kormánynak a szerző­désekhez ragaszkodásáról és bizo­nyára ehez a szabatos és megvál­toztathatatlan tényhez szabja meg a saját magatartását. A két- és egykoronés bankjegyek becserélése Budapest, március 11. (MTI.) A pénzügyminiszter elrendelte, hogy az Osztrák-Magyar Banknak még forga­lomban lévő felülbélyegzett kétkoro­nás bankjegyeit, valamint a tanács­köztársaság által kibocsájtott kétko­ronás utánzatokat a m. kir. állami jegyintézet f. hó 14-ikétől április 13-ig bezárólag beváltsa. Ez idő alatt a szóban forgó bankjegyeket a ma­gyar királyi állami jegyintézet és ál­lampénztár teljes névértékben köte­les beváltani. Folyó hó 14-vel kez­detét veszi az Osztrák-Magyar Bank egykoronás bankjegyeinek és a ta­nácsköztársaság egykoronás utánza­tainak a kicserélése is? Az utánza­tokat arról lehet megismerni, hogy a hátlapon lévő sorozatszám 7000, vagy ennél magasabb szám. Az egy­koronás bankjegyeket a jegyintéze­tek és a magyar királyi állampénz­tárak szintén április 13-ig cserélik ki levonás nélkül. Az 'Osztrák-Ma­gyar Bank által kibocsátott és az állam területén kivül forgalomban lévő bankjegyeket nem cserélik ki. Ezek behozatala tilos és törvényileg büntettetik. 9 jóvátételi bizottság követelései Nem etországgal, Magyarországgal és Ausztriával szemben Paris, március 11. (MTI) Wolf. A jóvátételi bizottság a következő közleményt teszi közzé: A jóvátételi bizottság március 8-iki nyilatkozatában részletesen fel­sorolta azokat a fizetéseket, szállításokat és területengedményeket, amelye­ket Németország a fegyverszünet óta 1921. végéig teljesített. Az összeg mintegy 6 és félmilliárd aranymárkát tesz ki, amibe nincsenek beleszámítva a helyreállítások, a megszálló hadseregek részére teljesített bizonyos szol­gáltatások értéke, valamint az az összeg, amit a kiegyenlítő hivatalokhoz fizettek be, valamint az az összeg, amely a különböző bizottságok költsé­geiből Németországot terheli. Ezek közül a bizottságok közül a jóvátételi bizottság és a garanciabizottság mintegy 13 millió aranymárka évi költség­vetéssel dolgozik. Ezt az összeget a szoros értelemben vett jóvátételi müveletekre és fontosabb helyreállítási müveletekre használják fel. A jóvátételi bizottság költségeit, amennyiben azok helyreállításra és jóvátételre vonatkoznak, Németország, Ausztria és Magyarország fogja fizetni, még pedig mindenik állam az őt terhelő rész arányában. A hadi­anyagok felszámolásának költségeit már az előadott anyag után befolyó vételárból fedezik. Békéscsaba város rendkívüli közgyűlése A yálasztások hivatalos előkészületei GONDOLATOK * # * Békéscsaba, márc. 11. Békéscsaba város képviselőtestü­lete szombaton délelőtt 10 órakor rendkivüli közgyűlést tartott. B rthóty István polgármester meg­nyitó szavai után részvéttel emléke­zik meg Fekete Gézáról, a képvise­lőtestületnek a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt tagjáról, majd előterjesz­tést tesz az újonnan kinevezett fő­ispánnak küldött üdvözlés tudomá­sulvétele iránt. Előadja, hogy a mai rendkivüli közgyűlés összehívása bel­ügyminiszteri rendelet alapján történt a szavazási munkálatok ellenőrzésére és vezetésére hivatott központi vá­lasztmány megalakítása céljából. A rendelet értelmében a választmány tagjait titkos szavazás utján szavazó­lapokkal választják meg. A szavazat­szedő bizottság elnökévé Korossy Lászlót, tagjaivá Varga Andrást és dr. Galli Károlyt, jegyzőjévé Sass István jegyzőt nevezi ki a polgár­mestert. A tanács a választmány tagjaiul az alábbi képviselőtestületi tagokat jelölte: 1. Botyánszky Pált,2. Bohus M. Györgyöt, 3. Fábry Károlyt, 4. Gécs Lászlót, 5. dr. Linder Károlyt, 6. Kraszkó Mihályt, 7. Lepény Má­tyást, 8. Lázár Pált, 9. Maczák Györgyöt, 10. Szalay Gyulát, 11. Terpitka Jánost és 12. dr. Tardos Dezsőt. A szavazás tartamára a közgyű­lést felfüggesztik, majd, amig a sza­vazatszedőbizottság visszavonul a szavazatok összeszámolására, a pol­gármester újból megnyitja a köz­gyűlést s áttérnek a tárgysorozat második pontjára, amelynek értelmé­ben az elhunyt Fekete Géza városi képviselő helyére a villamosbizott­ságba Kovács Mihályt, a munkás­bizottságba Mázán Pált választják meg, a képviselőtestületbe pedig Gyebrovszky János virilis póttagot hívják be. Az ártérfejlesztés ügyében érkezett miniszteri rendeletet tudomásul veszik s az ártérfejlesztési munkálatok ellen­őrzése ügyében a tanács javaslatát Fábry Károly pótinditványával fogad­ják el, amely szerint a képviselő­testület utasítja a tanácsot, hogy foglalkozzék a dologgal és amikor a kérdés aktuálissá válik, tegyen ja­vaslatot. A városi alkalmazottak státusren­dezését a miniszteri rendeletnek meg­felelően elfogadják. A város évi ki­adása ezáltal tisztviselői törzsfizeté­sekben 26.200 koronával növekszik. Korossy László, a szavazatszedő bizottság elnöke bejelenti, hogy ösz­szesen 80 szavazólapot adtak be, amelyek közül egy érvénytelen. Túl­nyomó szótöbbséggel a tanács által összeállított névjegyzéket fogadják el, amely szerint a választmány tagjaivá lettek : Botyánszky Pál, Bohus M. György, Fábry Károly, Gécs László, dr. Lin­der Károly, Kraszkó Mihály, Lepény Mátyás, Lázár Pál, Macák György, Soalay Gyula, Terpitka János, dr. Tardos Dezső és Péterfy Lajos, aki húsznál több szavazatot kapott s ennéltogva a rendelet értelmében szintén tagjává lett a központi vá­lasztmánynak. A választmány tagjai, a polgár­mester és a főjegyző a képviselőtes­tület előtt esküt tesznek. Dr. Medovarszky Mátyás főjegyző jelenti, hogy azok, akik házhelyet kaptak, legnagyobbrészt pénzhiány miatt nem tudnak építeni és kölcsön­nel akarnak segíteni magukon. A képviselőtestület felír a földbirtok­rendező bírósághoz az iránt, hogy engedje meg ezeknek a kérelmezők­nek, hogy a képviselő testület hoz­zájárulásával házhelyeiket megterhel­hessék. Elhatározzák, hogy a nagytőzsde helyiségét az uj engedményeseknek egyelőre a régi bérért (6000 korona) adják át. Ezzel kapcsolatban bizott­ságot küldenek ki (tagjai: Bohus M. György, Lázár Pál, Román Pál, Da­rida Károly és Róna Gusztáv), ame­lyet azzal bíznak meg. hogy állapít­sák meg az összes városi üzlethe­lyiségek felemelt bérét 1922. évi ju­jius 1-től való érvénnyel s erre vo­natkozó javaslatukat terjesszék a kép­viselőtestület elé. A nagygerendáspusztai előfogato­zás ügyében tett előterjesztést elfo­gadják. A városi esküdtek havifizetését 1200 koronáról 2400 koronára, napi­dijait 5 koronáról 20 koronára, 10 koronáról pedig 50 koronára eme­lik fel. Hojcska Pál volt városi kocsis­nak 5000 korona végkielégítést sza­vaznak meg. Tóth László adóhivatali főnöknek, Laskai István végrehajtónak és Schreinerné, született Domokos Má­riának 3—3 hónap szabadságot en­gedélyeznek. Csonka Magyarország — nem ország, Meghalt egy kis leány. Ma­gyar gyermek volt. Bágyadt, sápadt kis hadiárva. Nagyon szerették ab­ban a nagy, szomorú házban, ahova került, mikor édesapját már hiába várta vissza a nagy csatából. Ked­vence volt a diakonístáknak, épp ugy, mint árva kis társainak. De a kis Margitka beteg lett. Kö­högött és láza volt. Sweizba vit­ték hát. Vöröskeresztes vonaton ment sok kis társával, akiket a jó­szívű külföldiek hivtak vendégül üdülni, gyógyulni, örülni a napsu­gárnak, az életnek. Nagyon szép volt odakint min­den, de sem a jóság, sem a szép­ség nem tudta csitítani a köhögést, elmulasztani a lázát. Margitka meg­halt. És odakinn az idegen városban nagyon szép és nagy temetést ren­deztek. A magyar kisleányt, a sze­gény árvát nagy tömeg kisérte ki a temetőbe. Két pap is búcsúztatta, mindenki megsiratta. Mennyivel, jobbak a svájciak, mint a győzők! Ők az árva kis magyar lányt is megsiratják és fáj a szivük, hogy nem tudták megmenteni. Az antant pedig már akkor szeretné a lélekharangot kongatni, mikor még él az árva magyar nemzet, melyet ők tettek koldussá. * Diáknyomoruság. Alig var. ennél szo­morúbb szó. Mert ez azt fejezi ki, hogy lelkes, nemes eszmékkel teljes, dolgozni akaró, épitő, termelő munkát óhajtó fiatal­embereket tétlenségre kárhoztat az, hogy nincs meg a legprimitívebb életlehetőségük sem. Onnan jut ez eszembe, hogy olvasom: a margitszigeti Bölcsész Otthon lakóit — száz szegény egyetemi hallgatót -r máról­holnapra kilakoltatták, illetőleg egészség­telen barakkokba telepitették át. A barak­kok mindentől messze vannak, egyetemtől, menzától stb., sötétek, nyirkosak, hidegek — veszedelmesek. A szegény diákok szomorúan ülnek vas­ágyaikon s azon panaszkodnak, hogy nem tudnak tanulni. És ez az egész ügyben a legleverőbb. Nem tudnak dolgozni azok, akik pedig dolgozni mentek fel Buda­pestre. Nem tudnak tanulni azok, akiknek pedig nincs más vágyuk és céljuk csak az, hogy magukba szivják a tudományokat. .. Nem jól van ez igy. Akár társadalmi, akár hivatalos uton, de el kellene már intézni azt, hogy a nemzet jövő remény­sége, a magyar ifjúság tudhasszon készülni a reá váró nagy feladatok betöltésére. Hiszen jövőnk boldogsága, egyéni és nemzeti jólétünk attól függ, milyen lesz az utánunk jövő uj nemzedék. * Felesleges a Futura ? Libe­rális-kereskedő körökben nem nézik jószemmel a Futurát, mely keresz­tény erkölcsök szerint kereskedik és sok millió illegitim haszontól ütötte el a szabadalmazott kereskedelmet. Most a Futura 2 és fél milliót adott a magyar ifjúság támogatá­sára. Vájjon mennyit adtak ugyan­erre a célra, vagy más nemzetmentő célra azok a körök, amelyek szerint a Futura felesleges intézmény ? Az amerikai megszálló­csapatok fenntartási költségei Páris, március 11. (MTI) Havas. A szövetséges pénzügyminiszterek tegnapi ülésükön tudomásul vették az Egyesült Államoknak azt a kéré­sét, hogy térítsék meg neki kama­tostól azt a 996 millió márkát, amibe megszálló seregeinek fenntartása 1922. május l-ig került.

Next

/
Thumbnails
Contents