Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-07 / 54. szám

Békéscsaba, 1922. március 7. Kedd III. évfolyam 54. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy héra 50 K, negyedévre 1BO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. A Honvédelmi Párt napja Népgyűlés a Városháza nagytermében — A Hiszekegy szerzőjének beszéde — Pártvacsora a Fiúméban Békéscsaba, márc. 6. Politikailag és társadalmilag az irredenták pártja, a Honvédelmi Párt foglalta le magának a vasárnapi napot. Délután a Városháza nagytermében pártgyülést, este a Fiume-éttermében pártvacsorát tartottak. R gyűlésről és pártvacsoráról kiküldött tudósítónk az alábbiakban számol be : A népgyűlés Vasárnap délután két óra tájban igen mozgalmas volt a városháza környéke. Sürü sorokban érkezett a közönség a Honvédelmi Párt gyűlésére, amelyen megjelent Urmdnczy Nándor, Papp-Váry Elemérné, a magyar Hiszekegy szerzője, Ilosvay Gusztáv ny. államtitkár és dr. Cselényi Pál központi főtitkár is. R társadalom minden osztályából összeverődött közönség zsúfolásig megtöltötte a városháza nagytermét és karzatát. R pártelnökség asztalainál a vendégeken kivül ott láttuk Gajda Béla igazgató, kerületi elnököt, Gyarmath B. János kerületi ügyvezető elnököt, Szalay Gyula földbirtokost, a gyűlés elnökét és Fábry Károly ügyvédet. R gyűlést Szalay Gyula nyitja meg. Bemutatja a fővárosi vendégeket és átadja a szót Urmánczy Nándornak. Urmánczy beszéde Nagy érdeklődés mellett áll föl szólásra Urmánczy. Azzal kezdi, hogy nem kórteskedni jött, ahhoz nem is ért, de nem is akar korteskedni. A politikát sohasem tekintette ugródeszkának, mely az egyéni érvényesüléshez vezei. Most a közszerepléstől visszavonulni nem lehet. Lelkiismerete, az az egyedüli hatalom, amelyet maga fölött elismer, azt parancsolja, hogy dolgozni, fáradni kell tovább elveszett országunk, Nagymagyarországért. Egész programmja ebben az egy szóban: Nagymagyarország! — van benne. Ez a kis csonka ország nem a mi hazánk, a mi hazánk az 1000 éves, nagy, szép, gazdag Magyarország. Addig nem lehet rend, nem lehet igazi konszolidáció, nem lehet fejlődés, megerősödés, mig vissza nem szerezzük országunkat. Ezután gazdasági kérdésekről beszél, majd a Honvédelmi Párt céljait fejtegeti s azt mondja, hogy a jövőben elszánt, gerinces politikára van szükség, mely szem előtt tartja a polgárság érdekeit, üldözi az uzsorát és mindenekfelett magyar. Beszédét azzal fejezi be, hogy felveszi a harcot, ha Békéscsaba közönsége ugy kivánja, azzal a lobogóval, amelyre a trianoni béke tagadása ésNagymagyarország van felírva. Eután Papp-Váry Elemérné, a Magyar Hiszekegy szerzője állott szólásra és a következőket mondotta: Papp-Váryné beszéde Kedves Magyar testvéreim! Először jöttem életemben e városba és néha egy-egy pillanatig bizonyos szorongó aggodalom fogott el annak tuditában, hogy hiszen én itt senkit és semmit nem ismerek. Nem ismerem az embereket, viszonyokat, erkölcsöket ; nem az emberek érzéseit, gondolatait, lelki és szellemi világát — miként tudok közelférkőzni sziveikhez ? Mert hiszen ez az én célom. Nem jöttem én, hogy beszéljek pártokhoz, osztályokhoz, egyesekhez, vagy csoportokhoz, nem jöttem politizálni sem, hanem jöttem azért, hogy megkeressem a magyar sziveket, a magyar lelkeket, akik megértik j az én lelkem szózatát. Ezután rövid történelmi visszapillantást vet a magyar múltra. Vázolja a magyarság történelmi szerepét, sok-sok dicsőségét, fájdalmát ezer esztendő óta. Ezután igy folytatta : Ébredjünk! Vége van a mesék országának, boldogság hazájának, bűvös-bájos nagy Magyarországnak. Megrendül a föld, minden eresztéke csikorog, minden pillére inog. Omlik a világ és kövei alá temeti a küzködő magyart! Négy darabba törve hármas-halom és négy folyó cimere, mellette ott fekszik Nagymagyarország — csonkán, bénán, darabokra tépve. És ez nem a mult, hanem rémes való, szörnyű jelen, trianoni bélyeggel a húsúnkra sütve. Költői szárnyalású szavakkal jellemzi ezután a trianoni „békét". Elmondja, mit vesztettünk; elmondja tőlünk elszakított véreink irtózatos szenvedéseit. Gyönyörű hasonlattal világitja meg, hogy akiktől már mindent elvettek, azoknak nincs vesztenivalójuk, de itt még van mit elveszíteni. A trianoni béke pedig azt is el akarja venni, ami még van. Ez ellen kell küzdeni minden erővel. — Azt mondják, testvéreim — mondotta — hogy fegyver, sereg és vezér kell ahoz, hiszen ellenünk van • az egész világ. Igaz! De tudom azt, hogy ha a magyar mindig a fegyverét számolta volna, ma már talán magyar sem volna a világon. Hogy fegyverrel és sereggel mit lehet tenni, azt megmutathatja bárki. De hogy mint lehet semmiből mindent megteremteni, azt megmutatta mindig a magyar, amikor a lelke ragadta egy nagy cél felé. — A lélek! Ez hiányzik nekünk. Nem a kezünk üres, hanem a szivünk, mert el van abban temetve a magyar lélek. — Hát állítsátok sorompóba ezt a magyar lelket; ébresszétek fel a magyarokat, rázzátok fel a közönyösöket, teremtsétek meg ennek a léleknek az erejével azt az egységet, mely mindig és mindenekfelett csak Nagymagyarországot akar — és lesz akkor fegyver és sereg, aminőt még nem látott a világ. És lesz akkor vezér is . . . — Csak a lélek tüzéből lehet fáklyát gyújtani. Hazaszeretet ennek a tűznek a neve. Ezt gyújtsátok meg szivetekben, vigyétek házról-házra, kapuról-kapura, embertöl-emberhez, m

ig égig nem lobog újra a magyar dicsőség lángja! — És akkor szétfoszlik előttetek a trianoni halálkapu és megnyílik előttetek a boldogság országa, mert velünk lesz az Isten . . . — Ez a jövő utja, magyar testvéreim, ezen kell elindulni és bizony mondom néktek, honfoglalás lészen abból és Nagymagyarország feltámadása. Ezek a csillagok vezéreljenek bennünket és ugy segítsen bennünket az Isten, mint ahogy azokat követni és szolgálni fogjuk. A közönség szűnni nem akaró tapssal köszöntötte a kitűnő költőnőt, akinek szavai könnyekig hatották meg a jelenlevőket. Cselényi Pál dr. központi főtitkár vázolja ezután, a Honvédelmi Párt programmját. Ők nem Ígérnek semmit, mert nem hazudnak. Czéljuk: a magyar egység megteremtése. Társadalmi békére van szükség és szociális politikát kell folytatni. Ilosvay Gusztáv ny. államtitkár beszélt még nagy tetszés mellett a trianoni béke ellen, mely után a gyűlés a Himnusz eléneklésével véget ért. A vacsora Este 8 órakor a Fiume-szálloda éttermében pártvacsora volt, melyen mintegy kétszázan vettek részt. Gajda Béla leánygimnáziumi igazgató Papp-Váry Elemérnét üdvözli, a nemzet imádságának, a magyar Hiszekegynek a szerzőjét. Kivánja, hogy az a hit, amely a magyar Hiszekegy-ben megnyilvánul, ne legyen soká hit, legyen valóság. Fábry Károly ügyvéd Urmánczy Nándort üdvözli, akit ugy ismer, hogy egy elv, egy olyan alap, amelyre építeni lehet. Ha a szeretet politikáját akarják folytatni, nézzék meg Urmánczy Nándort és válasszák meg! Hidvéghy Ernő a következő felszólaló, aki Ilosvay Gusztávot és dr. Cselényit köszönti. Gyarmath B. János a waggonlakók üdvözletét tolmácsolja, szép szavakban ecsetelve szenvedéseiket. Papp-Váry Elemérné meghatott hangon mond köszönetet a szives látásért és ünneplésért és poharát a csabai lelkes közönségre üriti. Urmánczy Nándor válaszol az elhangzott beszédekre. Poharát a békéscsabai irredentákra emeli. Ilosvay Gusztáv a lelkes magyar asszonyokat és lányokat köszönti, dr. Cselényi Pál dr. Berthóty István polgármestert, Horváth Jenő tanár pedig az összesereglett vendégeket. Dr. Berthóty István polgármester zárja be a felszólalók sorát s gyönyörű szavakkal ünnepli a magyar Hiszekegy szerzőjét. Ezután a társaság a késő éjjeli órákig együtt maradt a legjobb hangulatban. Urmánczy Nándor még az éjjeli vonattal, Papp-Váry tábornok és felesége pedig hétfőn délben visszautaztak Budapestre. Beszélgetés Papp-Várynéval Felkerestük Papp-Váry Elemérnét, a Hiszekegy szerzőjét, hogy érdeklődjünk csabai benyomásai felől. A tábornokné, a költői lelkű Nagyasszony lekötelező szívességgel fogadta a Körösvidék munkatársát. Arra kértük, beszéljen, mondjon valamit Csabával kapcsolatban s mondja el itt szerzett benyomásait. És beszél a magyar Hiszekegy költője... Hangja lágy, szépen zengő: — Kellemesen lepett meg ez a kedves, szives fogadtatás. Különösen a leányközépiskola növendékeinek üdvözlése hatott meg. Ezt mint anya kétszeresen értékelem .. . — A csabai asszonyok, lányok — ugy tapasztaltam, őszinte és lelkes irredenták. Örömmel állapítom meg, hogy szikrát fogott az asszonyok szivében az irredentizmus. Az az érzésem, hogy az asszonyok sokat elkövetnek majd az irredenta zászló diadalra viteléért. — Politikát én nem csinálok, csak a magyar sziv és magyar lélek politikáját. A trianoni béke ellen izgatni nem lehet jobban s nem kell jobban, mint az ideiglenes határhoz közel álló helyen. Még sokat elmond. Gyönyörű gondolatai vannak ennek a nagy magyar asszonynak, akinek lelkében született meg letiport nemzetünk biztos és nagy jövőben bizó imádsága a Magyar Hiszekegy! Árad a Körös Budapest, márc. 6. (MTI.) A MÁV. igazgatóságától nyert értesülés szerint a személyi és az áruforgalom a vizáradas miatt Mohora és Magyarnád között megszűnt és egyelőre csak átszállással bonyolítható le. Március 7-re a pályát valószínűleg rendbehozzák. R forgalom teljesen megszűnt Kunszentmárton és Homok között, ahol a vizáradás a Körös hidját elszakította. Ezen a szakaszon most átszállással sem lehet közlekedni. (Békéscsaba, márc. 6.) Ma délután híre terjedt, hogy Gyoma határának egy része is víz alá került. Érdeklődésünkre a gyomai csendőrség azt a választ adta, hogy Gyoma környékén híre sincs áradásnak.