Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-04 / 52. szám

2 Kör ős vidék Békéscsaba. 1922. március 4 9 Hörosvidéh merlege A „Körösvidék" Békésmegyei Keresztény Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaság második esztendejét (tulajdonképen első egész esztendejét) zárta le a mult év végével. Az elért üzleti eredményről szóló mérlege, a közgyűlésre való meghívóval együtt már a tegnapi számunkhoz mellékelve volt. Ez a mérleg ma a vidéki részvényeseinknek is kezéhez jut lapunkkal. Lehetetlen, hogy őszinte örömet ne keltsen nemcsak minden részvényesben, hanem minden keresztény magyar emberben is ennek az üzleti eredménynek látása. íme egy keresztény vállalat, amelyet megalakulásakor megmosolyogtak, amelynek rövid, küzdelmes életet, korai dicstelen halált jósoltak ellenségei, egy vállalat, amelyet ma is mindenféle abszurd vádakkal illetnek a zsidók, amelyet naponkint eltemetnek, tönkrejuttatnak — él és gyönyörűen gyarapodik. Szolidan, csendesen dolgozik s munkájának van szép eredménye. A részvényeseknek nagyobb osztalékot (6 százalék) ad, mint akárhány régi kitűnő vállalat. De nem a nyereség a legnagyobb eredmény, hanem az az erkölcsi diadal, melyet a Körösvidék úgyis mint nyomdavállalat, úgyis mint napilap aratott. Ezt az erkölcsi sikert a kereszténység széles rétege ismeri, bár a vállalat ellenségei igyekeznek azt kisebbíteni képtelen vádjaikkal. A mérleg azonban — mely rideg számokkal beszél — eloszlat minden vádat s míg ellenségeinket is meggyőzi afelől, hogy alig van Békéscsabán virágzóbb intézmény, mint a Körösvidék Részvénytársaság. fl" „HoniíédÉImí" Párt" közleményei Népgyűlés. A Honvédelmi Párt által f. hó 5-én, vasárnap délután tartandó népgyűlés az Amerikai Vöröskereszt által rendezett kiállítás záróünnepségei miatt nem 4, hanem délután 2 órakor fog kezdődni. A gyűlésen Papp-Vdry Elemérné, Urmánczy Nándor, Szenner József, dr. Ilosvay Gusztáv, Cselényi István dr. és egy munkáskiküldött fognak beszélni. A párt ezúton is meghívja a gyűlésre az egész város közönségét, férfiakat és nőket egyaránt. A gyűlés a városháza nagytermében lesz. * Pártvacsora. A Honvédelmi Párt budapesti vendégeinek tiszteletére e hó 5-én, vasárnap este 8 órakor a Párt helyiségében (Fiume szálló, emelet, a volt Kereskedelmi Csarnok) pártvacsorát rendez. Étkezés az étlap mérsékelt árai szerint. Mindazok, kikhez az e tárgyban kibocsátott iv még nem jutott el, szíveskedjenek részvételi szándékukat a párt elnökénél (flpponyi-u. 1.) szombaton estig bejelenteni. * Papp-Váry Elemérné írónő, a „Magyar Hiszekegy" neves szerzője, mint jeleztük is, e hó 4-én d. u. 5 órakor az áll. leánygimnáziumban (flpponyi-u. 1. sz.) hölgyek számára egy előadást tart. Technikai okokból nem volt lehetséges minden érdeklődőt külön meghívóval meghívni az értekezletre, de mérvadó helyről nyert értesülésünk szerint szívesen látnak az előadáson minden magyar nőt rang- és felekezeti külömbség nélkül. Az uj választójogi rendelet Budapesten la/stromos lesz a szavazás — Csabán nyílt szavazás lesz — A nemzetgyűlés tartama: öt év A kormány választójogi rendeletét a hivatalos lap mai száma közli. A rendelet nem tartalmaz meglepetést. Alapelveit és főbb intézkedéseit a közönség már ismeri. A választási jog és a választhatóság jogcímei mar átmentek a köztudatba ; kiemeljük ezek közül a rendeletnek azt az intézkedését, hogy azoktól, kik vitézségi érmet, vagy Károly csapatkeresztet szereztek, vagy egyetemet végeztek, nem kívánja meg a 24 éves életkort. A kétévi egyhelybenlakást nem szakítja meg a lakóhely egyszeri változtatása. A rendelet Budapestre vonatkozó része csak annnyit mond, hogy a főváros 22 választókerületéből nagyobb kerületek alakíttatnak, amelyek összesen 25 képviselőt és 10 pótképviselőt választanak. Az újpesti, rákospalotai, cinkotai és kispesti kerületekből, valamint Csepel, Albertfalva, Budafok és Pestszentlőrinc községekből egy kerület alakul, amely 5 képviselőt és három pótképviselőt választ. A fővárosi és környéki kerületben az arányos képviseleti rendszer szerint történik a választás és egy-egy „lajstrom", azaz pártlista ajánlásához 5000 választó aláírására van szükség. A lajstrom változtatása azt érvénytelenné teszi. Titkosan szavaz a vidéken 21 kerület: Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Komárom, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár és Szabadka törvényhatósági városok. A választással nyert képviselői megbízatás tartama a nemzetgyűlés összeülésének napjától számított öt esztendő. A rendelet A m. kir. minisztériumnak 2.200— 1922. M. E. számú rendelete az 1922. évben összeülő nemzetgyűlés tagjainak választásáról. Az 1920. évi február hó 16. napjára egybehívott nemzetgyűlésnek az 1920. :I. t.-c. 1. § ában jóváhagyott rendelkezésekkel megszabott két évi időtartama a törvényhozás további módjának meghatározása és választójogi szabályok megalkotása nélkül telvén le, az újból egybehívandó nemzetgyűlés tekintetében a választójognak és a képviselők választására irányadó egyéb szabályoknak megállapítása vált szükségessé. Ennélfogva a m. kir. minisztérium a nemzetgyűlési képviselőválasztásokra nézve a most berekesztett nemzetgyűlésre szóló választások alapjául szolgált rendelkezéseknek részleges módosításával és a megmaradó rendelkezéseknek áttekinthetőségük érdekében történt egybefoglalásával — támaszkodva az 1920:1. t.-c. 10. §-ában foglalt felhatalmazásra is — a következő szabályokat állapítja meg. A vdlasztójogosultsdg. A rendelet első fejezete a választójogosultság föltételeit állapítja meg. Az 1. §. szerint nemzetgyűlési képviselőválasztójoga van minden férfinek, aki életének 24. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte. A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy az arany, ezüst, vagy bronz vitézségi érmet, vagy a Károlycsapatkeresztet elnyerte — valamint attól sem, aki igazolja, hogy egyetemet, vagy főiskolát végzett. „Régi jogon" nemzetgyűlési képviselóválasztó mindenki, aki az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe föl van véve, ha ugyanabban a községben lakik, amelynek névjegyzékébe az 1918. évre fölvétetett. 2. §. A nők választójoga. Nemzetgyűlési képviselőválasztójoga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte. Az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzése mellett is választójoga van annak a nőnek, aki az előző feltételeknek megfelel és ezeken kívül: 1. mint feleség három vagy több gyermeknek adott életet, ha három gyermeke életben van; 2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát, ha önálló háztartást vezet. Nem kívántatik meg a 30. életév betöltése attól a nőtől, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett. A kétévi helybenlakás kellékeit a 3. §. irja elő, amely annál is megvan, aki az utolsó két évben lakóhelyét egy izben változtatta ugyan, de megelőzőleg két évig ugyanegy községben lakott. 4. §. szerint nincs választójoga annak, 1. aki a fegyveres erőnek, vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja, kivéve a szabadságolt viszonyba tartozókat; 2. aki az állami vagy községi rendőrség, folyamrendőrség, vámőrség legénységének tagja, nem értve ide a fegyverviselésre jogosított más polgári alkalmazottakat (pénzügyőr, mező-, erdő-, hegyőr stb.) Az 5. §. felsorolja azokat, akik a választójogból ki vannak zárva. A 6. §. előírja, hogy azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell szerkeszteni. Választójogát az gyakorolhatja, aki a névjegyzékbe föl van véve. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. A választhatóság A második fejezet a választhatóság feltételeiről intézkedik/ A 7. §. szerint nemzetgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van és a jelen fejezetben emiitett valamely kizáró ok alá nem esik, ha életének 30. évét betöltötte. Választókerületek és szavazókörök. A harmadik fejezet a választókerületek és szavazókörök beosztásáról intézkedik. 10. §. A nemzetgyűlési képviselők választása választókerületenkint történik. Minden kerület — kivéve Budapest székesfővárost és az alábbi 2. pontban jelzett újonnan alakitandó kerület — egy képviselőt választ. A törvényhozás további rendelkezéséig az 1914 : XV. t.-c. alapján megállapított választókerületi beosztás irányadó az alábbi eltérésekkel: 1. Budapest székesfőváros 22 választókerületéből nagyobb kerületek alakittatnak, amelyek összesen 25 képviselőt és 10 pótképviselőt választanak. 2. A Budapest-vidéke néhány községből alakittatik, amely öt képviselőt és három pótképviselőt választ. 3. A vármegyei törvényhatóságok területén fekvő ama csonka választókerületeket, amelyekben 2000-nél kevesebb választó van, a szomszédos választókerületekből ki kell egészíteni akként, hogy legalább 2000 választót számláljanak. Ezenfelül az aránytalanul nagy vármegyei választókerületeket ketté lehet osztani. 11. §. A szavazás községenkint (szavazókörönkint) és pedig Budapest székesfővárosban és a 10. §. 2. pontjában jelzett uj kerületben az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással titkosan, a többi törvényhatósági városban az általános többségi rendszer szerint titkosan, más választókerületekben pedig az általános többségi rendszer szerint nyilvánosan történik. Az arányos képviseleti rendszer szerint történő választás esetében egy-egy lajstrom ajánlásához 5000 választó aláírása szükséges. Rendszerint minden község (város) egy szavazókört alkot; azonban, ahol az összeirt választók száma az ezret jelentékenyen meghaladja, a belügyminiszter a szükséghez képest több szavazókört alkothat. 12. §. szerint a titkos szavazás kötelező. A választás Minden választókerületre választási bizottság alakul. A választási bizottság elnökét a központi választmány az illető választókerület választói közül választja. Minden választókerületre az illetékes ítélőtábla a bírák sorából egy-egy választási biztost jelöl ki, aki működése megkezdése előtt fogadalmat tesz. A választókerületben a választás céljára zászlót kitűzni, vagy egyébként nyilvánosan használni tilos. Ugyancsak tilos a jelzett időtől kezdve választási körmenetek megtartása is. A képviselőjelöltre vonatkozó ajánlatot a választás napját megelőző nyolcadik napon kell a választási biztosnak átnyújtani. Jelöltet tízezer vagy kevesebb választót számláló választókerületekben a választóknak legalább 10 százaléka, nagyobb kerületekben pedig legalább 1000 választó Írásban ajánlhat. Az ajánlásra kizárólag a hivatalos ajánlási ivek használhatók föl, amelyeket az ajánlási határidő lezárása előtt hat héttel a kir. járásbíróságnál lehet átvenni. Az ajánlatot legalább két és legfeljebb tiz oly ajánlónak kell személyesen átnyújtani, akiket a választási biztos személyesen ismer, vagy akik személyazonosságukat előtte igazolják. Fegyelmi és büntetőjogi rendelkezések A hetedik fejezet [a fegyelmi és büntetőjogi rendelkezéseket foglalja össze. A cseh külkereskedelem mérlege Bécs, március 3. (MTI) A cseh külügyi hivatal kimutatása szerint mult évben Csehországban a behozatal 23 milliárd korona értékű volt, míg ezzel szemben a kivitel 27 és fél milliárd. A kiviteli mérleg e szerint körülbelül 4 és fél milliárd koronát mutat. A kiviteli cikkek között első helyen említendő a textil, másodsorban a cukoráruk. Jelentős kivitele volt Csehországnak a bőriparban.