Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-14 / 36. szám

Békéscsaba, 1922. február 14. i ni i mi iiiiiiimi iiin i ii i mi iim ih—i iii iiiiiiihi mii « Min—mgu Kedd III. évfolyam 36. szám, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békéscsabán, Szánt István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra BO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. 9 közvélemény ítélete A Rupert-konzorcium a parla- j menti botránycsinálás zűrzavarában a közvélemény ítéletére hivatkozott. Ez az a szalmaszál, amelybe Rupert Rezső bele akart kapaszkodni, mi­előtt az uj választás el nem sodorja kancsal liberálizmusával együtt. Az elvakultság, önteltség, a lár­más népszerűség hajhászás ugylát­szik házasságot kötött a féktelen el­bizakodottsággal, a vakmerőséggel, amikor Rupert a közvélemény Ítéle­tére apellál. Joggal lehet kíváncsi mindenki, hogy melyik az a közvé­lemény, amely Ruperték fertőző mun­kájának segitöje, táplálója lehetne s akarna lenni ma, vagy az uj vá­lasztások során. A magyar közvéle­mény ítélete most formálódik s ki­alakulásának perspektíváját nem va­kondokturások határolják, hanem a nemzeti újjászületés, az újjáépítés munkájának verejtékes eredményei. A rupertek közvéleményét nem a gondterhes agyak íróasztalainál, nem a munka nélkül sorvadók dermedt otthonában, nem a lerongyolódott, elszegényedett, az ország mind a négy tájáról összefutott magyar kö­zéposztályban, nem a pókhálós gyár­kémények körül s az élettelen ipar százféle műhelyében találni, mert emezek a kifosztott beteg országnak egészséges lélegzetvételét lesik, hogy a termelő, boldogító munka zaját újra hallhassák, hogy a magyar ener­giának nagyszerű feltörésén fáradoz­hassanak. A ruperték közvéleménye az a zavarosban halászó, fel-fel nyikkanó liberális tábor, mely a jog­rend, a közszabadságjogok, gazda­sági restaurálás hangoztatása mel­lett hernyó módon rágja le azokat a rügyeket, melyek a'kormányzat gyü­mölcsfáján termésthozók lesznek. Ezt a közvéleményt egy hatalmas rázás a porba sújtja, ahonnan a törzsre többé fel nem kúszhatnak. Az a zsivajos korcsmai hang, me­lyet rupperték a nemzetgyűlésen meg­honosítottak, közvéleményük hangja is, mely nem az eszmékért küzdő nemes szavának hallatója, hanem a bomlasztás, az erkölcstelenités kí­sérleteinek rekedt kitörése. Ha a Ruppert konzorcium erre a közvéleményre számit — mert hi­szen másra nem számithat — ha ennek az Ítéletét várja, akkor nyu­godtan állhatnak, ez az ítélet ked­vező lesz, de az ország jövő sorsá- ! nak intézésében ez a közvélemény nem fogja hangját érvényesíteni nem­zetrontó törekvéseit nem fogja az újra szántott magyar rögben elvetni, mert ennek az élnivágyó nemzetnek igazi közvéleménye elsöpri. A Bethlen-kormány választójogi törvénye ezt az életre sarjadó köz­véleményt akarja és fogja erőhöz juttatni s ugyanezzel a törvénnyel teszi majd hangtalanná a ruperték közvéleményét. K. G. A nemzetgyűlés hétfő! ülése Budapest, febr. 13. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Gaál Gasz­ton_ elnök. Őrffy Imre, a közjogi és igaz­ságügyi bizottság előadója beter­jeszti a bizottságnak a vármegyei tisztviselők fizetésrendezésére és a magy. kir. folyamőrségre vonatkozó javaslatokról szóló jelentését. Harmadszori olvasásban fogadja el a Ház a m. kir. csendőrség és rendőrség, a vámőrség és pénz­ügyőrség, továbbá a britt állam­polgárokkal szemben fennálló tar­tozások ügyében benyújtott javas­latokat. Meskó Zoltánnak a mult ülésen benyújtott indítványa ügyében hoz­nak döntést ezután, amelynek ér­telmében a választójogi javaslatra kimondják a sürgősséget. Drázdy Győző mentelmijogának megsértését jelenti be. Bejelentését a mentelmi bizott­ságnak adják át. A választójogi törvényjavaslat ügyében elsőnek Bethlen István gróf miniszterelnök beszél. Előadja, hogy a kormány mindent megkísérelt, hogy teljes megegyezést teremtsen a pártok között a valasztójog ügyé­ben. Az ellenzékkel áüandóan tár­gyalásokat folytatott és elment az engedékenység végső határáig eze­ken a tárgyalásokon. Szükségesnek tartja azoknak az engedményeknek a felsorolását, amelyeket a kormány az ellenzékkel szemben tett. A 10 éves állampolgárságnál figyelembe veszi a jelenlegi megszállott terü­leteken eltöltött éveket. A 2 éves egyhelyben lakásnal egyszeri köl­tözködést nem tart figyelembe­veendónek. A 24 éves korhatár megállapításánál kivételt tesz azok­kal szemben, akik vitézségi érmet és Károly-keresztet szereztek. A nők választójogának ügyében hozzájárul ahoz, hogy minden 30 éves nó választhasson. A hazafiatlan maga­tartásukért elitélt tisztviselőket csak á passzív választójogból zárják ki 5 évre. A titkosságot a kormány nyiltkérdésnek tekinti. A jelölésre szükséges űrlapokat a kormány ké­szítteti és juttatja el rendeltetési helyükre. Jelöléshez legalább 1000 pjánló szükséges. A jelölőket nem tekintik leszavazottaknak. A kor­mány abba is beleegyezik, hogy á budapesti választókerületek számát 25-re emeljék fel. Kéri az ellenzé­ket, tegye lehetővé, hogy ez a javaslat törvénnyé váljék. Haller István : Nem tartja magát hivatottnak arra, hogy az ellenzék nevében szólaljon fel. A választójogi kérdésben meg van a felfogása. Szükségesnek tartja, hogy ebből a választójogi javaslatból törvény ne legyen. A törvényjavaslat jogfosztást jelent. 440.000 embernél kevesebben kapnak választójogot. Ezek között az emberek között lesznek hadi­foglyok, akik végig szenvedték a hosszú hadifogságot, közöttük sokan vannak, kik nem végeztek uégy ele­mit és pedig legtöbben tiszta magyar vidékről valók. Ki merne szemébe nézni a bénakezü katonának, aki azt m&ndja, hogy sok szenvedéseért még arra sem tartották érdemesnek, hogy részt vehessen a képviselőválasztá­son ? Nem fogadja el azt az állítást, hogy az emberek között sokan van­nak, akik veszedelmesek az országra, írni-olvasni tudás és a négy elemi elvégzése kőzött értelmileg különbség nincsen. A női választójog kérdésé­ben nagy vélemény különbségek van­nak. Felteszi a kérdést, adjunk-e a nőnek választójogot? Keresztény szempontból is kívánja a nők választó­jogát. Felteszi, hogy sok esetben a független nő korrigálni fogja az élet­viszonyok által kötött férfi szavazatát. Kéri képviselőtársait, hogy a titkos­ság mellett döntsenek. Sajnálja, hogy a javaslatban a kisebbség védelmé­ben nem jött létre megegyezés a kormánnyal. Arra kéri a nemzet­gyűlést, hogy ezt a terhes örökséget: a választójogi törvényjavaslatot intéz­zék még el ebben a nemzetgyűlés­ben és ne hagyják a jövő nemzet­gyűlésre. A jövő nemzetgyűlésre nagyon sok sociális és gazdasági feladat vár, melyeknek megoldására nyugalom, béke és egyetértés szük­séges. Elnök bejelenti, hogy 50 képviselő aláírásával egy ivet nyújtottak át neki, amelyen a 10 órás tárgyalási időt kértek. Szabó József szerint szaporítani kell a mandátumok számát és eze­ket azon pártok képviselői között kell szétosztani, akik a választáso­kon becsületes eszközökkel harcol­tak, de kisebbségben maradtak. Kéri a nemzetgyűlést, hogy fogadja el a kisebbség indítványát. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülést 14-én délelőtt 10 órakor tartják. Csonka Magyarország — nem ország, KÜLFÖLD Lloyd George lemond (Páris, február 13.) Az Echo de Páris jelentése szerint ottani politikai körökben Lloyd George miniszter­elnök visszalépésének lehetőségéről beszélnek. Mindazonáltal bizonyos, hogy Lloyd George befejezi a génuai konferenciára vonatkozó tárgyaláso­kat, mert ebben az ügyben vala­mennyi angol párt támogatja. Ha lemondása később következnék be, Chamberlain tenne kísérletet tiszta konzervatív kabinet alakítására. Ha a kísérlet nem sikerül, átmeneti kor­mányra számítanak Balfour vezetése alatt, akinek személyes befolyása a washingtoni konferencia óta jelenté­kenyen növekedett. ír katonák megtámadták az angol csendőröket (Páris, február 13.) A Journál je­lenti Londonból: Az ír köztársasági hadsereg katonái a monaghani gróf­ságban fekvő Chalonnes udvarán megtámadták az angol csendőrséget. Öt csendőrt halálosan megsebesí­tettek. Nemzetközi értekezlet Európa gazdasági helyzete ügyéhen j Washington február 13. (M. T. I.) | Federal Resserve Bonard amerikai bankjegy ki bocsátást ellenőrző hiva­tal jelenti, hogy Európa gazdasági helyzetére való tekintettel nemzetközi értekezlet egybehivásának tervét pen­gették meg, ahol mindazon kérdé­sekről tárgyaljanak, amelyek a közös gazdasági érdekeket érintik. A génuai konferencia előkészületei (Páris, febr. 13.) A Temps irja: A francia kormány szakértőkkel vizs­gáltatja meg mindazokat a kérdése­ket, amelyek a génuai konferencián szóba kerülnek. A konferencia össze­hívásakor ezek a szakértők megalkot­ják véleményüket és a konferencián összeköttetésbe lépnek nem csupán a szakértőkkel, hanem a többi szö­vetséges hatalmak: Belgium, Len­gyelország, Románia, Csehország és Jugoszlávia képviselőivel is, akiknek információit értékesitik. Kommunisták harca a szociáldemokraták ellen Páris, február 13. (M. T. I.) A kommunista szakszervezeti szövetség tegnap megtartott ülésén megkezdte a harcot az általános szakszervezeti szövetség ellen. Hétfőn és keűden összeül az általános szövetség veze­tősége. Azok a tárgyalások, amelye­ket a mérsékeltebb elemek a soc. ! demokrata sindikálizmus hívei a tul­] zók közötti megegyezés érdekében folytattak, végleg meghiúsultak.

Next

/
Thumbnails
Contents