Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-02-14 / 36. szám
Békéscsaba, 1922. február 14. i ni i mi iiiiiiimi iiin i ii i mi iim ih—i iii iiiiiiihi mii « Min—mgu Kedd III. évfolyam 36. szám, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békéscsabán, Szánt István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra BO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. 9 közvélemény ítélete A Rupert-konzorcium a parla- j menti botránycsinálás zűrzavarában a közvélemény ítéletére hivatkozott. Ez az a szalmaszál, amelybe Rupert Rezső bele akart kapaszkodni, mielőtt az uj választás el nem sodorja kancsal liberálizmusával együtt. Az elvakultság, önteltség, a lármás népszerűség hajhászás ugylátszik házasságot kötött a féktelen elbizakodottsággal, a vakmerőséggel, amikor Rupert a közvélemény Ítéletére apellál. Joggal lehet kíváncsi mindenki, hogy melyik az a közvélemény, amely Ruperték fertőző munkájának segitöje, táplálója lehetne s akarna lenni ma, vagy az uj választások során. A magyar közvélemény ítélete most formálódik s kialakulásának perspektíváját nem vakondokturások határolják, hanem a nemzeti újjászületés, az újjáépítés munkájának verejtékes eredményei. A rupertek közvéleményét nem a gondterhes agyak íróasztalainál, nem a munka nélkül sorvadók dermedt otthonában, nem a lerongyolódott, elszegényedett, az ország mind a négy tájáról összefutott magyar középosztályban, nem a pókhálós gyárkémények körül s az élettelen ipar százféle műhelyében találni, mert emezek a kifosztott beteg országnak egészséges lélegzetvételét lesik, hogy a termelő, boldogító munka zaját újra hallhassák, hogy a magyar energiának nagyszerű feltörésén fáradozhassanak. A ruperték közvéleménye az a zavarosban halászó, fel-fel nyikkanó liberális tábor, mely a jogrend, a közszabadságjogok, gazdasági restaurálás hangoztatása mellett hernyó módon rágja le azokat a rügyeket, melyek a'kormányzat gyümölcsfáján termésthozók lesznek. Ezt a közvéleményt egy hatalmas rázás a porba sújtja, ahonnan a törzsre többé fel nem kúszhatnak. Az a zsivajos korcsmai hang, melyet rupperték a nemzetgyűlésen meghonosítottak, közvéleményük hangja is, mely nem az eszmékért küzdő nemes szavának hallatója, hanem a bomlasztás, az erkölcstelenités kísérleteinek rekedt kitörése. Ha a Ruppert konzorcium erre a közvéleményre számit — mert hiszen másra nem számithat — ha ennek az Ítéletét várja, akkor nyugodtan állhatnak, ez az ítélet kedvező lesz, de az ország jövő sorsá- ! nak intézésében ez a közvélemény nem fogja hangját érvényesíteni nemzetrontó törekvéseit nem fogja az újra szántott magyar rögben elvetni, mert ennek az élnivágyó nemzetnek igazi közvéleménye elsöpri. A Bethlen-kormány választójogi törvénye ezt az életre sarjadó közvéleményt akarja és fogja erőhöz juttatni s ugyanezzel a törvénnyel teszi majd hangtalanná a ruperték közvéleményét. K. G. A nemzetgyűlés hétfő! ülése Budapest, febr. 13. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton_ elnök. Őrffy Imre, a közjogi és igazságügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottságnak a vármegyei tisztviselők fizetésrendezésére és a magy. kir. folyamőrségre vonatkozó javaslatokról szóló jelentését. Harmadszori olvasásban fogadja el a Ház a m. kir. csendőrség és rendőrség, a vámőrség és pénzügyőrség, továbbá a britt állampolgárokkal szemben fennálló tartozások ügyében benyújtott javaslatokat. Meskó Zoltánnak a mult ülésen benyújtott indítványa ügyében hoznak döntést ezután, amelynek értelmében a választójogi javaslatra kimondják a sürgősséget. Drázdy Győző mentelmijogának megsértését jelenti be. Bejelentését a mentelmi bizottságnak adják át. A választójogi törvényjavaslat ügyében elsőnek Bethlen István gróf miniszterelnök beszél. Előadja, hogy a kormány mindent megkísérelt, hogy teljes megegyezést teremtsen a pártok között a valasztójog ügyében. Az ellenzékkel áüandóan tárgyalásokat folytatott és elment az engedékenység végső határáig ezeken a tárgyalásokon. Szükségesnek tartja azoknak az engedményeknek a felsorolását, amelyeket a kormány az ellenzékkel szemben tett. A 10 éves állampolgárságnál figyelembe veszi a jelenlegi megszállott területeken eltöltött éveket. A 2 éves egyhelyben lakásnal egyszeri költözködést nem tart figyelembeveendónek. A 24 éves korhatár megállapításánál kivételt tesz azokkal szemben, akik vitézségi érmet és Károly-keresztet szereztek. A nők választójogának ügyében hozzájárul ahoz, hogy minden 30 éves nó választhasson. A hazafiatlan magatartásukért elitélt tisztviselőket csak á passzív választójogból zárják ki 5 évre. A titkosságot a kormány nyiltkérdésnek tekinti. A jelölésre szükséges űrlapokat a kormány készítteti és juttatja el rendeltetési helyükre. Jelöléshez legalább 1000 pjánló szükséges. A jelölőket nem tekintik leszavazottaknak. A kormány abba is beleegyezik, hogy á budapesti választókerületek számát 25-re emeljék fel. Kéri az ellenzéket, tegye lehetővé, hogy ez a javaslat törvénnyé váljék. Haller István : Nem tartja magát hivatottnak arra, hogy az ellenzék nevében szólaljon fel. A választójogi kérdésben meg van a felfogása. Szükségesnek tartja, hogy ebből a választójogi javaslatból törvény ne legyen. A törvényjavaslat jogfosztást jelent. 440.000 embernél kevesebben kapnak választójogot. Ezek között az emberek között lesznek hadifoglyok, akik végig szenvedték a hosszú hadifogságot, közöttük sokan vannak, kik nem végeztek uégy elemit és pedig legtöbben tiszta magyar vidékről valók. Ki merne szemébe nézni a bénakezü katonának, aki azt m&ndja, hogy sok szenvedéseért még arra sem tartották érdemesnek, hogy részt vehessen a képviselőválasztáson ? Nem fogadja el azt az állítást, hogy az emberek között sokan vannak, akik veszedelmesek az országra, írni-olvasni tudás és a négy elemi elvégzése kőzött értelmileg különbség nincsen. A női választójog kérdésében nagy vélemény különbségek vannak. Felteszi a kérdést, adjunk-e a nőnek választójogot? Keresztény szempontból is kívánja a nők választójogát. Felteszi, hogy sok esetben a független nő korrigálni fogja az életviszonyok által kötött férfi szavazatát. Kéri képviselőtársait, hogy a titkosság mellett döntsenek. Sajnálja, hogy a javaslatban a kisebbség védelmében nem jött létre megegyezés a kormánnyal. Arra kéri a nemzetgyűlést, hogy ezt a terhes örökséget: a választójogi törvényjavaslatot intézzék még el ebben a nemzetgyűlésben és ne hagyják a jövő nemzetgyűlésre. A jövő nemzetgyűlésre nagyon sok sociális és gazdasági feladat vár, melyeknek megoldására nyugalom, béke és egyetértés szükséges. Elnök bejelenti, hogy 50 képviselő aláírásával egy ivet nyújtottak át neki, amelyen a 10 órás tárgyalási időt kértek. Szabó József szerint szaporítani kell a mandátumok számát és ezeket azon pártok képviselői között kell szétosztani, akik a választásokon becsületes eszközökkel harcoltak, de kisebbségben maradtak. Kéri a nemzetgyűlést, hogy fogadja el a kisebbség indítványát. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülést 14-én délelőtt 10 órakor tartják. Csonka Magyarország — nem ország, KÜLFÖLD Lloyd George lemond (Páris, február 13.) Az Echo de Páris jelentése szerint ottani politikai körökben Lloyd George miniszterelnök visszalépésének lehetőségéről beszélnek. Mindazonáltal bizonyos, hogy Lloyd George befejezi a génuai konferenciára vonatkozó tárgyalásokat, mert ebben az ügyben valamennyi angol párt támogatja. Ha lemondása később következnék be, Chamberlain tenne kísérletet tiszta konzervatív kabinet alakítására. Ha a kísérlet nem sikerül, átmeneti kormányra számítanak Balfour vezetése alatt, akinek személyes befolyása a washingtoni konferencia óta jelentékenyen növekedett. ír katonák megtámadták az angol csendőröket (Páris, február 13.) A Journál jelenti Londonból: Az ír köztársasági hadsereg katonái a monaghani grófságban fekvő Chalonnes udvarán megtámadták az angol csendőrséget. Öt csendőrt halálosan megsebesítettek. Nemzetközi értekezlet Európa gazdasági helyzete ügyéhen j Washington február 13. (M. T. I.) | Federal Resserve Bonard amerikai bankjegy ki bocsátást ellenőrző hivatal jelenti, hogy Európa gazdasági helyzetére való tekintettel nemzetközi értekezlet egybehivásának tervét pengették meg, ahol mindazon kérdésekről tárgyaljanak, amelyek a közös gazdasági érdekeket érintik. A génuai konferencia előkészületei (Páris, febr. 13.) A Temps irja: A francia kormány szakértőkkel vizsgáltatja meg mindazokat a kérdéseket, amelyek a génuai konferencián szóba kerülnek. A konferencia összehívásakor ezek a szakértők megalkotják véleményüket és a konferencián összeköttetésbe lépnek nem csupán a szakértőkkel, hanem a többi szövetséges hatalmak: Belgium, Lengyelország, Románia, Csehország és Jugoszlávia képviselőivel is, akiknek információit értékesitik. Kommunisták harca a szociáldemokraták ellen Páris, február 13. (M. T. I.) A kommunista szakszervezeti szövetség tegnap megtartott ülésén megkezdte a harcot az általános szakszervezeti szövetség ellen. Hétfőn és keűden összeül az általános szövetség vezetősége. Azok a tárgyalások, amelyeket a mérsékeltebb elemek a soc. ! demokrata sindikálizmus hívei a tul] zók közötti megegyezés érdekében folytattak, végleg meghiúsultak.