Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-02 / 27. szám

2 Kör ős vidék Békéscsaba, 19?2. február 2. függetlenül mindenkitől és mindentől irá­nyítaná a vármegyei ügyeket. Békésmegye ma] is mostoha. Példátla­nul hosszú ideig hagyják üresen a főispáni széket. Pedig mi tudjuk megyeiek azt, hogy mennyire hiányzik egy egyenes ge­rincű, a közigazgatásban jártas, de Békés­vármegyében senkinek le nem kötelezett, erélyes főispán, aki magához ragadhatná e vármegye szellemi vezetését. Igazságtalanok volnánk, ha kormányzati hibákról beszélnénkJHiszen vannak nekünk hü, jó megyei tisztviselőink, de nagyon hi­ányzik egy egységes szellem, határozott irány és főként az erős kéz. A mindenki­nek eleget tevő langyos politika, a világért senkit meg nem sértő tul simaság végül is elposványositja közéletünket. Hiszen jó az ilyen szellem a nyugalmas békében, de most harc van. Harcolnunk kell a nemzeti eszméért a keresztény gondolat diadaláért, harcosan kell építenünk az uj falakat. Itt most nem lehet csigavérrel eredményt fel­mutatni. Erős küzdelem, szakadatlan harc, minden magyarnak a kötelessége. És ehez a harchoz kell, mindenáron kell, nékünk is békésmegyeieknek a harcra kész, tiszta fejű, tiszta lelkű és erős akaratú vezér. Elhalasztják a génuai ertekezletet? Diplomáciai körökben mindinkább terjed az a nézet, hogy a génuai értekezlet összehívása némi kése­delmet fog szenvedni, mert a meg­hívottak nagy száma miatt az anyagi előkészületek túlságosan nagy ter­het jelentenek Olaszországnak. Az angol kormány hir szerint készség­gel hajlandó a tárgyalások elhalasz­tásába belemenni, mert a jobban előkészített értekezlettől több re­ménnyel lehet sikert várni. Francia részről ugy vélekednek, hogy kívá­natos volna előbb a legégetőbb problémákat elintézni a szövetsé­gesek között, mielőtt belefognának Európa fölépítésének óriási hord­erejű munkájába. Francia politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak an­nak, hogy Harvey, az Egyesüli-Ál­lamok párisi nagykövete a szövet­ségesek külügyminisztereit tanács­kozásra hívta össze. Beavatott kö­rök véleménye szerint Harvey meg­beszéléseinek eredménye befolyás­sal lesz az Egyesült-Államoknak arra az elhatározására, hogy részt vegyen-e a genuai értekezleten. Az angol munkáskörök általában igen nagy reményeket fűznek a ge­nuai konferenciához. Henderson, a Labour Party vezére egyik legutóbbi beszédében ugyancsak hangsúlyozta, hogy az angol munkáspárt híve a genuai értekezletnek. A munkáspárt olyan népszövetséget akar, amely minden nemzetet magában foglal, gondoskodik az erőteljes leszere­lésről, olyan uj nemzetközi politi­kát kezdeményez, amely az igazsá­gosság, az együttműködés és a köl­csönös egyetértés alapján áll. Moszkvai jelentések szerint a ge­nuai konferenciára kiküldött orosz delegációt egyezmények és szerző­dések megkötésére is felhatalmaz­ták. Ezzel kapcsolatban Csicserin Oroszország diplomáciai viszonyait fejtegette és azt a körülményt, hogy Angolország Szovjet-Oroszország­gal megegyezésre akar jutni, az an­gol hagyományok diadalának mon­dotta. Lengyelország belép a kisantantba ? A Prager Abendzeitung jelenti Varsóból: A román, valamint a görög sajtó jelentést közöl arról, hogy Csehország, Románia, Jugoszlávia és Lengyelország államfői a tavasszal Bukarestben vagy Csehország­ban találkozni fognak. Célzás történt arra, hogy ez a találkozás Lengyelországnak a kisantanthoz való formális csatlakozására fog vezetni. Mértékadó helyen beszerzett információk szerint itteni hivatalos körök­nek erről az állítólagos találkozásról, vagy Pilsudski marsallnak ezen a találkozáson való részvételéről nincs tudomásuk. Segítenek a tisztviselőkön A nemzetgyűlés előtt ismét javas­lat fekszik, melynek célja az, hogy a szegény tisztviselőkön segítsen, akik igazán rá vannak utalva arra, hogy emberi megélhetésükről mun­kaadójuk gondoskodjék. Felemelik a segélyt száz százalékkal és talán még a szegény tisztviselők is azt hiszik, hogy ezzel segitve van raj­tuk. Pedig sem összegében sem egy­általában nem segítség az sem, ha megszorozzák a tisztviselők húszféle járandóságát, mert amit az állam egyik keze ad, azt a másiknak vala­honnan el kell vennie. S miután ahonnan elvesz, az a termelő, csak természetes, hogy az áru árának emelésével visszahárul a teher a fo­gyasztóra, a segélyezni kívánt köz­tisztviselőkre is. Ez a körbe-körbe játék azután megismétlődik a végte­lenig. Van még a köztisztviselők segíté­sének egy más módja is, a termé­szetbeni ellátás. Ez pedig egysze­rűen nagyszerű, hogy milyen igazán állami. Mert nézzük csak, milyen virágo­kat hajt ez az állami természetbeni ellátás. Dr. Schmidt Henrik, a szegedi egyetem tudós professzora szedett össze egy csokrot ezekből a virá­gokból. Az állam ad lüzelőt. A Ba­kony aljában élő községi jegyzőnek a csonka ország legtávolabbi csücs­kéből szállít fát, sőt szállít a Saar­vidékről szenet is, holott a jegyző­nek fája van bőven. A csabai malom mellett lakó tisztviselő lisztellátásban részesül. Természetes, hogy a lisztet Budapestről kapja és — esetleg fel sem használja, mert jobb van neki. Amerikából hozatunk zsirt annak a községi orvosnak, aki négy disznót vágott. Folytathatnánk ezt a felsorolást még soká, de felesleges. Ezekkel a példákkal nemcsak azt látjuk bizo­nyítottnak, hogy milyen hatalmas ad­minisztráció emészti a pénzt feles­legesen, de azt is, hogy az általá­nosítással is olyan óriási terheket vállal az állam, amely alatt szük­ségszerüleg össze kell roppania — ha csak a másik oldalon vissza nem veszi a segítséget. Az bizonyos, hogy a tisztviselő, a fix jövedelmű család mai fix jöve­delméből meg nem élhet. Éppen azért radikálisan segíteni kell a helyzetén oly módon, hogy adjofj az állani olyan fizetést, mely a tiszt­viselő minimális életlehetőségének megfelel. Ha csak az adminisztrációs költségeket takarítja is meg, ez is sok-sok millióra rug. De most, a létszámapasztásnál tekintettel kell lenni arra is, hogy kik maradjanak meg az állam szol­gálatában. A megbízható és munka­körüket jól betöltő tisztviselők vala­mennyien s a válogatást ott kell kezdeni, hogy kinek van más meg­élhetése, az állam kenyerénél na­gyobb, ízesebb karaj kenyere. Ha ezt a szempontot keresztül viszik, jogsérelem senkit sem ér és az ál­lam is képes lesz alkalmazottjait emberi sorsban tartani, jól fizetni, anélkül, hogy ezzel olyan terheket vállalna, amelyeket a végtelenségig bírni nem lehet. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Levél Mnábol Tekintetes Szerkesztő ur! A mult év nyarán Jaminában, a Herkules-téglagyár telepén szenzációs leletre bukkantak ásás közben. Még a fővárosi lapok is foglalkoztak a dologgal. Napvilágra került ugyanis a cserépgyártásra alkalmas anyagból körülbelüi kétméternyi mélységben egy ősrégi — ugy mondják a hozzá­értők, hogy helta-harcos teljesen ép csontváza. A tökéletes, szépformáju koponya mellett két oldalt a fülek táján színarany fülbevalók, egyszerű ötvös munka; minden fülbevalóban 4—4 értékes rubinkő, csiszolatlan, 3—4—5 szögű, amint a bányából kikerült. A csontváz dereka körül ezüst öv, lábainál kőedény; szóval régészeti szempontból egy értékes lelet, mely bizonyítja, hogy Jaminá­ban már évezredekkel ezelőtt kultura volt, dacára annak, hogy a városiak „sötétnek" szeretik fö!tiíntetni. És mit tud egy ilyen kulturemlékkel szemben felmutatni a város?! Sem­mit ! Legfeljebb egy — körgátat. Igaz, hogy egy kis csalódás ért Furcsa szerelem Irta MADARASSY PÁLNÉ szül. répceszemerei MISKEY ERZSÉBET. V. Bizonyára egészen jelentéktelen nő Juci, csak eddig láttuk más­képpen. Igy morfondírozott egész nap és az eredmény az volt, hogy délután már nem ment fel Demjénékhez. Finomlelkü férfi volt, nem akarta a szakítást durván csinálni: hanem csak lassú tempóban. A külvilág még semmit sem vehetett észre, mint mikor a nyiló növény gyökerére forró vizet öntenek és lent már el­halt a gyökér, de felül még pom­pázik a virág. Igy tett ő is. A leány sem sér­tődhetett meg, mert nagyon finoman, szépen rendezte a visszavonulást. Inkább el is utazott ismét hosz­szabb időre. Még lapokat is küldött, de mindig gyérebben. Hazaérkezése előtt pár héttel azonban már nem adott életjelt magáról. Mikor újból visszatért, nem is tarthatta illetlenségnek, hogy nem vizitelt el Demjénékhez, mert azok nem is várták, hiszen tudomásuk sem volt róla, hogy mikor érkezett haza .. . * * * Nesztelenül suhan tova az auto­mobil. Benne ül Juci a mamájával, ízléses, valóságos ruhaköitemény van rajta. Halványkék kreppből készült, hattyutollal disszitett toálett. A kék szin pompásan érvényre juttatja, de viszont tompítja arcának sötét tónusát. Lázasan, boldog izgalommal csil­lognak szemei. Édesanyja egyre igazgat rajta. Gondos szeme mindig talál még valami hibát a haján, ruháján. Éppen befordultak a körútra, mi­kor szembe találkoztak Berendyvel. Egy divatos képkereskedő kiraka­tától jött el éppen. Kölcsönösen felismerték egymást. A férfi mélyen leemelte a cilinderét és aztán tovább ballagott anélkül, hogy a kocsi után nézett volna. Juci lopva figyelte ezt s mikor már messze jártak, nagy komolykodva, öregesen szólt mamájához: — Látod mamucim, milyen hide­gen köszönt Berendy? — Nem figyeltem annyira rá. — De én jól megvigyáztam az ipsét. Ezelőtt még csak két hónap­pal is ugy futott volna utánunk, mint egy kutya a villamoson utazó gazdája nyomában. — No Jucikám, talán még sem tudott volna Berendy olyan jól sza­ladni, lusta lett volna ő kegyelme hozzá — nevetett az asszony. De Juci nem hagyta magát le­csápolni, csak tovább folytatta elmél­kedéseit. — Hát megérted-e te, drága ma­mám, ezeket a férfiakat? Pár hete még őrjöngött utánam a kedves paj­tásával együtt, ma meg olyan va­gyok előtte, mint egy báli, futólagos ismerőse, táncosnője. És még mond­ják nekem azt a férfiak, hogy mi, nők vagyunk szeszélyesek. Majd megfelelek én ezután nekik, . . . — duzzogott a kis nő. De nem folytathatta tovább, mert célhoz értek. A tiszti kaszinó elé, ahol ma tartották az utolsó farsangi estélyt. Juciék egy tejképű, ábrándos szemű hadnagyocska könyörgésére jöttek el, aki boldogan, sugárzó arccal sietett elébük . . . Demjén papa is megérkezett a körből. Honnan fájó szivvel távozott, de azzal vigasztalta magát, hogy talán akad a gardírozó papák közül olyan, aki a sakkozást többre becsüli a báli terem látványosságainál. Juci ezalatt már a kis szőke ka­tona karján ment a nyüzsgő-go­molygó terem felé és megelégedetten tapasztalta a rajta nyugvó lelkes pil­lantásokból, hogy csinos lehet... A hadnagyocska majdnem meg­fulladt a feszes, vattás atillájában, de azért alig várta, hogy tisztuljon a tér s megkezdhesse a táncot Juci­val, — a legutóbbi ideáljával. (Vége.) Gép és épületlakatos munkákat gyorsan és pontosan készít Mertz Bpla elektrotechnikai és fémipari vállalata Békéscsaba, Haan-utca 4. szám. Telefon 22. 42

Next

/
Thumbnails
Contents