Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám
1921-12-29 / 294. szám
T Békéscsaba, 1921. december 29. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS SHABŐMIVÁTAL : Béké&sssafoán, Szent István-tér IS. sz. 4 szerkesztőség tőle fon száma : 6G. politikai siafzstap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: | Egy hóna SO K, negyedévre S50 K, I] félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. 9 pénzflgpiniszter j propnifipól „Csodálatos nemzet a magyar, melyet csak vaskézzel ! lehet előrevinni, de ugy azután i csodákat müvei" Kállay pénz- | ügyminiszter december 2 l-iki ; nemzetgyűlési beszédéből. Azok után a szomorú események I után, amelyek a nemzetgyűlésen az j utolsó hetekben lejátszódtak és amelyek egyáltalán nem voltak méltóak • ahoz a magas hivatáshoz, melyet a j nemzetgyűlésnek betöltenie kell, jól- j eső megelégedettséggel olvastuk a \ nemzetgyűlés 20. és 21-iki üléseiről . szóló tudósításokat, amelyekből azt ) látjuk, hogy a hiábavaló szócsatáknak egyelőre vége van és a .nemzet- ; gyűlés végre áttért az alkotó mun- l kára. Kétségtelen, hogy a 20-iki ; ülés eredményét, mely két gazdasági természetű törvényjavaslat elfogadását eredményezte, értékesnek kell tekintenünk, de még ennél is nagyobb jelentősége van a nemzetgyűlés keddi ülésének, amelyen Kállay Tibor, Magyarország uj pénzügyminisztere megismertette azl a \ programmját, amelynek segítségével i az ország pénzügyeinek szanálását lehetővé tenni kívánja. Örömmel és büszkeséggel olvastuk . az uj pénzügyminiszter hatalmas jj koncepciójú beszédét, amelyből meg- í látszik, hogy az az ember, akit a j miniszterelnök a pénzügyi feladatok j megoldására vett maga mellé munka- j társul, hosszú évek komoly munká- 1 jávai készült erre a nagy feladatra és hogy ennek a feladatnak a megoldásához elsősorban a köz és az állam érdekeit szem előtt tartva fog j hozzá. A mi benyomásunk az, hogy a pénzügyminiszter által adott pro- j grammra nézve csak előnyös hatással volt az a körülmény, hogy mindezideig a bankok légkörén kívül állva, tanulmányozta az országos financiális kérdéseket és igy mintegy j az egyes érdekeltségek felett elhe- j iyezkedve, inkább képes a sokféle j magánérdek között az igazi köz- I érdeket felismerni. Megnyugvással \ vesszük tudomásul, hogy az ország i pénzügyeit olyan magyar ember ' intézi, akitől múltja után ítélve, a j nemzet szempontjából csak a leg- j jobbat várhatjuk. Mindezeket azért ; tartjuk szükségesnek elmondani, mert ' a pénzügyminiszter programmbe- s széde után azt a meggyőződést nyer- , tük, hogy ő feltétlen hive az általunk támogatott konstruktív gazdaságpolitikának, mely reális alapból kiindulva, a tényleges viszonyokkal számolva, a magyar faj gazdasági megerősödését kivánja előmozdítani. A pénzügyminiszter programmját ebből a szempontból vizsgáljuk meg és jelen tanulmányunkkal az uj pénzügyi programm lényegét kívánjuk olvasóinkkal megismertetni, nehogy a kevesebb gazdasági előképzettséggel rendelkezőknél a programm egyes részei zavarólag hassanak és igy a programm lényegében elhomályosuljon. Nézetünk szerint a pénzügyminiszter programmjának leglényegesebb része az, amely a valuta stabilizációjának gondolatából indul ki. Mi a magunk részéről ezt a valutastabilizációt már régóta követeljük és erős meggyőződésünk az, hogy enélkül minden eredményes gazdasági tevékenykedés lehetetlenné válik. A valutaingadozások olyan konjunkturális nyereségeket és veszteségeket okoznak, amelyekkel számolni a legtisztességesebb vállalkozó vagy vállalat sem tud és amelyek teljesen ártatlanul végromiásba dönthetik a leggondosabban eljáró polgárt is. Ennek természetszerű következménye az, hogy mig a magunk részéről a korona zürichi árfolyamának emelésére nsgy súlyt nem fektetünk, bizonyos okokból egy csekélyebbmérvű és lassan bekövetkező korona árfolyamemelést ugyan kivánatosnak tartunk, de egyelőre ezt főcélnak nem tekintjük és ilyen árfolyamemelés meglepetésszerű bekövetkezését elháritandónak tartjuk. Mi az uj pénzügyminiszter programmját ebből a szempontból ítéljük meg és nézetünk szerint az egész programm kiindulópontja itt keresendő. Ha már most elfogadjuk azt a tételt, hogy a korona árfolyama stabilizálandó, ugy az államháztartás egyensúlyának helyreállítását és a bankóprés igénybevételének megszüntetését is követelnünk kell. Mindaddig ugyanis, amíg a? államháztartás egyensúlya helyreállítva nincs, az előálló költségvetési deficitet — I tekintettel arra a körülményre, hogy kültöldi kölcsönökre a mai viszonyok meilett számítani nem lehet, — másképpen,' mint a bankóprés igénybevételével fedezni nem lehet. Megnyugvással vettük ezeket már a pénzügyminiszter 20-iki beszédéből is tudomásul, amelyben kifejezésre juttatta azt a nézetét, hogy a bankóprés még úgynevezett befektetési célokra sem vehető igénybe. A kérdés már most az, hogy a deficit eltüntetése és ezzel a bankóprés végleges megállítása mikép történik meg. Erre is megadja a pénzügyminiszter a feleletet. Az egyedüli helyes móiot ajánlja még akkor is, ha az általa ajánlott ut a legnehezebb. Az állami bevételeket növelni, a kiadásokat pedig csökkenteni kell és ennek mindaddig meg kell történni, mig a rendes bevételek és kiadások között a teljes egyensúly helyre nem áll. Szükségesnek tartjuk itt kiemelni, hogy bár ez az utóbb említett tétel az előbb emiitettekbői önként következik és hogy bár ezt a tételt minden logikusan gondolkodó embernek el kell fogadnia, mégis ennek a programmpontnak a megvalósítása fogja a legtöbb nehézséget okozni és ezért ennek a programmpontnak a helyességét a nagyközönséggel megértetni a sajtó feladata. Akármenynyire is kellemetlen az, hogy a köz érdekében bizonyos anyagi áldozatokat kell hoznunk, ezeket ki nem kerülhetjük és ezekre már csak azért is szükség van, mert csak igy biztosithatjuk saját anyagi előnyünket a jövőre nézve. Befektetésről van itt tehát szó és nem áldozatról. A bei «s B « is u ts ?! u m ic n a ; A/t/tonyi nem csatlakozik Andrássyékhoz {Budapest, dec. 28.) Beavatottak véleménye szerint Apponyinak az Andrássy körül kialakulandó uj pártban való részvétele egyáltalában nem bizonyos. Ez ügyben folytak már ugyan előkészítő megbeszélések, de nem végződtek megfelelő eredménynyel. Harc az angol—amerikai egyesülés ellen Pdris, december 28.) Franciaország arra a meggyőződésre jutott, hogy minden eszközzel harcolnia kell az angoloknak az amerikaiakkal való egyesülése ellen. Ez a hatalmas szövetkezés leküzdhetetlen veszedelmet jelentene Franciaországra. Megint csel Hámét foifÉ iyÉpesfen A budapesti főkapitányság politikai osztálya bizalmas uton értesült arról, hogy a cseh kormány megbízást adott egy Frei István nevű volt magyarországi vasutasnak arra, hogy kémszolgálatok teltesitése céijából Budapestre költözzön. Frei tényleg megérkezett és a rendőrség kezébe került. Előadta, hogy tényleg a cseh kormány megbízása folytán került Budapestre, ahol magyar katonai parancsokat kellett volna beszereznie a cseh hadügyi kormány számára és főként azt kellett volna kipuhatolnia, hogy épitenek-e Magyarországon repülőgépeket. Az osztrák kormány sajnálkozik... (Bécs, december 28.) A soproni szövetségközi tábornoki bizottság ismeretes hirdetményére az osztrák külügyi hivatal a következő megjegyzést fűzi: A nagyköveti értekezlet ezen elhatározását hivatalosan még nem közölték. Az osztrák kormány a nagyköveti értekezletnél és a hatalmaknál tiltakozott azon mód ellen, amellyel a népszavazást megejtették. Amennyiben a hirdetmény tényleg megjelent volna, ugy az osztrák kormány már most is sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy azon hatalmak, amelyek ma a világpolitikában a döntő fórumot képviselik, nem méltányolták Ausztriának a nyugatmagyarországi kérdésben állandóan tanúsított lojalitását(?) és panaszaira sem voltak tekintettel. fektetésnek kell meghoznia gyümölcseit, amely gyümölcsök akkor fognak mutatkozni, ha a rendezett gazdasági viszonyok között dolgozó polgár az eddiginél sokkal eredményesebb gazdálkodási lehetőségekkel fogja magát szembetalálni. Bármily népszerűtlen tehát a pénzügyi programmnak az a része, mégis követnünk keil a reális adópolitikát, mely az adóbevételeket a békebeli bevételekkel arányba kivánja hozni s ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy bár elvben a forgalmi adókat nem helyeseljük, azok a velük elérendő magasabb célok érdekében igénybe kell hogy vétessenek és igy a forgalmi adók rendszerének további kiépítésére egyelőre múlhatatlanul szükség van. Ha az állami bevételek fokozásának szükségességét elismerjük, ugy ezzel egyidejűleg a legszigorúbb takarékosság mellett is állást kell foglalnunk. Énnek a takarékosságnak a szükségességével mindenkinek tisztába kell jönnie. Az állam sohasem volt arra hivatva, hogy mindenkin segítsen, még azokon is, akik az állam nélkül önmagukon is segíteni tudnak, ne várjunk tehát ilyen segítséget a mai nehéz viszonyok mellett az államtól. Ennek a tételnek a lényegét mindenkinek meg kell értenie és ehhez kell igazodniok a tisztviselőknek is. A tiszíviselő-kérdés lényege nézetünk szerint abban keresendő, hogy az állam csak anynyi tisztviselőt legyen kénytelen eltartani, amennyit a szükséges munka elvégzése múlhatatlanul követel. Ezek a tisztviselők azután megfelelő munkateljesítményt is lesznek kénytelenek produkálni, de ennek ellenében joguk van a megfelelő megélhetéshez, illetve olyan jövedelemre, amely teljesítményükkel minden tekintetben arányban áll. A tisztviselőkérdés ilyen értelemben való rendezése minden egyes tisztviselő elsőrendű érdeke, miért is a tisztviselőknek maguknak is azon kell ienniök, hogy az e téten szükséges intézkedések mihamarább végrehajtassanak. Igy értelmezzük e téren az uj pénzügyminiszter politikáját, ezek a vezérelvek azok, amelyeket a pénzügyi programm leglényegesebb részének tartunk s amelyekhez szervesen kapcsolódnak az apróbb részletekre vonatkozó tervezetek s amelyek főleg a termelés, az export fokozására és az adminisztráció kiépítésére irányulnak. A kérdés jelentőségének teljes tudatában őszintén kívánjuk azt, hogy pénzügyminiszterünk programmja oly értelemben sikerüljön, mint amilyen értelemben ő azt a nemzetgyűlésen elmondotta, kívánjuk tehát, hogy ennek a programmnak az alapján nyugodtan dolgozhassunk és gazdasági életünket a pénzügyi kérdésekből kifolyólag ujabb meglepetések ne érjék, hogy nemzetünk jó vezetés mellett igazán nagyokat művelhessen. Cser Frigyes.