Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-29 / 294. szám

T Békéscsaba, 1921. december 29. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS SHABŐMIVÁTAL : Béké&sssafoán, Szent István-tér IS. sz. 4 szerkesztőség tőle fon száma : 6G. politikai siafzstap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: | Egy hóna SO K, negyedévre S50 K, I] félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. 9 pénzflgpiniszter j propnifipól „Csodálatos nemzet a ma­gyar, melyet csak vaskézzel ! lehet előrevinni, de ugy azután i csodákat müvei" Kállay pénz- | ügyminiszter december 2 l-iki ; nemzetgyűlési beszédéből. Azok után a szomorú események I után, amelyek a nemzetgyűlésen az j utolsó hetekben lejátszódtak és ame­lyek egyáltalán nem voltak méltóak • ahoz a magas hivatáshoz, melyet a j nemzetgyűlésnek betöltenie kell, jól- j eső megelégedettséggel olvastuk a \ nemzetgyűlés 20. és 21-iki üléseiről . szóló tudósításokat, amelyekből azt ) látjuk, hogy a hiábavaló szócsaták­nak egyelőre vége van és a .nemzet- ; gyűlés végre áttért az alkotó mun- l kára. Kétségtelen, hogy a 20-iki ; ülés eredményét, mely két gazdasági természetű törvényjavaslat elfogadá­sát eredményezte, értékesnek kell tekintenünk, de még ennél is na­gyobb jelentősége van a nemzet­gyűlés keddi ülésének, amelyen Kállay Tibor, Magyarország uj pénz­ügyminisztere megismertette azl a \ programmját, amelynek segítségével i az ország pénzügyeinek szanálását lehetővé tenni kívánja. Örömmel és büszkeséggel olvastuk . az uj pénzügyminiszter hatalmas jj koncepciójú beszédét, amelyből meg- í látszik, hogy az az ember, akit a j miniszterelnök a pénzügyi feladatok j megoldására vett maga mellé munka- j társul, hosszú évek komoly munká- 1 jávai készült erre a nagy feladatra és hogy ennek a feladatnak a meg­oldásához elsősorban a köz és az állam érdekeit szem előtt tartva fog j hozzá. A mi benyomásunk az, hogy a pénzügyminiszter által adott pro- j grammra nézve csak előnyös hatás­sal volt az a körülmény, hogy mind­ezideig a bankok légkörén kívül állva, tanulmányozta az országos financiális kérdéseket és igy mintegy j az egyes érdekeltségek felett elhe- j iyezkedve, inkább képes a sokféle j magánérdek között az igazi köz- I érdeket felismerni. Megnyugvással \ vesszük tudomásul, hogy az ország i pénzügyeit olyan magyar ember ' intézi, akitől múltja után ítélve, a j nemzet szempontjából csak a leg- j jobbat várhatjuk. Mindezeket azért ; tartjuk szükségesnek elmondani, mert ' a pénzügyminiszter programmbe- s széde után azt a meggyőződést nyer- , tük, hogy ő feltétlen hive az általunk támogatott konstruktív gazdaságpo­litikának, mely reális alapból ki­indulva, a tényleges viszonyokkal számolva, a magyar faj gazdasági megerősödését kivánja előmozdítani. A pénzügyminiszter programmját ebből a szempontból vizsgáljuk meg és jelen tanulmányunkkal az uj pénz­ügyi programm lényegét kívánjuk olvasóinkkal megismertetni, nehogy a kevesebb gazdasági előképzettség­gel rendelkezőknél a programm egyes részei zavarólag hassanak és igy a programm lényegében elhomá­lyosuljon. Nézetünk szerint a pénzügyminisz­ter programmjának leglényegesebb része az, amely a valuta stabilizáció­jának gondolatából indul ki. Mi a magunk részéről ezt a valutastabili­zációt már régóta követeljük és erős meggyőződésünk az, hogy enélkül minden eredményes gazdasági tevé­kenykedés lehetetlenné válik. A valutaingadozások olyan konjunk­turális nyereségeket és veszteségeket okoznak, amelyekkel számolni a leg­tisztességesebb vállalkozó vagy vál­lalat sem tud és amelyek teljesen ártatlanul végromiásba dönthetik a leggondosabban eljáró polgárt is. Ennek természetszerű következménye az, hogy mig a magunk részéről a korona zürichi árfolyamának eme­lésére nsgy súlyt nem fektetünk, bizonyos okokból egy csekélyebb­mérvű és lassan bekövetkező korona árfolyamemelést ugyan kivánatosnak tartunk, de egyelőre ezt főcélnak nem tekintjük és ilyen árfolyam­emelés meglepetésszerű bekövetke­zését elháritandónak tartjuk. Mi az uj pénzügyminiszter pro­grammját ebből a szempontból ítél­jük meg és nézetünk szerint az egész programm kiindulópontja itt kere­sendő. Ha már most elfogadjuk azt a tételt, hogy a korona árfolyama stabilizálandó, ugy az államháztar­tás egyensúlyának helyreállítását és a bankóprés igénybevételének meg­szüntetését is követelnünk kell. Mind­addig ugyanis, amíg a? államház­tartás egyensúlya helyreállítva nincs, az előálló költségvetési deficitet — I tekintettel arra a körülményre, hogy kültöldi kölcsönökre a mai viszo­nyok meilett számítani nem lehet, — másképpen,' mint a bankóprés igénybevételével fedezni nem lehet. Megnyugvással vettük ezeket már a pénzügyminiszter 20-iki beszédé­ből is tudomásul, amelyben kifeje­zésre juttatta azt a nézetét, hogy a bankóprés még úgynevezett befek­tetési célokra sem vehető igénybe. A kérdés már most az, hogy a deficit eltüntetése és ezzel a bankó­prés végleges megállítása mikép történik meg. Erre is megadja a pénzügyminiszter a feleletet. Az egyedüli helyes móiot ajánlja még akkor is, ha az általa ajánlott ut a legnehezebb. Az állami bevételeket növelni, a kiadásokat pedig csök­kenteni kell és ennek mindaddig meg kell történni, mig a rendes bevételek és kiadások között a teljes egyensúly helyre nem áll. Szüksé­gesnek tartjuk itt kiemelni, hogy bár ez az utóbb említett tétel az előbb emiitettekbői önként következik és hogy bár ezt a tételt minden logi­kusan gondolkodó embernek el kell fogadnia, mégis ennek a programm­pontnak a megvalósítása fogja a legtöbb nehézséget okozni és ezért ennek a programmpontnak a he­lyességét a nagyközönséggel meg­értetni a sajtó feladata. Akármeny­nyire is kellemetlen az, hogy a köz érdekében bizonyos anyagi áldoza­tokat kell hoznunk, ezeket ki nem kerülhetjük és ezekre már csak azért is szükség van, mert csak igy bizto­sithatjuk saját anyagi előnyünket a jövőre nézve. Befektetésről van itt tehát szó és nem áldozatról. A be­i «s B « is u ts ?! u m ic n a ; A/t/tonyi nem csatlakozik Andrássyékhoz {Budapest, dec. 28.) Beavatottak véleménye szerint Apponyinak az Andrássy körül kialakulandó uj párt­ban való részvétele egyáltalában nem bizonyos. Ez ügyben folytak már ugyan előkészítő megbeszélések, de nem végződtek megfelelő eredmény­nyel. Harc az angol—amerikai egyesülés ellen Pdris, december 28.) Franciaország arra a meggyőződésre jutott, hogy minden eszközzel harcolnia kell az angoloknak az amerikaiakkal való egyesülése ellen. Ez a hatalmas szö­vetkezés leküzdhetetlen veszedelmet jelentene Franciaországra. Megint csel Hámét foifÉ iyÉpesfen A budapesti főkapitányság politikai osztálya bizalmas uton értesült arról, hogy a cseh kormány megbízást adott egy Frei István nevű volt magyarországi vasutasnak arra, hogy kémszolgálatok teltesitése céijából Budapestre költözzön. Frei tényleg megérkezett és a rendőrség kezébe került. Előadta, hogy tényleg a cseh kormány megbízása folytán került Budapestre, ahol magyar katonai parancsokat kellett volna beszereznie a cseh hadügyi kormány számára és főként azt kellett volna kipuhatolnia, hogy épitenek-e Magyarországon repülőgépeket. Az osztrák kormány sajnálkozik... (Bécs, december 28.) A soproni szövetségközi tábornoki bizottság ismeretes hirdetményére az osztrák külügyi hivatal a következő meg­jegyzést fűzi: A nagyköveti értekez­let ezen elhatározását hivatalosan még nem közölték. Az osztrák kor­mány a nagyköveti értekezletnél és a hatalmaknál tiltakozott azon mód ellen, amellyel a népszavazást meg­ejtették. Amennyiben a hirdetmény tényleg megjelent volna, ugy az osztrák kormány már most is saj­nálkozását fejezi ki afelett, hogy azon hatalmak, amelyek ma a világ­politikában a döntő fórumot kép­viselik, nem méltányolták Ausztriá­nak a nyugatmagyarországi kérdés­ben állandóan tanúsított lojalitását(?) és panaszaira sem voltak tekintettel. fektetésnek kell meghoznia gyü­mölcseit, amely gyümölcsök akkor fognak mutatkozni, ha a rendezett gazdasági viszonyok között dolgozó polgár az eddiginél sokkal eredmé­nyesebb gazdálkodási lehetőségekkel fogja magát szembetalálni. Bármily népszerűtlen tehát a pénz­ügyi programmnak az a része, mégis követnünk keil a reális adópolitikát, mely az adóbevételeket a békebeli bevételekkel arányba kivánja hozni s ugyanakkor tudomásul kell ven­nünk, hogy bár elvben a forgalmi adókat nem helyeseljük, azok a velük elérendő magasabb célok érdekében igénybe kell hogy vétessenek és igy a forgalmi adók rendszerének to­vábbi kiépítésére egyelőre múlha­tatlanul szükség van. Ha az állami bevételek fokozásá­nak szükségességét elismerjük, ugy ezzel egyidejűleg a legszigorúbb ta­karékosság mellett is állást kell fog­lalnunk. Énnek a takarékosságnak a szükségességével mindenkinek tisz­tába kell jönnie. Az állam sohasem volt arra hivatva, hogy mindenkin segítsen, még azokon is, akik az állam nélkül önmagukon is segíteni tudnak, ne várjunk tehát ilyen se­gítséget a mai nehéz viszonyok mel­lett az államtól. Ennek a tételnek a lényegét mindenkinek meg kell ér­tenie és ehhez kell igazodniok a tisztviselőknek is. A tiszíviselő-kér­dés lényege nézetünk szerint abban keresendő, hogy az állam csak any­nyi tisztviselőt legyen kénytelen el­tartani, amennyit a szükséges munka elvégzése múlhatatlanul követel. Ezek a tisztviselők azután megfelelő mun­kateljesítményt is lesznek kénytele­nek produkálni, de ennek ellenében joguk van a megfelelő megélhetés­hez, illetve olyan jövedelemre, amely teljesítményükkel minden tekintetben arányban áll. A tisztviselőkérdés ilyen értelemben való rendezése min­den egyes tisztviselő elsőrendű ér­deke, miért is a tisztviselőknek ma­guknak is azon kell ienniök, hogy az e téten szükséges intézkedések mihamarább végrehajtassanak. Igy értelmezzük e téren az uj pénzügy­miniszter politikáját, ezek a vezér­elvek azok, amelyeket a pénzügyi programm leglényegesebb részének tartunk s amelyekhez szervesen kap­csolódnak az apróbb részletekre vo­natkozó tervezetek s amelyek főleg a termelés, az export fokozására és az adminisztráció kiépítésére irá­nyulnak. A kérdés jelentőségének teljes tu­datában őszintén kívánjuk azt, hogy pénzügyminiszterünk programmja oly értelemben sikerüljön, mint amilyen értelemben ő azt a nemzetgyűlésen elmondotta, kívánjuk tehát, hogy en­nek a programmnak az alapján nyugodtan dolgozhassunk és gazda­sági életünket a pénzügyi kérdések­ből kifolyólag ujabb meglepetések ne érjék, hogy nemzetünk jó veze­tés mellett igazán nagyokat művel­hessen. Cser Frigyes.

Next

/
Thumbnails
Contents